Macskakő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Macskakövek útrakészen
Téglalap alakú macskakövek

A macskakő utak, terek kövezésére használt, szögletesre faragott, domború felületű, általában vulkáni kő. A második világháborúig elterjedt szabadtéri burkolási módszer volt a macskakövek szoros, adott mintázatú lerakása. Az 1960-as évektől kiszorította az aszfalt. A macskakő előnye, hogy nagy szilárdságú, és a köveket többször is le lehet rakni, mivel nincsenek egymáshoz rögzítve; hátránya, hogy esőben a felülete csúszós.

Lelőhelye[szerkesztés]

Az Monarchia sok városának, így Bécsnek az utcáit is a somoskőinek nevezett bazaltkővel kövezték. A somoskői bazaltorgona (=bazaltömlés) ma is látható, mert a kőbánya nem itt, hanem az innen néhány száz méterre (ma Szlovákiában) levő Macskalyuk kőbányájában és más környékbeli kőbányákban folyt.[1][2][3] A hatszögletű változatot a lassú folyású, gyorsan kristályosodott bazaltoszlopokból „csak” méretre kellett vágni.

A holland nemesi származású Alfonz Janssen de Limpens (18431906) Somoskő község határában emelkedő Nyerges-hegy lapos csúcsán 1878-ban nyitotta meg kőbányáját. Ez volt az úgynevezett „bremszi-bánya”. Két év múlva Alfonz a szomszédos Medves-hegyen tárta fel a „macskalyuki-bazaltbányát”. Évtizedeken át ez volt hazánk legnagyobb kőbányája, melyet nemcsak a kedvező szállítási viszonyok, hanem a medvesi bazalt minősége alapozott meg. Ebből a bazaltból lehetett a legkönnyebben a legszebb kockaköveket kifaragni.[4]

Lerakása[szerkesztés]

A kiskockakő lerakása többféle mintázatban történhetett. Elterjedt a „kétsoros átkötés”, szokásos volt még a négy- és hatsoros átkötés. Mind az említettek, mind a hullámvonalú (koszinuszgörbére emlékeztető körívillesztések) mintázat a kiskockakő szabálytalan mérete és alakja miatt észszerű kőfektetési módok: a különböző méretű kövek így csaknem maradéktalanul felhasználhatóak.

Míg a kiskő és kiskockakő szabálytalansága miatt (méretük 10-12 cm-es él a látható felületen) erre a módszerre szükség volt, addig a „bányanedves” állapotban pontosabban hasított és megmunkált nagykockakő burkolatot (18×18 cm) egyenes vonalban, általában az úttengellyel 45 fokos szöget bezárva fektették az ágyazatba. Ekkor viszont szükség volt a széleken püspöksüveg kőre, kötőszögkőre, esetleg háromszögkőre, valamint kötőkőre (27×18 cm) az úttengelyben is. (A kövek kötésben rakása mindig kevésbé bomló felületet jelent, mint a hálós, sakktáblaszerű fektetés).

A szó eredete[szerkesztés]

A kifejezés eredetére nézve több feltételezés létezik.

  • Sok macska- előtagú kifejezésünk van.[5] Az előtag az állatra vagy testrészeihez való hasonlatosságra utal és van, amelyikben az előtagnak (a macskának) lekicsinylő, gúnyos, tréfás árnyalata van. Idegen mintára (német, francia stb.) alakult tükörszó is található köztük. Ilyen a macskakő is, amely szófejtő nyelvészek szerint valószínűleg régi német nyelvből vett tükörszó, a macskafejkőből (Katzenkopfstein) rövidült. Érdekes, hogy míg a magyar rövidülésben a „fej” (Kopf) maradt el, addig a németben a „macska” (Katze). A német nyelvterületen használt mai alakja Kopfstein (fejkő).
  • A macskakő szó nyelvünkben már az 1300-as évek elejéről kimutatható, a Magyar oklevélszótárban „machkakw” formában található.
  • A macskakő szó eredete egy másik, kevésbé valószínű, inkább népetimológia-szerű feltételezés szerint a cseh nyelvből származik. A cseh nyelvben a ’macska’ „kočka” [kocska]. A 13. század közepén a kocka formájú köveket északról importálták Magyarországra.[forrás?] Az eredeztetés szerint a cseh nyelvterületeken emiatt sokat kacaghattak a magyarok fura szokásán akik macskának neveztek el egy útburkolati kőfajtát. A beszállítók később gúnyosan, magyarra visszafordítva emlegették „macskakő”-ként. – Ez a népies eredeztetés hangtani és történeti okok miatt valószínűtlen. Egyébként a cseh nyelvű beszélők számára a magyar „kockakő” szó azért sem hangzana furcsán, mert a cseh nyelvben a macskakő (kockakő) kifejezés megfelelője „dlažební kostka” (jelentése szó szerint ’útburkolati kocka’). Éppen az ebben szereplő „kostka” szóból származhat a magyar „kocka” (eredetileg a szláv nyelvben és a magyarban is ’csont’ alapjelentéssel), de a ’kockakő’ jelentéshez vezető fejlődés (’csont’ > ’csontból készült dobókocka’ > ’kocka formájú tárgy’) nagy része már külön ment végbe a két nyelvben.[6]

A macskakő mint szimbólum[szerkesztés]

  • A polgári forradalmak jellegzetes képe, hogy a városokban a felszedett macskakövekből barikádokat építenek. Ennek az emlékét idézi fel A sípoló macskakő című film is.
  • Irodalmi alkotásokban néha hangulatfestő elemként is alkalmazzák.

Járom az utam a macskaköves úton,
A léptem kopog esős éjszakán,
Az ütött-kopott utcák nevét tudom,
Mert én itt születtem, ez a hazám.

– G. Dénes György–Horváth Jenő: Járom az utam[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kőbányászat. Karancs-Medves Természetvédelmi Alapítvány (Hozzáférés: 2017. nov. 27.) arch
  2. A határkerítés túloldalán: A somoskői Macskalyuk bánya. In A Bazalt-vidék bányái: Ahol a Macskakő készült. Hozzáférés: 2017. nov. 27.  
  3. Karancsi Zoltán – Horváth Gergely: Az eresztvényi tanösvény. In II. Magyar Földrajzi Konferencia. CD-R. [Szeged]: [SZTE]. 2004. ISBN 9634826873 Hozzáférés: 2017. nov. 27.  
  4. A terület hasznosítható nyersanyagai. Bazalt és egyéb hasznosítható kőzetek bányászata. In Cs. Sebestyén Kálmán – Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. kötet. Salgótarján: Nógrádi Történeti Múzeum Baráti Köre. 1997. 31. o. ISBN 9637224440 Hozzáférés: 2017. nov. 27.  
  5. Macskafa, macskaszem, macskaméz, macskatövis, macskagém, macskamajom, macskaköröm, macskaarany, macskaezüst, macskanadrág, macskazene, macskaasztal, macskabagoly stb.
  6. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. 378. o. ISBN 9637094016 Hozzáférés: 2017. nov. 27.  
  7. Máté Péter. Járom az utam, youtube.com

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Macskakő témájú médiaállományokat.