Kollektív bűnösség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kollektív bűnösség elve valamely etnikai vagy társadalmi csoport, közösség egyetemleges felelősségre vonása azon a jogcímen, hogy e közösség egyes tagjai ténylegesen (vagy feltételezhetően) jogi vagy erkölcsi értelemben elítélendő cselekedetet hajtottak végre. A kollektív bűnösség alkalmazását tiltják a polgári büntetőjogi elméletek.[forrás?]

A 20. században[szerkesztés]

A 20. században mint politikai elv érvényesült a gyakorlatban. A második világháborúban győztes nagyhatalmak alkalmazták a legyőzöttekkel szemben, illetve a kisebbségben élő, a legyőzött nemzetekhez tartozó emberekkel szemben. Az 1945-ös potsdami konferencia is kimondta a csehszlovákiai, lengyelországi, magyarországi német nemzetiségű lakosok egy részének Németországba telepítését. A Beneš-dekrétumok a Csehszlovákiában élő németek és magyarok elleni intézkedéseket jelentettek.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Horváth Jenő: Világpolitikai lexikon (1945-2005)

További információk[szerkesztés]

  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap