Jegenyés János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Jegenyés János (Komló, 1946. október 30.Pécs, 2008. augusztus 6.) magyar üvegművész és restaurátor, művészetszervező, a magyarországi üveggyártás történetének kutatója volt. A modern magyar és nemzetközi üvegművészet egyik meghatározó alakja. [1] Az azóta feltárt pusztabányai üveghuta maradványok felfedezője.

Pályája[szerkesztés]

Iskolái[szerkesztés]

Komlón született. 1961 és 1965 között a pécsi Művészeti Gimnázium díszítőfestő szakán tanult. Pályájába még az is belefért, hogy vájár volt a zobákpusztai bányában. (1982-ben aztán bányászemlékművet is tervezett.)

A Magyar Iparművészeti Főiskola szilikát tanszékén tanult 1969 és 1974 között, mestere Z. Gács György volt. 1974 és 1989 között tervező művész volt az Üvegipari Művek miskolci és orosházi üveggyáraiban.

Munkája[szerkesztés]

1989-től saját pécsi műhelyében dolgozott.

Többek közt építészeti üvegeket, reliefeket, funkcionális üvegtárgyakat és üvegplasztikákat alkotott. Formavilága egyszerre organikus és geometrikus, figuratív és nonfiguratív. Jellemző rá a hullám motívum.

Munkáit, amelyek a bárdudvarnoki–bárdibükki szimpozionokon készültek, a Rippl-Rónai Múzeum és a Goszthony Mária Alapítvány gyűjteménye őrzi.

Jelentős művei[szerkesztés]

Jelentős művei közül néhány: Kiemelkedő műve a Dél-Pesti Kórház 180 négyzetméteres, tíz szintet átfogó, fémkeretbe zárt üvegfala, amelyet Buczkó György üvegtervező művésszel közösen alkotott, és 1979-ben valósult meg. Az üvegfal vonalrendszere az emberi test érrendszerét idézi fel. Színtelen síküveg, homokfúvott, savazott, eloxált alumíniumszerkezet. Egy évvel halála előtt valósult meg „Hullámzás” című 48 négyzetméteres üvegkompozíciója a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központ színházának bejárata fölött.

Pécsett látható munkái[szerkesztés]

  • Nyolcszögletű bevilágító üvegtéglák Memi pasa fürdőjénél beépítve (1981).
  • A volt Centrophone irodaház fotocellásan nyíló „légzárványos” díszítésű kazettás üvegajtaja a Kórház téren (1995).
  • 1997-ben ő restaurálta a rácvárosi templom festett, ólmozott üvegablakait
  • Reliefes üvegtáblák a Vörös Ökör Étteremben (2007).

Nem valósult meg a pécsi Városháza dísztermébe tervezett festett, ólmozott színes üvegablak együttese. Ez a város térképét ábrázolta volna. Ez a terve 1987 és 1992 között készült.

Hosszúhetényben[szerkesztés]

2005-ben tervezte és kivitelezte a püspökszentlászlói Életrendezés Háza Szent család üvegablakát. A belsőépítész itt Novotny Béla volt. 2008. július 4-én, röviddel Jegenyés János halála után nyílt meg Hosszúhetényben az üvegmúzeum, amelynek létrehozása a művész régi álma volt. Ő ismerte fel a szintén Hosszúhetényhez tartozó Pusztabánya üveghuta maradványainak a jelentőségét. A maradványokat barátja, Kárpáti Gábor régész tárta fel. A feltárás máig (2018 szeptembere) folyik. Jegenyés János munkájára és ösztönzésére a következő évtizedekben virágzó üveges kultúra épült a kelet-mecseki régióban rendszeres nyári üveges fesztiválokkal, üvegfúvással, Hosszúhetényben üvegmúzeummal, Püspökszentlászlón (az Életrendezés Házában) üvegszoborparkkal.

Művészetszervező[szerkesztés]

Ő volt az 1986 és 1992 között a pécsi Várostörténei Múzeum udvarán tartott Pécsi Üveges Találkozók és az egyetlen magyarországi üvegművészeti alkotótelep (Bárdudvarnokon) szellemi atyja, első szervezője, illetve vezetője.

1990-91-ben, mikor megalakult az alkotótelep, a Képző- és Iparművészek Szövetségének Üveg Szakosztályának vezetőségi tagja volt, negyedmagával. 1990 és 1994 között az alkotótelep szakmai irányítója volt, 1998 és 2008 közt pedig szakmai tanácsadója.

1996-ban a Magyar Üvegművészeti Társaság alapítója lett. 1999-től a Magyar Kézműves Üveges Egyesület elnöke volt. (Ez ma a Nemzetközi Üvegművész Szövetség.)

Utolsó perceiig tervezte és szervezte, de már nem érhette meg a 2008. augusztus 17-én kezdődött XVIII. Bárdudvarnoki Nemzetközi Üvegszimpoziont.

Magánélete[szerkesztés]

Szerette a tájfutást és sokat futott a Kelet-Mecsekben. (Tájfutóként figyelt fel egy régi üvegkemence romjaira Pusztabányánál. Volt iskolatársa és barátja az ő ösztönzésére kezdte meg az egyedülálló épületegyüttes feltárását. Jegenyés János alapozta meg az üvegkultúra újraéledését a régióban.)

