Orsós Teréz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Orsós Teréz
Született Orsós Teréz
1956. június 16.
Komló
Elhunyt 2021. december 6. vagy előtte (65 évesen)[1]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása grafikusművész,
festőművész
SablonWikidataSegítség

Orsós Teréz (Komló, 1956. június 16.– 2021. december 5.) roma származású magyar grafikus- és festőművész.

Életútja, munkássága[szerkesztés]

Beás cigány családban született, tizenöten voltak testvérek, apja bányász volt, anyja a gyermekeket nevelte. Rajztanárnője, Koltai Magdolna fedezte fel Orsós Teréz rajztehetségét, tanította és biztatta a rajzolásra és a festésre. Hamarosan annyi munkája lett, hogy Pécsett önálló gyermekrajz kiállítása volt, majd a gyermekrajz kategóriában Koltai Magdolna több tanítványával együtt Orsós Teréz is részt vett országos- és világversenyeken, s nyert első helyezéseket is.

Korán férjhez ment, gyermekeket szült, de a család és a munka mellett is folyamatosan szakkörökben gyarapította képzőművészeti ismereteit, s befejezte iskoláit. 1975-től maga is cigány gyermekek számára rajzszakkört vezetett a kökönyösi általános iskolában. 1977-től egyedül nevelte gyermekeit, később újra visszajött a férje, majd újra férjhez ment, hat gyermek édesanyja. 1992-ben munkanélkülivé vált, de a festést soha nem hagyta abba. 1977-ben Komlón nyílt egyéni kiállítása, 1979-ben az Autodidakta Cigány Képzőművészek I. országos kiállításának egyik szereplője, 1981-ben felvették a Képzőművészeti Alap tagjai sorába. A festőnő nagy élménye volt, amikor 1989-ben, életében először családjával együtt elmehetett nyaralni a Visegrádi Alkotóházba. 1990 óta rendszeres résztvevője a Cigány Ház által szervezett alkotótáboroknak és kiállításoknak.

Igazi naiv festő, főleg életképeket rajzol és fest, s mindeközben tudatosan megfigyeli és megfesti a cigányság hagyományos életformáját, s szokásait, a kosárfonó férfit, a gombászó asszonyokat, a vízhordó lányokat, a piacozást, a vándorlást, az Alkotótáborban festő művészeket, a cigány emberek vágyait, álmait. Néprajzi szempontból is jelentősek alkotásai. Külföldi kiállításokra (Ausztria, Csehszlovákia, Stuttgart, Genf, Graz, London, Szlovákia, Franciaország, Olaszország) is kértek tőle képeket, rajzait képeslapokon sokszorosították, illusztrálta a Cigány bibliát és a Cigány bölcsődalt. 2007-ben Pekingben a magyarországi cigányok képzőművészeti kiállításán Orsós Teréz képei is szerepeltek, nyilvánvaló, hogy a cigány naiv festészet közelebbi rokonságot mutat a hagyományos kínai festészettel, mint a 20. század második felének magyar avantgárd képzőművészete. Így kerülhetett sor egy olyan reprezentatív kiállításra magyar cigány művészek alkotásaiból, amilyen korábban még Magyarországon sem volt.

A 2009-es Cigány festészet című albumban megjelentették Orsós Teréz életrajzát és tizenkét olajfestményét. 2010-ben az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb városába, New Yorkba is eljutottak képei.[2]

A Cigány festészet című albumba beválogatott képei[szerkesztés]

  • Piacon (olaj, farost, 70x50cm, 1989)
  • Vándorlók (olaj, farost, 50x70 cm, 1991)
  • Kis cigánylány (olaj, farost, 30x50 cm, 1997)
  • Kosárfonó (olaj, farost, 40x60 cm, 1997)
  • Vágy világa (olaj, vászon, 100x50 cm, 1999)
  • Hazafelé (olaj, farost, 80x60 cm, 2000)
  • Vízhordók (olaj, vászon, 80x110 cm, 2000)
  • Nők kosárral (olaj, vászon, 65x93 cm, 2001)
  • Alkotótábor (olaj, vászon, 60x80 cm, 2002)
  • Vásár (tempera, papír, 83x59 cm, 2002)
  • Cigányok a városban (olaj, farost, 60x90 cm, 2002)
  • Lágerben (olaj, farost, 60x80 cm, 2004)[3]

Kiállításai (válogatás)[szerkesztés]

Egyéni[szerkesztés]

  • 1977 • Komló
  • 2006 • Retrospektív tárlat, Balázs János Galéria, Budapest.

Csoportos[szerkesztés]

  • 1979 • Autodidakta Cigány Képzőművészet I. országos kiállítás
  • 1981, 1989, 2000 • Pataky Művelődési Központ
  • 1989, 1992 • Néprajzi Múzeum, Budapest
  • 2003 • Kortárs roma nőművészet II., Balázs János Galéria, Budapest • Orientalizmus, Balázs János Galéria, Budapest
  • 2004 • Elhallgatott holocaust, Műcsarnok, Budapest
  • 2005 • Nőábrázolás a roma képzőművészetben, Balázs János Galéria, Budapest
  • 2006 • Közös tér, Ernst Múzeum, Budapest • Vagyunk, akik vagyunk, 2b Galéria, Budapest
  • 2007 • Holokauszt, Zsinagóga, Pécs • Az emlékezés színes álmai, vándorkiállítás, PekingMagyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 2008, 2009 • Az emlékezés színes álmai, vándorkiállítás, SzolnokEgerPécsSalgótarjánMiskolcSzekszárd
  • 2010 • Shukar! – mai modern női roma művészet,[4] Magyar Kulturális Intézet, New York (USA)
  • 2012 • Beszélő paletták című Magyar Roma Képzőművészeti Kiállítás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága folyosóján és irodáiban, Budapest.[5] 2017. New York Ensz palotában Kiállítás .

Művei közgyűjteményekben (válogatás)[szerkesztés]

  • Naiv Művészek Múzeuma, Luzsoki tájház, Kecskemét
  • Néprajzi Múzeum, Budapest
  • Roma Parlament állandó kiállítása, Budapest
  • Rácz Aladár Közösségi Ház, Pécs
  • Magyar Művelődési Intézet, Budapest.

Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.blikk.hu/sztarvilag/kultura/gyasz-meghalt-orsos-terez-festomuvesz/b7fh1cr
  2. „SHUKAR”(=Szép) képek New Yorkban. [2010. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 6.)
  3. A felsorolt képek láthatók a sulinet.hu honlapján.
  4. Kiállító művészek: Oláh Jolán (Salgótarján, 1932-2005); Oláh Mara – OMARA (Monor, 1945); Orsós Teréz; Ráczné Kalányos Gyöngyi (Salgótarján, 1965)
  5. Balog Zoltán honlapja.. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 6.)
  6. „Orsós Teréz részére magas színvonalú művészeti munkássága és festőművészi tevékenysége elismeréseként a „PRO COMMUNITATE” Emlékérem.”[1]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]