Demokrata Párt (Szerbia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Demokrata Párt
(Демократска странка,
Demokratska stranka)

Adatok
Elnök Zoran Lutovac

Alapítva 1919
Székház Belgrád, Krunska 69.

Ideológia szociáldemokrácia
Politikai elhelyezkedés balközép
Nemzetközi szövetségek Szocialista Internacionálé, Európai Szocialisták Pártja (megfigyelő)
Hivatalos színei kék, sárga
Weboldala

A Demokrata Párt (szerbül Демократска странка / Demokratska stranka, DS) a legnagyobb balközép (szociáldemokrata) politikai párt Szerbiában.

Története[szerkesztés]

A két világháború közötti időszak[szerkesztés]

A Demokrata Pártot 1919-ben alapították, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság megalakulását követően. Az Önálló Radikális Párt egyesült horvát és szlovén pártokkal, hogy megalapítsák a szociálliberális Demokrata Pártot. A párt megválasztott elnöke Ljubomir Davidovics volt, aki a Nemzetgyűlés elnöke és Belgrád polgármestere is volt. Az 1940-es halálát követően Milan Grol vette át az elnökséget. A Demokrata Párt elnyerte a voksok többségét az első, 1920-ban tartott választásokon, és 1929-ig ellenzékként és kormánypártként is működött (vagy önállóan vagy egy koalíció részeként). 1929-ben Sándor király megszüntette az alkotmányt és diktatúrát vezetett be, az ország nevét pedig Jugoszláv Királyságra változtatta. A Demokrata Párt ellenzékben maradt a második világháborúig.

A második világháború alatt[szerkesztés]

Miután Németország és szövetségesei megszállták Jugoszláviát, a párt vezetőségének legnagyobb része Angliába menekült. Azok, akik maradtak, a csetnikekkel vagy a partizánokkal együtt harcoltak.

1945-ben a vezetőség visszatért Jugoszláviába, de a Demokrata Párt bojkottálta a kommunisták szervezte szavazást abban az évben. A választások után a Josip Broz Tito vezette Jugoszláv Kommunista Párt betiltotta a Demokrata Pártot. A tagjait üldözték, közülük sokakat pedig – többek között Milan Grolt – letartóztattak és hosszú börtönbüntetésre ítéltek.

Az 1990-es években[szerkesztés]

A Demokrata Pártot 1990-ben újjászervezte a még néhány élő párttag az 1940-es évekből, az újabb generációkkal kibővülve. Dragoljub Micsunovicsot választották meg első elnöknek. A tagjai abban az évben később részt vettek az első kormányellenes tüntetéseken. A párt 7 képviselői helyet nyert az 1990-es decemberi választásokon.

Zoran Gyingyics lett a párt második elnöke, akit a párt 1994 januári konferenciáján választottak meg. 1997. február 21-én Belgrád polgármesterévé választották meg, amelyet több mint három hónapos békés tüntetés előzött meg, amelyen több százezer polgár tüntetett a Szlobodan Milosevics és társai által elkövetett választási csalás miatt.

Napjainkban[szerkesztés]

Szlobodan Milosevics hatalma 2000-ben több százezer polgár tüntetését követően dőlt meg. A Demokrata Párt volt a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (szerbül Demokratska Opozicija Srbije, DOS) nevű koalíció legnagyobb pártja, amely elnyerte a szavazatok 64,7%-át, megszerezve 176 képviselői helyet a 250-ből.

2003. március 12-én Zoran Gyingyics, Szerbia miniszterelnöke merénylet áldozata lett. Március 15-én temették el Belgrádban. A párt főbizottsága úgy döntött, hogy az új elnök megválasztásáig Zoran Živković vezesse a pártot, aki Szerbia miniszterelnöke is lett egy személyben.

Az SZDE koalíció 2003 őszén széthullott, és ekkor a kormány is elveszítette parlamenti többségét. Rendkívüli parlamenti választásokat írtak ki december 28-ára. A Demokrata Párt önállóan indult, és 37 képviselői helyet szerzett meg. Az új kormányba nem lépett be, amelyet a Szerbiai Demokrata Párt, a G17 Plusz, valamint a Szerb Megújhodási MozgalomÚj Szerbia koalíciója alkotott, a Szerbiai Szocialista Párt külső támogatásával.