Díjai[szerkesztés]

  • 1975: Építészeti Üveg Pályázat I. díja
  • 1979: a spanyolországi Valenciában rendezett IX. Nemzetközi Ipari Design Kiállítás különdíja
  • 1982: II. Országos Szilikátipari Formatervezési Triennálé díja, Kecskemét [2]
  • 1989: Pro Arte Vitraria-díj
  • 1990: Dél-Dunántúli Tárlat, Kaposvár Város Díja
  • 1994: Ferenczy Noémi-díj és Martyn Ferenc alkotói ösztöndíj
  • 2003: a Siklósi Szalonon Pécs Város díja
  • 2007: a Siklósi Szalonon a Baranya Megyei Közgyűlés díja és a Lembergi (Lvov, Ukrajna) VII. Nemzetközi Üvegszimpozionon a Lvov-i Művészeti Akadémia díja.

Irodalom[szerkesztés]

  • VADAS J.: Imaginárius térben. Zománcok és üvegek Salgótarjánban. Művészet, 1978/3., 11–14.

I., II., III. Országos Szilikátipari Formatervezési Triennálé. Kecskemét (Kat.), 1979, 1982, 1985

  • MIKÓ S.: A tervezés értékteremtés. Országos Iparművészeti Kiállítás. Műcsarnok, Budapest (kat., bev.), 1983
  • VARGA V.: Országos üvegművészeti kiállítás. Balatoni Galéria, Balatonfüred (kat., bev.), 1985
  • ROMVÁRY F.: Jegenyés János kiállítása. Paks (kat., bev.), 1985
  • VÁMOSSY F.: Építészet és üvegművészet – napjainkban. Új Művészet 1985/3., 18–21.
  • GOPCSA K.-KOVALOVSZKY M.-BENKŐ CS.GY.: I. Tihanyi Üvegtriennálé, Kortárs magyar üveg 1990. Tihanyi Múzeum, Tihany (kat., bev.), 1990
  • CHIKÁN B.: Stúdióüveg. Kiállítás a Szentendrei Képtárban. Új Művészet, 1994/2., 28–29.

Glass Symposions 1991–1995. Bárdudvarnok (kat.), 1995

  • VARGA V.: Paradoxon – Üveg – Művészet kiállítás. Iparművészeti Múzeum, Budapest (kat., bev.), 1995
  • VARGA V.: Paradoxon – üveg – festészet – plasztika, Iparművészeti Múzeum 1995. Balkon, 1995/10–11., 39–41.
  • BODONYI E.: Jegenyés János kiállítása. Pécsi Galéria, Pécs (kat., bev.), 1996
  • VARGA V.: Jegenyés János. Magyar Iparművészet, 1996/2., 36–37.
  • BODONYI E.: Egyensúly. VII. Nemzetközi Üvegszimpózium, Bárdudvarnok, Magyar Iparművészet, 1997/4., 28–31.
  • N. MÉSZÁROS J.: Kortárs Magyar Üvegművészet kiállítás. Városi Művészeti Múzeum, Győr (kat., bev.), 1998
  • AKNAI T.: Beszélgetés Jegenyés János üvegtervező iparművésszel. Echo, 1998/1., 18–19.
  • KOVÁCS O.: 18 művész, Pécs-Baranya. Pécs, 1999, 79–83.

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, 2. kötet. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2000, 226–227

  • MENDÖL ZS.: Jegenyés János üvegtervező iparművész kiállítása. Echo, 2000/6., 28–29.
  • PRÁGAI T.: Törékeny létezés. Napút, 2000/9., 49.
  • VERESS K.: Üveg az építészetben. Magyar Üvegművészeti Társaság, Pécs, 2001
  • VARGA V.:Ipar-művészet kiállítás. Műcsarnok, Budapest (kat., bev.), 2001
  • VARGA V.: Az üveg jelentése. Budapest, Helikon Kiadó, 2002, 157–158.
  • GÉCER M.: A Merics-gyűjtemény (kat., bev.), 2002
  • GOPCSA K.: Két vitrárius. Kiss Miklós és Jegenyés János kiállításának ajánlása. Magyar Iparművészet, 2002/6., 12–13.
  • VARGA V.: Üvegművészet. In A magyar iparművészet az ezredfordulón. Magyar Művészeti Akadémia Alapítvány, Budapest, 2003, 117–134.
  • HEGYVÁRI B.-JACQUARD, M.-GAÁL E.-VARGA V.: Fragile cargo. Kortárs üvegművészeti vándorkiállítás. Budapest Galéria, Budapest; Vaszary Képtár, Kaposvár; World of Glass, St. Helens (UK); The Glass Art Gallery, London; Art-O-Nivo Gallery, Brugge (kat., bev.), 2004
  • VARGA V.: Üveg Kelet és Nyugat között. Kortárs magyar üveg alap – folyamat – eredmény. World of Glass, London, 2004. nov. 24., ARTforum, 2004, 167–176.
  • VARGA V.: Üveg Kelet és Nyugat között – kortárs magyar üveg. Alap – folyamat – eredmény II. Magyar Iparművészet 2005/4., 68–76.

Jegyzetek[szerkesztés]