Szabó Miklós (menedzser)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabó Miklós
Született 1944. november 12.
Budapest
Elhunyt 2015. szeptember 14. (70 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
SzüleiSzabó Miklós
Foglalkozása
  • kulturális menedzser
  • várospolitikus
Tisztsége polgármester (1991–1994, Budapest XIII. kerülete)
Politikai pályafutása
Párt
Budapest XIII. kerülete polgármestere
Hivatali idő
1991 1994
Előd Síklaky István
Utód Tóth József
SablonWikidataSegítség

Szabó Miklós Csaba (Budapest, 1944. november 12. – Budapest, 2015. szeptember 14.) magyar menedzser, politikus. 1990 és 1991 között Budapest XIII. kerületének alpolgármestere, majd 1994-ig polgármestere. 2009 és 2015 között az Országos, illetve Nemzeti Választási Bizottság Lehet Más a Politika által delegált tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Budapesten született Szabó Miklós operaénekes gyermekeként. Tanulmányait követően a honvédség szolgálatába lépett, a katonai egészségügyben, majd hivatásos gépkocsivezetőként dolgozott. Leszerelése után elméleti és gyakorlati oktatóként folytatta pályáját. A rendszerváltást megelőző években kisvállalkozások középvezetője volt.

Politikai pályára 1989-ben lépett, amikor a Szabad Demokraták Szövetsége XIII. kerületi szervezetének tagja lett. Az 1990-es önkormányzati választáson pártja képviseletében mandátumot szerzett, a kerület egyik alpolgármesterévé választották Síklaky István polgármester mellé. Amikor Síklaky 1991 júniusában lemondott polgármesteri címéről, Szabót választották utódjául. Polgármesteri időszaka alatt kezdődött meg a háziorvosi rendelők privatizációja és a magángyógyszertárak kialakítása. Az 1994-es országgyűlési választást követően ellenezte a Magyar Szocialista Párttal való koalíciókötést, ezért kizárták a pártból. Az önkormányzati választáson független jelöltként indult, ahol 14,4%-os eredményével a negyedik helyen végzett. Ebben az időszakban volt a Budapest Társaság egyik alapítója.

Polgármesteri megbízatását követően megalakította a Casa Della Musica Társulatot, komolyzenei koncerteket szervezett, valamint édesapja művészeti hagyatékát kezelte. Emellett a Vasúti Járműjavító Kft-nél hatósági és vállalatbiztonsági vezető volt. A közéletbe 2002-ben tért vissza, amikor a Centrum Párt országgyűlési képviselőjelöltje, majd a párt Országos Választási Bizottságba delegált tagja volt. 2009-ben a Lehet Más a Politika egyik alapító tagja lett, amely ismételten az OVB-be jelölte. Pozícióját haláláig viselte. Emellett a párt etikai bizottságának volt több éven keresztül tagja, valamint 2014-ben a BKV Zrt. felügyelőbizottságának tagjává választották.

Források[szerkesztés]