Nyugati tér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyugati tér
Budapest-Nyugati pályaudvar 3.JPG
Ország Magyarország
Település Budapest
Névadó Nyugati pályaudvar
Elhelyezkedése
Nyugati tér (Budapest)
Nyugati tér
Nyugati tér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 38″, k. h. 19° 03′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 38″, k. h. 19° 03′ 20″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugati tér témájú médiaállományokat.
Névváltozatok
Időszak
Név
1924–1945 Berlini tér
1945–1992 Marx tér
1992-től Nyugati tér
Nyugati tér

A Nyugati tér Budapest egyik fontos közlekedési csomópontja, a Nyugati pályaudvar közelében. Nagy forgalmú utcák keresztezik, közigazgatásilag Budapestnek három kerületét kapcsolja össze: az V., a VI. és a XIII. kerületet.

A VI. kerület határa keleten a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út tengelyvonala. Nyugaton a Szent István körút tengelyvonalától délre az V. kerület (Lipótváros), északra a XIII. kerület (Újlipótváros)

Elnevezése[szerkesztés]

  • 1914. szeptember 9.: Berlini tér
  • 1945. április 17.: Marx tér
  • 1992-től Nyugati tér

Csatlakozó utcák[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A 19. század elejéig csupán a váci országút (Waizner Linie) és a váci árvízvédelmi töltés (Waizner Damm) állt ezen a helyen. A Lipótváros parcellázása lehetővé tette az egyik keresztutca, a jelenlegi Szent István körút létrejöttét (akkoriban Tüköry-gát), 1848 körül Fegyvergyár utca. A Terézváros beépülése létrehozta annak északi határát, egy házsort a Jókai utcán túl (Fabriken Gasse). Ez a terület hatalmas károkat szenvedett már az 1838-as árvíztől. Tőle északra kertek és majorságok terültek el.

A telkek olcsósága miatt gyárak épültek a környéken; a tér jelenlegi helyéhez legközelebb az Árpád Hengermalom (a jelenlegi Szent István körút vonalában) és az Unió gőzmalom (a jelenlegi Kádár utca területén, 1867) és a Pesti Cukorfinomító Gyár-Egyesület (a jelenlegi Bihari János utca területén 1830-1854).[1]

A terület fejlődésének hatalmas lökést adott a pesti Indóház, a Nyugati pályaudvar elődjének építése a Szervita réten.[2] A jelenlegi Jókai utca utolsó háza a Vasút számára épült fel: háztömb a jelenlegi Teréz körút, a Podmaniczky utca (akkor Három bárány utca) és a Jókai utca között.

1872-ben már három lóvasúti vágány szelte át a teret. A vasút (akkor: Osztrák-Magyar Vasút Társaság) modernebb épületet tervezett az Indóház helyére, ez a jelenlegi Nyugati pályaudvar. A váci vonal fejállomásának eredeti neve: Délkeleti Állam Vasút Pálya Udvara. Csaknem ugyanabban az időben elkezdődött a Nagykörút tervezése. Ezek miatt el kellett bontani a vasút egyik épületét. Másrészről, a megnövekedett forgalom hatására felépült az első szálloda a jelenlegi Skála áruház helyén (eredetileg Vasút fogadó, 1864-től London szálloda néven ismertük a Berlini tér 1. alatt).[3] Ezzel létrejött a Jókai utca torkolata, amely a térre nyílott.

Két vastag vonal jelzi a lebontandó Indóházat. Tőle délre került (MÁV felirattal) az Üzemigazgatóság épülete. A két vastag vonal az azóta megvalósult Teréz körút része. A 981 jelű helyre épült a London szálloda, majd a Skála áruház. A hengermalom felirat az Árpád malmot jelzi. A lóvasúti vonalról kanyarodik be egy vágány a Valero (Stollár Béla) utcába. A Jókai utca nevéből csak a Gy betű látszik (Gyár utca). A Fegyvergyár utca jelenleg a Szent István körút.
A Westend-ház helyét egyértelműen megadja egy korabeli (1925) hirdetés. A tér neve ekkor már kilenc éve Berlini tér volt

Az Indóház mellől 1860-ban már iparvágány ágazott le, keresztezte a teret, és bekanyarodott a Stollár Béla utcába (akkor Valero utca). A régi Indóházhoz tartozó Királyi Váróterem helyére került később a Westend-ház. A vágányok eredetileg a mai Teréz körút és a Jókai utca közötti aluljáró területéig értek.

