Levegő Munkacsoport
Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Egyesület | |
Alapítva | 1988 november |
Típus | közhasznú szervezet |
Tevékenység | környezetvédelem, környezeti tanácsadás és jogvédelem jogszabály alkotásban nyújtott szakmai segítség termőföld- és tájvédelem, ismeretterjesztés, civil kontroll[1] |
Székhely | 1081 Budapest, Üllői út 18. I. emelet 9/A |
Tagság | civil szervezetek és szerveződések |
elnök | Lukács András geofizikus |
Kulcsemberek | Bardóczi Sándor elnökségi tag Mihalicz Csilla elnökségi tag Novák Ágnes elnökségi tag Pogátsa Zoltán elnökségi tag |
Költségvetés | 64,946,1 millió Ft (2015) |
Dolgozók száma | 8 (2017) |
A Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Egyesület weboldala |
A Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Egyesület civil szervezet, amelynek célja az egészséges környezet megteremtése és fenntartása. Fontosnak tartja az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítését, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítését.[2]
Története
[szerkesztés]1988. novemberben alapította a BME Zöld Kör, az ELTE Természetvédelmi Klub és az Eszperantista Természetvédők. 1991-ben nemzetközi konferenciát szervezett a nagy bevásárlóközpontok káros környezeti hatásaival kapcsolatban. Ugyanebben az évben fellépett a külföldi kamionok útdíjának emelése érdekében, és törekvései sikerrel jártak. Első alkalommal 1991-ben állított össze zöld költségvetési javaslatot, amelyet a sajtó nagy érdeklődéssel kísért, és számos elemét elfogadta az országgyűlés. Azóta egészen 2016-ig minden évben adott ki ajánlásokat az állami költségvetés és adórendszer ökoszociális reformjára.[3]
A Levegő Munkacsoport Környezetvédelmi Tanácsadó irodája évről évre több ezer állampolgárnak segít közvetlenül tanáccsal, esetenként képviselettel.
2007-ben a NIOK Alapítvány „Az Év Civil Szervezete” díjjal tüntette ki.[4]
A Szonda Ipsos 2010-ben 1000 fős, országos reprezentatív mintán, személyes megkérdezéssel közvélemény-kutatást végzett a felnőtt lakosság körében arról, hogy mennyire ismerik és támogatják a Levegő Munkacsoport tevékenységét.1 Ennek alapján a Levegő Munkacsoportról a teljes lakosság 40 százaléka hallott már, és 11 százalékuk ismeri is a tevékenységét. (Budapesten ez az arány 62, illetve 20 százalék.) A szervezet támogatottsága azok között, akik ismerik, 77 pontos a 100 pontos skálán országosan és Budapesten egyaránt.
A Levegő Munkacsoport az Európai Éghajlatvédelmi Hálózat (CAN Europe), az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB), az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E), az Európai Zöld Költségvetés Szövetség (GBE) Archiválva 2017. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben és a Környezet és Egészség Szövetség (HEAL) tagszervezete.
Tevékenysége
[szerkesztés]Elsősorban az állami költségvetés és adórendszer, a közlekedéspolitika, településpolitika és az energiapolitika környezetkímélőbbé tételéért tevékenykedik. Tevékenysége módjai elsősorban a következők: környezet- és természetvédelmi szemléletformálás, tájékoztatás, tanácsadás, érdekérvényesítés a lakosság és a döntéshozók körében; hozzájárulás az országgyűlés, a minisztériumok és más állami szervek munkájához, szakmapolitikai programok, jogszabály-tervezetek véleményezésével, illetve kezdeményezésével; környezetvédelmi alapelvek megvalósulását elősegítő elemzések, állásfoglalások, vélemények elkészítése nemzetközi, elsősorban európai uniós intézmények számára; helyi környezetvédelmi kezdeményezések támogatása, hozzájárulás az önkormányzatok munkájához; az állampolgári részvétel elősegítése a döntéshozatalban.
Kiadványai
[szerkesztés]- A lakossági tüzelés légszennyezése.[1] Életeket ment a tiszta fűtés [2].
- Hulladékból távhő [3].
- Ajánlások Budapestért [4].
- Dugódíj és ingatlanforgalom [5].
- Ne égesd el – szórólap [6].
- Dugódíj – de hogyan? [7].
- A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi és környezeti hatásairól [8].
- Mennyire szennyezett a beltéri levegő? – Kockázatok és ártalomcsökkentési feladatok, lehetőségek [9].
- Belső tereink szennyezettsége – mit tehetnek a kereskedők és a forgalmazók? [10].
- A távhőellátás bővítésének lehetőségei a közintézmények korszerűsítése kapcsán [11].
- Javaslatok a nem közlekedési felhasználású energia adóztatásának átalakítására [12].
- Ne csak szép legyen! [13].
- A közúti és vasúti közlekedés optimális árazása és társadalmi mérlege (Módszertani tanulmány) [14].
- Városaink magunk vagyunk [15].
- Otthonunk rémei [16].
- Városi fák [17].
- Permetezett világ – Gondok és lehetőségek növényvédelemben [18].
- Korommentes városok – Legjobb példák a közlekedési légszennyezés csökkentésére [19].
- A fosszilis energiák hazai támogatása [20].
- Energiahatékonyság a partvonalról: Mi az, ami jellemzően kimarad az energiapolitikákból? [21].