2004-ben Borisz Tadicsot választották meg a Demokrata Párt elnökévé. Ugyanabban az évben őt jelölték elnöknek, és nyert is, míg a Demokrata Párt a parlamentben ellenzéki szerepet töltött be.

A 2007-es szerbiai parlamenti választások alkalmával a Demokrata Párt 915 854 szavazatot, a szavazatok 22,71%-át nyerte el, és így 64 képviselői helyet kapott a 250-ből. Ebből 3-at a Szandzsáki Demokrata Párt kapott, amellyel együtt közös frakciót alkotnak Dusan Petrovics frakcióvezető és Milan Markovics frakcióvezető-helyettes vezetésével. A Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése első ülésén a párt leginkább Martti Ahtisaari Koszovó-javaslata ellen szavazott.

Politikája[szerkesztés]

A Demokrata Párt programja az alábbiakat tartalmazza:

  • Támogatják a parlamentáris demokráciát.
  • A közigazgatásnak és a közszolgáltatásoknak professzionálisoknak és depolitizáltaknak kell lenniük. A közszolgáltatásoknak hatékonyaknak kell lenniük, valamint tiszteletteljesnek a használóikkal szemben.
  • A kormányzati intézményeket olcsón kell fenntartani.
  • A kormányt a független bíróság és a független médiának kell ellenőriznie.
  • Támogatják a kormány decentralizálását, úgy területileg mint funkcionálisan. Az önkormányzatoknak megfelelő hatalmat kell biztosítani ott, ahol az lehetséges. Vajdaságnak valódi autonómiát kell élveznie.
  • A kormány tetteinek átláthatóaknak és a közvélemény számára nyitottnak kell lenniük.
  • Az emberek részvétele lényeges. A kormányzati intézményeknek hozzáférhetőeknek kell lenniük.
  • Támogatják az európai integrációt.
  • A kormánynak biztosítania kell azokat a feltételeket, amelyek között a gazdaság szabadon működhet.
  • Támogatják a kis- és középvállalkozásokat, a családi vállalkozásokat és az önálló földműveseket.
  • Tilos a diszkrimináció nemi, fizikai megjelenési, meggyőződési, vallási és lakóhely alapon.
  • Támogatják a középosztályt.
  • A kormánynak be kell fektetnie az oktatásba, a közlekedésbe, az energiaiparba és a telekommunikációs infrastruktúrába.
  • Támogatják a társadalmi szolidaritást.
  • A kormánynak jóléti programokat kell fenntartania.
  • Ösztönzik a civil szervezetek létrehozását.

Választási eredmények[szerkesztés]

Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
1990-es 374 887 7,45% 7 2,8% ellenzék
1992-es 196 347 4,16% 6 2,4% ellenzék
1993-as 497 582 11,57% 29 11,6% ellenzék
1997-es - - 0 0% nem indult
2000-es1 2 402 387 64,09% 45 18% kormánypárt
2003-as 481 249 12,58% 32 12,8% ellenzék
2007-es 915 854 22,71% 60 24% kormánypárt
2008-as2 1 590 200 38,42% 64 25,6% kormánypárt
2012-es3 863 924 22,07% 49 19,6% ellenzék
2014-es 216 634 6,03% 17 6,8% ellenzék
2016-os 227 589 6,02% 12 4,8% ellenzék
2020-as - - 0 0% nem indult
2022-es4 520 469 14,09% 9 3,6% ellenzék

1 a Szerbiai Demokratikus Ellenzék eredménye, melynek fő ereje a Demokrata Párt

2 az Európai Szerbiáért koalíció eredménye, melynek fő ereje a Demokrata Párt

3 a Szövetség Egy Jobb Életért eredménye, a koalíció vezető ereje a Demokrata Párt

4 az Egyesült Szerbia koalíció eredménye, melynek fő ereje a Demokrata Párt