Dózsa György úti zsinagóga
| Dózsa György úti zsinagóga | |
 | |
| Település | Budapest XIII. kerület, Dózsa György út 55. |
| Ország |  Magyarország |
| Vallás | zsidó |
| Irányzat | neológ |
| Építési adatok | |
| Építés kezdete | 1907 |
| Építés befejezése | 1909 |
| Tervező | Baumhorn Lipót |
| Építész(ek) | Baumhorn Lipót |
| Mai rendeltetése | vívóterem |
| Alapadatok | |
| Befogadóképesség | 800 |
| Elhelyezkedése | |
 Dózsa György úti zsinagóga
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 31′ 20″, k. h. 19° 04′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 20″, k. h. 19° 04′ 02″ | |
| A Dózsa György úti zsinagóga hivatalos honlapja | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dózsa György úti zsinagóga témájú médiaállományokat. | |
A Dózsa György úti zsinagóga Budapest XIII. kerületében álló zsinagóga. Az eredetileg zsinagógának szánt épületet ma a Budapesti Honvéd vívóteremként használja, a hitélet a korábban kultúrteremnek szánt kisebb épületben folytatódik Deutsch Péter rabbi vallási irányítása alatt.
Története[szerkesztés]
A zsinagóga Észak-Pest zsidóságának kiszolgálására épült meg a lipótvárosi zsinagóga tervének kudarcba fulladása után az akkori Aréna (ma: Dózsa György) út mellett (Dózsa György út 55., 1134). A telek a korábbi zsidó temetővel szemben, az út másik oldalán terült el, és 1907. február 27-én vásárolták meg. Az építkezés Baumhorn Lipót tervei alapján még ebben az évben megindult, és a zsinagóga 1909-ben készült el. Dr. Hevesi Simon és Wilheim Joachim avatta fel az imaházat.
A második világháború végén, 1944-45 során gyűjtőtábornak használták, majd a harcok elmúltával ismét imaház működött itt. A holokauszt és azt követő emigráció hatására lecsökkent zsidó közösség azonban már a negyvenes évek végére az egykori kultúrterembe szorult, a zsinagógát raktárnak használták.
Az épületet 1984-ben a Budapesti Honvéd kapta meg; felújítást és átépítést követően box- és vívószakosztálya rendezkedett itt be.
Az épület[szerkesztés]
A zsinagóga épülete középen négyzet alakú centrális térből, előcsarnokból és szentélyből áll. A központi teret kör alakú kupola fedi. Az összesen 800 férőhely közül 406 a földszinten, a többi az emeleten kapott helyet. A belső falakat sárga, kék, vörös és barna színű geometrikus motívumok díszítették.
Miután a Honvéd átvette az épületet, azt renoválták, valamint belül át is építették. A Benczúr László tervei alapján kivitelezett átépítés során két új födémet építettek be, amivel az edzéshez három szintet biztosítottak. A födémzet tervezése során ügyeltek rá, hogy az új elemek az épület régi elemeinek sérülése nélkül elbonthatók legyenek. A felújítás során a régi színeket használva díszítették a belső teret, azonban csak geometrikus formákkal, az eredeti szent szimbólumokat nem állították helyre.
Képtár[szerkesztés]
-
A zsinagóga a Dózsa György útról nézve -
Rózsaablak -
A rózsaablak alulról nézve -
A homlokzat alulról nézve -
Az épület oldalának részlete -
Kapu -
Kapudísz -
Homlokzatdísz -
Emléktábla -
Kerti szertartásterem
Források[szerkesztés]
- Vívóterem lett a hajdani zsinagógából. hg.hu, 2011. szeptember 8. [2011. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
- 100 éves a Dózsa György úti zsinagóga. MAZSIHISZ, 2009. augusztus 28. (Hozzáférés: 2011. december 30.)[halott link]
- Rólunk - Dózsa György úti zsinagóga. (Hozzáférés: 2011. december 30.)[halott link]
