Levegő Munkacsoport

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Egyesület

Alapítva1988 november
Típusközhasznú szervezet
Tevékenységkörnyezetvédelem,
környezeti tanácsadás és jogvédelem
jogszabály alkotásban nyújtott szakmai segítség
termőföld- és tájvédelem,
ismeretterjesztés,
civil kontroll[1]
Székhely1081 Budapest,
Üllői út 18. I. emelet 9/A
Tagságcivil szervezetek és szerveződések
elnökLukács András geofizikus
KulcsemberekBardóczi Sándor elnökségi tag
Mihalicz Csilla elnökségi tag
Novák Ágnes elnökségi tag
Pogátsa Zoltán elnökségi tag
Költségvetés64,946,1 millió Ft (2015)
Dolgozók száma8 (2017)

A Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Egyesület weboldala

A Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Egyesület civil szervezet, amelynek célja az egészséges környezet megteremtése és fenntartása. Fontosnak tartja az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítését, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítését.[2]

Története[szerkesztés]

1988. novemberben alapította a BME Zöld Kör, az ELTE Természetvédelmi Klub és az Eszperantista Természetvédők. 1991-ben nemzetközi konferenciát szervezett a nagy bevásárlóközpontok káros környezeti hatásaival kapcsolatban. Ugyanebben az évben fellépett a külföldi kamionok útdíjának emelése érdekében, és törekvései sikerrel jártak. Első alkalommal 1991-ben állított össze zöld költségvetési javaslatot, amelyet a sajtó nagy érdeklődéssel kísért, és számos elemét elfogadta az országgyűlés. Azóta egészen 2016-ig minden évben adott ki ajánlásokat az állami költségvetés és adórendszer ökoszociális reformjára.[3]

A Levegő Munkacsoport Környezetvédelmi Tanácsadó irodája évről évre több ezer állampolgárnak segít közvetlenül tanáccsal, esetenként képviselettel.

2007-ben a NIOK Alapítvány „Az Év Civil Szervezete” díjjal tüntette ki.[4]

A Szonda Ipsos 2010-ben 1000 fős, országos reprezentatív mintán, személyes megkérdezéssel közvélemény-kutatást végzett a felnőtt lakosság körében arról, hogy mennyire ismerik és támogatják a Levegő Munkacsoport tevékenységét.1 Ennek alapján a Levegő Munkacsoportról a teljes lakosság 40 százaléka hallott már, és 11 százalékuk ismeri is a tevékenységét. (Budapesten ez az arány 62, illetve 20 százalék.) A szervezet támogatottsága azok között, akik ismerik, 77 pontos a 100 pontos skálán országosan és Budapesten egyaránt.

A Levegő Munkacsoport az Európai Éghajlatvédelmi Hálózat (CAN Europe), az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB), az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E), az Európai Zöld Költségvetés Szövetség (GBE) Archiválva 2017. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben és a Környezet és Egészség Szövetség (HEAL) tagszervezete.

Tevékenysége[szerkesztés]

Elsősorban az állami költségvetés és adórendszer, a közlekedéspolitika, településpolitika és az energiapolitika környezetkímélőbbé tételéért tevékenykedik. Tevékenysége módjai elsősorban a következők: környezet- és természetvédelmi szemléletformálás, tájékoztatás, tanácsadás, érdekérvényesítés a lakosság és a döntéshozók körében; hozzájárulás az országgyűlés, a minisztériumok és más állami szervek munkájához, szakmapolitikai programok, jogszabály-tervezetek véleményezésével, illetve kezdeményezésével; környezetvédelmi alapelvek megvalósulását elősegítő elemzések, állásfoglalások, vélemények elkészítése nemzetközi, elsősorban európai uniós intézmények számára; helyi környezetvédelmi kezdeményezések támogatása, hozzájárulás az önkormányzatok munkájához; az állampolgári részvétel elősegítése a döntéshozatalban.

Kiadványai[szerkesztés]

