Dózsa György úti zsinagóga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dózsa György úti zsinagóga
Dózsa György úti zsinagóga.JPG
Település Budapest XIII. kerület
Ország  Magyarország
Vallás zsidó
Irányzat neológ
Építési adatok
Építés befejezése 1909
Tervező Baumhorn Lipót
Építész(ek) Baumhorn Lipót
Mai rendeltetése vívóterem
Alapadatok
Befogadóképesség 800
Elhelyezkedése
Dózsa György úti zsinagóga (Budapest)
Dózsa György úti zsinagóga
Dózsa György úti zsinagóga
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 20″, k. h. 19° 04′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 20″, k. h. 19° 04′ 02″
A Dózsa György úti zsinagóga hivatalos honlapja

A Dózsa György úti zsinagóga Budapest XIII. kerületében álló zsinagóga. Az eredetileg zsinagógának szánt épületet ma a Budapesti Honvéd vívóteremként használja, a hitélet a korábban kultúrteremnek szánt kisebb épületben folytatódik Deutsch Péter rabbi vallási irányítása alatt.

Története[szerkesztés]

A zsinagóga Észak-Pest zsidóságának kiszolgálására épült meg a lipótvárosi zsinagóga tervének kudarcba fulladása után az akkori Aréna (ma: Dózsa György) út mellett. A telek a korábbi zsidó temetővel szemben, az út másik oldalán terült el, és 1907. február 27-én vásárolták meg. Az építkezés Baumhorn Lipót tervei alapján még ebben az évben megindult, és a zsinagóga 1909-ben készült el. Dr. Hevesi Simon és Wilheim Joachim avatta fel az imaházat.

A második világháború végén, 1944-45 során gyűjtőtábornak használták, majd a harcok elmúltával ismét imaház működött itt. Az emigráció hatására lecsökkent zsidó közösség azonban már a negyvenes évek végére az egykori kultúrterembe szorult, a zsinagógát raktárnak használták.

Az épületet 1984-ben a Budapesti Honvéd kapta meg; felújítást és átépítést követően box- és vívószakosztálya rendezkedett itt be.

Az épület[szerkesztés]

A zsinagóga épülete középen négyzet alakú centrális térből, előcsarnokból és szentélyből áll. A központi teret kör alakú kupola fedi. Az összesen 800 férőhely közül 406 a földszinten, a többi az emeleten kapott helyet. A belső falakat sárga, kék, vörös és barna színű geometrikus motívumok díszítették.

Miután a Honvéd átvette az épületet, azt renoválták, valamint belül át is építették. A Benczúr László tervei alapján kivitelezett átépítés során két új födémet építettek be, amivel az edzéshez három szintet biztosítottak. A födémzet tervezése során ügyeltek rá, hogy az új elemek az épület régi elemeinek sérülése nélkül elbonthatók legyenek. A felújítás során a régi színeket használva díszítették a belső teret, azonban csak geometrikus formákkal, az eredeti szent szimbólumokat nem állították helyre.

Forrás[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Magyarországi zsinagógák listája