Ugrás a tartalomhoz

Dózsa György úti zsinagóga

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dózsa György úti zsinagóga
TelepülésBudapest XIII. kerület, Dózsa György út 55.
Ország Magyarország
Vallászsidó
Irányzatneológ
Építési adatok
Építés kezdete1907
Építés befejezése1909
TervezőBaumhorn Lipót
Építész(ek)Baumhorn Lipót
Mai rendeltetésevívóterem
Alapadatok
Befogadóképesség800
Elhelyezkedése
Dózsa György úti zsinagóga (Budapest)
Dózsa György úti zsinagóga
Dózsa György úti zsinagóga
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 20″, k. h. 19° 04′ 02″47.522282°N 19.067228°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 20″, k. h. 19° 04′ 02″47.522282°N 19.067228°E
Térkép
A Dózsa György úti zsinagóga hivatalos honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Dózsa György úti zsinagóga témájú médiaállományokat.

A Dózsa György úti zsinagóga Budapest XIII. kerületében álló zsinagóga. Az eredetileg zsinagógának szánt épületet ma a Budapesti Honvéd vívóteremként használja, a hitélet a korábban kultúrteremnek szánt kisebb épületben folytatódik Deutsch Péter rabbi vallási irányítása alatt.

Története

[szerkesztés]

A zsinagóga Észak-Pest zsidóságának kiszolgálására épült meg a lipótvárosi zsinagóga tervének kudarcba fulladása után az akkori Aréna (ma: Dózsa György) út mellett (Dózsa György út 55., 1134). A telek a korábbi zsidó temetővel szemben, az út másik oldalán terült el, és 1907. február 27-én vásárolták meg. Az építkezés Baumhorn Lipót tervei alapján még ebben az évben megindult, és a zsinagóga 1909-ben készült el. Dr. Hevesi Simon és Wilheim Joachim avatta fel az imaházat.

A második világháború végén, 1944-45 során gyűjtőtábornak használták, majd a harcok elmúltával ismét imaház működött itt. A holokauszt és azt követő emigráció hatására lecsökkent zsidó közösség azonban már a negyvenes évek végére az egykori kultúrterembe szorult, a zsinagógát raktárnak használták.

Az épületet 1984-ben a Budapesti Honvéd kapta meg; felújítást és átépítést követően box- és vívószakosztálya rendezkedett itt be.

Az épület

[szerkesztés]

A zsinagóga épülete középen négyzet alakú centrális térből, előcsarnokból és szentélyből áll. A központi teret kör alakú kupola fedi. Az összesen 800 férőhely közül 406 a földszinten, a többi az emeleten kapott helyet. A belső falakat sárga, kék, vörös és barna színű geometrikus motívumok díszítették.

Miután a Honvéd átvette az épületet, azt renoválták, valamint belül át is építették. A Benczúr László tervei alapján kivitelezett átépítés során két új födémet építettek be, amivel az edzéshez három szintet biztosítottak. A födémzet tervezése során ügyeltek rá, hogy az új elemek az épület régi elemeinek sérülése nélkül elbonthatók legyenek. A felújítás során a régi színeket használva díszítették a belső teret, azonban csak geometrikus formákkal, az eredeti szent szimbólumokat nem állították helyre.

Képtár

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információ

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]