  • A lakossági tüzelés légszennyezése.[1] Életeket ment a tiszta fűtés [2].
  • Hulladékból távhő [3].
  • Ajánlások Budapestért [4].
  • Dugódíj és ingatlanforgalom [5].
  • Ne égesd el – szórólap [6].
  • Dugódíj – de hogyan? [7].
  • A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi és környezeti hatásairól [8].
  • Mennyire szennyezett a beltéri levegő? – Kockázatok és ártalomcsökkentési feladatok, lehetőségek [9].
  • Belső tereink szennyezettsége – mit tehetnek a kereskedők és a forgalmazók? [10].
  • A távhőellátás bővítésének lehetőségei a közintézmények korszerűsítése kapcsán [11].
  • Javaslatok a nem közlekedési felhasználású energia adóztatásának átalakítására [12].
  • Ne csak szép legyen! [13].
  • A közúti és vasúti közlekedés optimális árazása és társadalmi mérlege (Módszertani tanulmány) [14].
  • Városaink magunk vagyunk [15].
  • Otthonunk rémei [16].
  • Városi fák [17].
  • Permetezett világ – Gondok és lehetőségek növényvédelemben [18].
  • Korommentes városok – Legjobb példák a közlekedési légszennyezés csökkentésére [19].
  • A fosszilis energiák hazai támogatása [20].
  • Energiahatékonyság a partvonalról: Mi az, ami jellemzően kimarad az energiapolitikákból? [21].
  • Környezetbarát közlekedés [22].
  • A környezetbarát taxizás jelentősége [23].
  • A díj, amit érdemes kivetni [24].
  • A sínek tovább bírják – szóróanyag [25].
  • Torkig vagyunk a permetszerekkel [26].
  • Korommentes levegőt! [27].
  • Korom nélkül az éghajlatért [28].
  • Te mivel utazol? [29].
  • Mérgektől mentes jövőt! [30].
  • Dugó vagy dugódíj? [31].
  • Távfűtött települések – Energiatudatos fogyasztók [32].
  • Díjazzuk a kamionokat? [33].
  • Gazdasági eszközök a fenntartható területfejlesztéshez [34].
  • Közlekedjünk ésszerűbben! [35].
  • Város, vidék, vasút [36].
  • Káros vegyszerek a mindennapi termékekben? [37].
  • Hamupipőkéből királyné – A Levegő Munkacsoport tanulmánya [38].
  • Helyi termékekkel az éghajlatváltozás ellen [39].
  • A városok zöldítésének lehetőségei – a Szent István Egyetem [40].
  • és Tájgazdálkodási Intézete hallgatóinak tanulmányai Környezet-].
  • A városi természet értékelése a Terézvárosban [41].
  • Az államháztartás ökoszociális reformja – Lukács András, Pavics Lázár, Kiss Károly [42].
  • A zöld államháztartási reform [43].
  • Zöldülő városi homlokzatok – Kúszónövények [44].
  • Egy csepp kertet a házak közé! – Árnyéktűrő növények [45].
  • Kamionról vasútra – 13 sikeres átállás [46].
  • Fenntartható a permetezés? [47].
  • Éghajlatvédelem [48].
  • Budapest levegőszennyezettségének története [49].
  • Megyek a boltba [50].
  • Andreas Geißler: Város, vidék, vasút – Kötöttpályás megoldások a regionális közlekedésben [51].
  • Adócsalás személygépkocsi-elszámolással és egyéb trükkökkel [52].
  • PPP (Public-Private Partnerships) – Trick or Opportunity? [53].
  • Növényekkel borított épületek (képes ismeretterjesztő kiadvány) [54].
  • Zöldtetők és zöldhomlokzatok (tanulmány) [55].
  • Gépregény [56].
  • Tiltandó támogatások [57].
  • Uniós törekvések a fenntartható növényvédelemért [58].
  • Autó nélkül a városban – oktatási segédanyag [59].
  • Érdekérvényesítés az Európai Unióban és hazánkban [60].
  • Mit gondolunk a vegyi anyagokról? [61].
  • Ajánlások Budapestért [62].
  • Utazási költségek és költségtérítések adózási feltételeinek értékelése [63].
  • Energiahatékonyság nemzetgazdasági lehetőségei a közlekedésben [64].
  • LOGREEN [65].
  • A városi terjeszkedés valódi költségei [66].
  • Hétköznapi mérgeink [67].
  • A növényvédőszerek környezetbarát használatáról [68].
  • Az államháztartás ökoszociális reformja [69].
  • A forráspont közelében [70].
  • Tiszta levegőt az utcákra [71].
  • A sikeres város titka [72].
  • A sínek tovább bírják [73].
  • Ne égesd el! [74].
  • REACH [75].
  • Gyilkos részecskék Budapest levegőjében [76].
  • Nem elég szellőztetni! [77].
  • Veszélyes HÁZasság [78].
  • A közlekedéssel kapcsolatos állami bevételek és kiadások [79].
  • Családban marad [80].
  • Vegyszerek a vacsorában [81].
  • Növényvédőszerek – permetezés [82].
  • A köztünk élő fák [83].
  • Ne üldözd a denevért! [84].
  • Vegyi Anyagok Kívül-Belül [85].
  • Kémiai Bizonytalanság [86].
  • Környezetvédelmi szempontból káros támogatások a magyar gazdaságban [87].
  • Vegyi anyagok kívül-belül (Chemicals) [88].
  • Mi a levegőszennyezés? [89].
  • Ajánlások a 2004. évi állami költségvetéshez [90].
  • Az éghajlatvédelem gazdasági eszközei [91].
  • Segítik-e a gazdasági fejlődést az autópályák? [92].
  • Zöld államháztartási reform [93].
  • Azbeszt a házban – A felméréstől a mentesítésig [94].
  • Azbeszt – a felméréstől a mentesítésig [95].
  • Uniós csatlakozás – közlekedés – környezet [96].
  • Gazdaságtalan-e a vasút? [97].
  • A növényzet szerepe a környezetvédelemben [98].
  • Utak a kerékpározáshoz [99].
  • Bel- és külterületi fasorok EU-módszer szerinti értékelése [100].
  • Ajánlások az 1999. évi állami költségvetési törvényjavaslathoz és a 2000. évi költségvetési koncepcióhoz [101].
  • Államháztartási reform – másképpen [102].
  • Bevásárlóközpontok telepítésének hatása a terület környezeti állapotára és a lakosság életminőségére [103].
  • Bevásárlóközlekedés [104].
  • Zöld úton a turizmusért [105].
  • A zsebtapasz nem gyógyít [106].

Hivatkozások[szerkesztés]