Egervári Ödön

Egervári Ödön
Született	1823. február 4. Nagyszilva
Elhunyt	1895. február 6. (72 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színész
Sablon • Wikidata • Segítség

Egervári Ödön, Potemkin (Nagyszilva, Sáros megye, 1823. február 4. – Budapest, 1895. február 16.) író, színész, könyvtáros, színpadi szerző, történetíró.

Életútja

Apja Potemkin Ferenc Nagyszilván földbirtokos volt, de mint ügyvéd Eperjesre tette át lakását, ahol hét gyermekét nevelte. Egervári Ödön ott kezdte iskoláit, 1835-ben a IV. gimnáziumi osztályt végezte, midőn apja a Jászberény melletti puszta-kerekudvari birtokára költözködött és ő az V. osztályt (retorikát) Jászberényben járta 1836-ban. Ez évben halt meg apja (anyja még 1831-ben) és hat testvérével árván maradt. Roskoványi Ágoston kanonok pártfogása mellett 1837-től 1839-ig az egri Foglár-intézet növendéke volt és az I. és II. évi bölcseletet is Egerben végezte.

Minthogy a papi pályához nem mutatott hajlamot, a segélyt megvonták tőle és hazulról se segítették és így, a jogi tanfolyamot nem hallgathatván, az akkor Egerben működött id. Ujfalussy Sándor és Balla Károly színigazgatók társulatához szegődött. A színi pályán nyolc évet töltött és ezen idő alatt Udvari névvel színészkedve bebarangolta az országot és csaknem minden szerepkörre alkalmazták.

1848. tavaszán az Ung megyei Palágykomoróc községben nemzetőri főhadnagy lett; midőn Jászberényben a 14. számú Lehel huszárezred alakult, ő is zászlaja alá esküdött; mint huszárhadnagy Arad és Temesvár vívásában részt vett; gróf Vécsey Károly honvéd tábornoknak Borosjenőnél Kaufmann orosz tábornok előtt történt fegyverletétele után 479 honvédtiszt társával együtt aradi fogságba került, de őt a harcban kapott lábsebe miatt be nem sorozták.

1849. december elejétől 1850. június elejéig ismét a színészetnél keresett menedéket és Tatán, Győrött, végre Egerben fejezte be színészi vándorpályáját; azután néhány hónapig Pesten Károlyi György gróf kúriáján írnokoskodott; de az iskolai év beálltával nevelői állomást nyert Tolna megyében Némedin Simon Rezső fia mellett. Ezután mint telekkönyvi segéd, tollnok s bizottmányvezető nyolc évet töltött el Pest-, Borsod-, Esztergom-, Heves-, Veszprém- és Somogy megyékben a telekkönyvi helyszínelésnél; később mint telekkönyvvezető Mezőcsáton (Borsod megye) működött.

1860-ban Pestre ment, ahol Toldy Ferenc pártfogásával 1861. március 15-én a Magyar Tudományos Akadémiánál javítnok tisztviselőnek alkalmazták; 1874. június 15-én elhagyta az akadémiát és az irodalomnak élt; 1876. szeptember 1-jén a budapesti egyetemi könyvtárhoz ment díjnoknak, 1891. november 16. ugyanott kinevezték könyvtártisztnek.

Cikkeket irt az Ország-Tükrébe (1863-64. mint rendes munkatárs), a Szinházi Látcsőbe (1863.), a Függetlenségbe (1863.), a Vasárn. Ujságba (1863-84.), Hazánk és a Külföldbe (1864-65.), a Családi Körbe (1863-74.), Honvédbe (mint főmunkatárs 1868-74.), Honvédbe (mint főmunkatárs 1868-72.), a Jászberénybe (1872-73.), a Néplapba (1874.), az Esztergomba (1879-80.), Koszorúba (1884. Petőfi mint pápai tanuló 1840-41-ben), a Budapesti Hirlapba (1884. 241. sz. Egy magyar trubadur, Benza életéből 1885. sat.), a Világ-Krónikába (1886. A magyar szinészet 1848-49-ben.)

Munkái

• Az 1848-49-iki magyar hadsereg feloszlásának okai. Pest, 1862. (E munkát a cs. kir. rendőrség lefoglalta s a katonai törvényszéknek adta át, mely azt megsemmisítésre s a szerzőt két heti fogságra ítélte, ki ezt a Károly-kaszárnyában ki is töltötte.)
• Sáros vármegye leirása statistikai, földleirási, okirati és történeti tekintetben. Uo. 1863.
• Honvédvilág. Uo. 1868. (Kunságival együtt. Az 1-3. sz. munkákat Potemkin névvel adta ki.)
• Az 1849-iki magyar hadsereg feloszlásának okai az aradi és temesvári táborozással. Uo. 1867.
• Tarczai család. Költői elbezsélés XIII. énekben. Uo. 1869.
• Bátori-Schulcz Bódog emlékiratai az 1848-49-iki szabadságharczból. Uo. 1870.
• Magyar királyi honvéd törzstisztek albuma. Uo. 1870. (51 arczképpel és életrajzzal.)
• A protestantizmus élet-halál harcza a jezuitizmus ellen Magyarországon I., II.. Uo. 1871. Két kötet. Online
• Az 1848-49-iki szabadságharcz vértanúi. Uo. 1872. (Vahot Imrével együtt.)

Színművei

• Turzó János, dr. 5 felv. (előadatott a pesti Nemzeti Színházban 1868. márc. 22.)
• Petőfi, szinmű 4 felv. (a budai színkörben, az István téri színházban és a vidéken 1873-ban. Petőfi és Bem c. látványos színmű 4 képben tört. csoportozatokkal, zenéje Nikolics- és Allagától, a budai színkörben 1886. jul. 10., Petőfi élete és halála tört. színmű dalokkal és néma képletekkel cz. 4 szak. a budai szinkörben 1891. szept. 2.)
• Szodoma és Gomorra, látványos szinmű 4 felv. (a városligeti arenában és vidéken 1873.)
• Az avasi árva, szinmű 4 felv. (előadatott a vidéken 1874.)
• Ki lesz a szolgabiró? szinmű 4 felv. (előadatott vidéken 1874.)
• Bernát Gazsi, szinmű 4 felv. (a budai színkörben 1875.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.