Beremendi Cementgyár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Beremendi Cementgyár egy működő cementgyár közel Magyarország legdélebbi pontjához, a Siklósi kistérségben. A 220 főt foglalkoztató, évente egymillió tonna cementet termelő gyár Nagyharsány és Beremend mellett bányászati tevékenységet is folytat.[1] A gyárban 2009 közepén fejeződtek be a fejlesztési munkák, melyek révén a gyár hatékonyabban és környezetbarát technológiával működhet.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Beremenden 1910 óta folyik cementgyártás. A jelenlegi gyárat az 1960-as évek végén kezdték építeni, és 1972 óta működik.[3] A teljes magyar cementipar, valamint az ágazathoz tartozó szolgáltatói szektor és infrastruktúra jelentős része a privatizáció után két külföldi cég tulajdonába került (a svájci Holderbank és a német Heidelberger Zement AG). A rendszerváltás után még öt cementgyár üzemelt hazánkban. A lábatlani és a hejőcsabai a svájciaké, a beremendi és a Dunai Cement- és Mészmű váci üzeme a németeké lett. Az utóbbi kettő Duna-Dráva Cement Kft. néven egyesült.[4] 2007-től két éven át rekonstrukciót tartottak a gyárban. Tizenötmilliárd forintba került a korábban működő két kemencébe helyére egy nagyobb teljesítményű, de kisebb energiafogyasztású kemence építése, melyhez új hőcserélő torony is készült. Sikerült a vasbeton tornyot a régi, még működő kemencék szomszédságában felhúzni. A fejlesztés környezetvédelmi szempontból sem volt elhanyagolható. Ezentúl a korábban használt fosszilis energiahordozók mellett alternatív tüzelőanyagokat, például gumigranulátumot és biomasszát is hasznosíthat a gyár. Ezek több szempontból előnyösek a cementalapanyag, a klinker gyártása során.[5]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]