- Környezetbarát közlekedés [22].
- A környezetbarát taxizás jelentősége [23].
- A díj, amit érdemes kivetni [24].
- A sínek tovább bírják – szóróanyag [25].
- Torkig vagyunk a permetszerekkel [26].
- Korommentes levegőt! [27].
- Korom nélkül az éghajlatért [28].
- Te mivel utazol? [29].
- Mérgektől mentes jövőt! [30].
- Dugó vagy dugódíj? [31].
- Távfűtött települések – Energiatudatos fogyasztók [32].
- Díjazzuk a kamionokat? [33].
- Gazdasági eszközök a fenntartható területfejlesztéshez [34].
- Közlekedjünk ésszerűbben! [35].
- Város, vidék, vasút [36].
- Káros vegyszerek a mindennapi termékekben? [37].
- Hamupipőkéből királyné – A Levegő Munkacsoport tanulmánya [38].
- Helyi termékekkel az éghajlatváltozás ellen [39].
- A városok zöldítésének lehetőségei – a Szent István Egyetem [40].
- és Tájgazdálkodási Intézete hallgatóinak tanulmányai Környezet-].
- A városi természet értékelése a Terézvárosban [41].
- Az államháztartás ökoszociális reformja – Lukács András, Pavics Lázár, Kiss Károly [42].
- A zöld államháztartási reform [43].
- Zöldülő városi homlokzatok – Kúszónövények [44].
- Egy csepp kertet a házak közé! – Árnyéktűrő növények [45].
- Kamionról vasútra – 13 sikeres átállás [46].
- Fenntartható a permetezés? [47].
- Éghajlatvédelem [48].
- Budapest levegőszennyezettségének története [49].
- Megyek a boltba [50].
- Andreas Geißler: Város, vidék, vasút – Kötöttpályás megoldások a regionális közlekedésben [51].
- Adócsalás személygépkocsi-elszámolással és egyéb trükkökkel [52].
- PPP (Public-Private Partnerships) – Trick or Opportunity? [53].
- Növényekkel borított épületek (képes ismeretterjesztő kiadvány) [54].
- Zöldtetők és zöldhomlokzatok (tanulmány) [55].
- Gépregény [56].
- Tiltandó támogatások [57].
- Uniós törekvések a fenntartható növényvédelemért [58].
- Autó nélkül a városban – oktatási segédanyag [59].
- Érdekérvényesítés az Európai Unióban és hazánkban [60].
- Mit gondolunk a vegyi anyagokról? [61].
- Ajánlások Budapestért [62].
- Utazási költségek és költségtérítések adózási feltételeinek értékelése [63].
- Energiahatékonyság nemzetgazdasági lehetőségei a közlekedésben [64].
- LOGREEN [65].
- A városi terjeszkedés valódi költségei [66].
- Hétköznapi mérgeink [67].
- A növényvédőszerek környezetbarát használatáról [68].
- Az államháztartás ökoszociális reformja [69].
- A forráspont közelében [70].
- Tiszta levegőt az utcákra [71].
- A sikeres város titka [72].
- A sínek tovább bírják [73].
- Ne égesd el! [74].
- REACH [75].
- Gyilkos részecskék Budapest levegőjében [76].
- Nem elég szellőztetni! [77].
- Veszélyes HÁZasság [78].
- A közlekedéssel kapcsolatos állami bevételek és kiadások [79].
- Családban marad [80].
- Vegyszerek a vacsorában [81].
- Növényvédőszerek – permetezés [82].
- A köztünk élő fák [83].
- Ne üldözd a denevért! [84].
- Vegyi Anyagok Kívül-Belül [85].
- Kémiai Bizonytalanság [86].
- Környezetvédelmi szempontból káros támogatások a magyar gazdaságban [87].
- Vegyi anyagok kívül-belül (Chemicals) [88].
- Mi a levegőszennyezés? [89].
- Ajánlások a 2004. évi állami költségvetéshez [90].
- Az éghajlatvédelem gazdasági eszközei [91].
- Segítik-e a gazdasági fejlődést az autópályák? [92].
- Zöld államháztartási reform [93].
- Azbeszt a házban – A felméréstől a mentesítésig [94].
- Azbeszt – a felméréstől a mentesítésig [95].
- Uniós csatlakozás – közlekedés – környezet [96].
- Gazdaságtalan-e a vasút? [97].
- A növényzet szerepe a környezetvédelemben [98].
- Utak a kerékpározáshoz [99].
- Bel- és külterületi fasorok EU-módszer szerinti értékelése [100].
- Ajánlások az 1999. évi állami költségvetési törvényjavaslathoz és a 2000. évi költségvetési koncepcióhoz [101].
- Államháztartási reform – másképpen [102].
- Bevásárlóközpontok telepítésének hatása a terület környezeti állapotára és a lakosság életminőségére [103].
- Bevásárlóközlekedés [104].
- Zöld úton a turizmusért [105].
- A zsebtapasz nem gyógyít [106].
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ A Levegő Munkacsoport Közhasznúsági jelentése a 2016. évről. www.levego.hu (2017. augusztus 22.) (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ Célok. www.levego.hu (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ Javaslatok a 2017. évi állami költségvetéshez
- ↑ Az Év Civil Szervezete a Levegő Munkacsoport. Nők Lapja Café (2007. jún. 20.)