Kajáta
| Kajáta (Kojatice) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Eperjesi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1248 | ||
| Polgármester | Anton Aštary | ||
| Irányítószám | 082 32 | ||
| Körzethívószám | 051 | ||
| Forgalmi rendszám | PO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1158 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 99 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 335 m | ||
| Terület | 10,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Kajáta weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kajáta témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kajáta (szlovákul: Kojatice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. Luzsány és Kajátavölgy tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 8 km-re, a Nagyszinye- és a Kisszinye-patakok összefolyásánál fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban emberi település állt. A bükki kultúra embere élt ezen a vidéken.
A falut 1248-ban IV. Béla király oklevelében említik először. Ekkor lett a település a királyi tulajdonban levő nagysárosi uradalom része. Nem sokkal később adomány révén a Merse fia Benedek tulajdonát képező szinyei uradalom része lett. Az írott források 1282-ben „Kayatha”, 1312-ben „Kayata” néven említik. Még 1317-ben is a család birtoka, majd újra a királyé. A 15. században a Rozgonyiak a falu birtokosai. Az 1427-es adóösszeírásban 39 portát számláltak a településen. A 16. és 18. század között a jezsuitáké, akik 1784-ben felépítik a katolikus templomot. 1787-ben 31 házában 286 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KAJATA. Kajatitze. Tót falu Sáros Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, az előtt az Eperjesi Jesovita Atyáknak birtokok vala, lakosai katolikusok, fekszik Berthóldhoz fél, Eperjeshez pedig 1 mértföldnyire, határjának egy része soványas, réttye tágas, legelője, és erdeje szűkségekre elég van.”[2]
1828-ban 42 háza és 338 lakosa volt. Lakói földműveléssel, gabonakereskedelemmel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kajata, tót falu, Sáros vármegyében, Szinnyéhez 1/2 órányira: 421 kath., 41 evang., 4 zsidó lak., kik németek voltak, de eltótosodtak. 26 1/8 telek; 156 hold urasági szántóföld; 48 hold urasági rét; 440 h. erdő. F. u. az alapitv. kincstár. Ut. p. Eperjes.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 926 | 1021 | 1078 | 1158 |
| Különbség | +10,25 % | +5,58 % | +7,42 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1177 | 1158 |
| Eltérés | -1,61 % |
1910-ben 475, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel kisebbséggel.
2001-ben 964 lakosából 858 szlovák és 100 cigány volt.
2011-ben 1054 lakosából 904 szlovák és 135 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falu közepén álló Szent András apostol tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1784-ben épült. 2004-ben megújították.
- Evangélikus temploma 2001-ben épült.
- Luzsány Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt kápolnáját 1705-ben építették.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Kajáta Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2016. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)


