Hegedűs Gyula utcai zsinagóga
| Hegedűs Gyula utcai zsinagóga | |
 | |
| Település | Budapest, XIII. kerület |
| Ország |  Magyarország |
| Vallás | zsidó |
| Építési adatok | |
| Építés kezdete | 1911 |
| Építés befejezése | 1927 |
| Tervező | Vajda Béla (eredeti) Baumhorn Lipót (bővítés) |
| Építész(ek) | Vajda Béla |
| Elhelyezkedése | |
 Hegedűs Gyula utcai zsinagóga
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 03′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 03′ 10″ | |
A Hegedűs Gyula utcai zsinagóga Budapest Újlipótváros nevű városrészében a 20. század elején épült fel, és ma Budapest egyik legnagyobb, legnépesebb körzetének ad otthont.[1] Eredetileg az ortodox hívők számára létesült, a történelem viharai folytán azonban ma már a se nem neológ, se nem ortodox, hanem a kettő közt elhelyezkedő statusquo ante irányzathoz tartozik.
Története[szerkesztés]
A Lipótváros északi részén élő ortodox zsidóság a 20. század elején a Koháry (mai Nagy Ignác) utcából a mai Újlipótváros területére, az akkori Csáky utcába költöztette a templomegyesületet. Vajda Béla tervei alapján az imaszobát egy bérházban alakították ki 1911-ben. Később megvásárolták a házat, és 1927-re Baumhorn Lipót útmutatásai alapján udvari beépítéssel kibővítették a zsinagógát.[1]
Az 1960-as évektől tovább bővítették.[2] A 2000-es évek során adományokból rendbehozatták a templom kupoláját, új járólapokat helyeztek el, és a karzat melletti valamikori tálalóból kialakították a vallási előírásoknak megfelelő főzőkonyhát.[3]
A zsinagóga rabbija volt többek között Hoffer Ármin is.[3]
Építészeti megoldások és berendezés[szerkesztés]
A 20. század elején a budapesti zsinagógaépítészetben a rejtőzködő megoldások kerültek előtérbe, ennek egyik példája a bérházban berendezett Hegedűs Gyula utcai imaház is.[4] Az épület eklektikus utcafrontját és a belső udvar neoreneszánsz stílusát Baumhorn szecessziós stílusú megoldással kötötte össze.[4] Az épület két részből áll, egy nagyobb zsinagógából és egy kisebb imaházból. A nagy imaházban, amely akár kilencszáz ember befogadására alkalmas,[3] elsősorban a nagyobb ünnepek alkalmával végzik a szertartásokat.[2] Emellett rendelkezik az épület kultúrteremmel is.[2] A belső tér különleges eleme a színes acél- és üvegtető.[4]
Liturgikus értelemben a zsinagóga konzervatívnak tekinthető, a Csáky utcában nem volt orgona, a Tóra-olvasó asztal a középen állt, az imarend is régiesebb volt, mint a dohány utcai nagyzsinagógában, ezért a 20. század elején a környék vallásos zsidó lakosságának többsége inkább ide járt. A visegrádi utcai ortodox zsinagóga megalakulása után is sokan jártak ide.[1] Ezt a konzervatív jelleget máig megőrizte.[3]
Kulturális élet a körzetben[szerkesztés]
A körzethez tartozik a XIII. és az V. kerület, ami tíz-tizenkétezer hívőt jelent. A templomkörzet elnöke Müncz László. A körzet főrabbija prof. dr. Schőner Alfréd, kántora Biczó Tamás és Klein Ervin.[1] A közösség a Status Quo Ante irányzat követői, vagyis nem vallják sem az ortodox, sem a neológ irányzathoz tartozónak magukat.[forrás?] A körzetben rendszeresek a vallási és kulturális események, melyek szervezéséből a hívek is kiveszik a részüket.[1] A templomkörzet honlapja: www.bzsh.hu.
A templom kultúrtermében 1991 óta idősek napközi otthona működik, ahol egész napos foglalkozást biztosítanak a körzet egyedülálló időseinek.[1][2]
Források[szerkesztés]
- Gajdos Erzsébet, Gellért Lajos, John Gabriella, Juhász Katalin, Sas György.szerk.: Gellért Lajos, Sas György: Budapest XIII. kerület. Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzata (2000). ISBN 963 00 5306 3
- Kormos, Péter, Villányi András, Raj Tamás. Budapest zsinagógái – The Synagogues of Budapest. Budapest: Villányi Kiadó (2007). ISBN 9789632179735
- MAZSIHISZ. [2013. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