A vasút hatalmas területet birtokolt. Ennek jelenlegi következménye, hogy azonos helyrajzi számon nagyon sok albetét található, egészen a Dózsa György útig), például maga a pályaudvar (28224/51), a WestEnd City Center (28224/7 és 28224/8), a Posta ( 28224/52), a Pólus Holding Kft. (28244/38-28224/49) és az Eiffel Irodaház (szintén 28224/51).[4][5]

A város adókedvezményekkel támogatta az új körút menti házak építését. A Szent István körút (akkor Lipót körút) és a Bajcsy-Zsilinszky út (akkor Váci körút) sarkán ekkor épült az első bérház, mindjárt erre a térre jellemző konvex alapterületi formával. A Szent István körutat a jelenlegi XIII. kerület rovására szélesítették, hogy méltó folytatásává legyen a szintén kiszélesített Teréz körútnak (ez az útvonal eredetileg S alakban délnek kanyarodott).

A Körút torkolata az Eisen Gasse (Vas utca) nevet viselte, távolabbi folytatása a Theresien Ring. E kettő egyesítéséből született meg a Teréz körút, már a jelenlegi szélességében. A körút kiszélesítése tette lehetővé az első villamosjárat elindítását.

A Nyugati pályaudvar mellett újabb szálloda épült, a Westend-ház. Ennek formája is konvex, a végén körív alapterülettel. A mögötte keletkezett kis utca nevet nem kapott (néha Westend udvar néven említették), a 20. században a Westend-ház és a Nyugati pályaudvar között autóbusz-végállomás jött létre; ott, ahol jelenleg is van. A század folyamán az épület állapota romlott, ekkor már garni-szállóként is működött.

Balra a Westend-ház, középen a Nyugati pályaudvar, jobbra a Német–Magyar Bank épülete

A 20. századra már térré fejlődött közterület ekkor kapott tér nevet: ez lett a Berlini tér (egyes dokumentumokban Berlin tér) 1914. szeptember 9-én. Szélessége lehetővé tette, hogy konkurens villamosvasúti társaságok sínrengetege kanyarodjék a téren minden elképzelhető irányban (akkoriban problémát jelentett még a váltóállítás biztonságos végrehajtása).

Itt épült fel a Magyar–Német Bank épülete szintén konvex alaprajzzal (domború oldalával a tér felé).[6][7] Földszintjén üzletek voltak és a jól ismert Ilkovits-büfé 1958-ig.

1937-ben a MÁV Üzletvezetőség épületének helyén (Jókai utca 33-35, illetve Berlini tér 2.) villamos körvágány épült. Később itt fordult a 71-es trolibusz. Hihetetlen, de a keskeny Jókai utcában két villamosvágány is volt, a villamosok itt fordultak rá a Bajcsy-Zsilinszky útra (akkor Vilmos császár út) A MÁV később (1981 után) átköltözött egy épülettel odébb, a Skála áruház épületének Jókai utcai részébe.

A második világháború a téren is hatalmas pusztítást okozott. Megsemmisült a London Szálloda; a Magyar-Német Banknak csak a földszintje maradt meg. Később mindkettőt elbontották, ezen a helyen áll a Skála áruház és a süllyesztett sétatér. Tekintettel arra, hogy ezen a helyen épület már nem áll, a háta mögötti, gépjárműforgalomra alkalmas utat nevezik Jókai utcának, amely valójában merőleges a Jókai utca vonalára. (Teréz körút 62.-Jókai utca 51.)

A Podmaniczky utcai villamosvonalakat trolibuszjáratok váltották fel 1952 után.[8] Az egyik képen a Podmaniczky utca és a Jókai utca felsővezetékeinek kereszteződése látható, alatta egy 71-es jelzésű trolibusz (1957-es felvétel) kanyarodik ki a Jókai utcából a Nyugati térre–akkor Marx tér volt a neve. A járat viszonylag hosszú élete alatt csak rövid ideig járt a Nyugati téren[9]

A Westend-házat lebontották, ez közvetlenül a sarkon állt. Robbantása 1978 február 22-én történt.[10] A nevét viselő áruház a Váci út vonalán hátrébb épült fel. A Westend-ház a Nyugati tér (Berlini tér) 3. számot viselte, de inkább a Váci út 1. számmal jelölték meg. Elvileg a Teréz körút 59-es szám jelölné. A Váci úton az ezt követő házszám a 3. Valójában itt áll a WestEnd City Center bevásárló központ. Mivel az 1-es szám alatt nincsen már építmény, ezért Váci út 1-3. számmal jelölik önmagukat.

A Váci út és a Szent István körút sarka ténylegesen is Nyugati téri házszámot visel; ez a 4-es szám. A házszámozás ezután már folytonos.

A Nyugati tér jelentős átalakuláson esett át az 1970-es-80-as években; tér jellegét alaposan megerősítve. Elkezdődött Budapest második szövetkezeti áruházának, a Skála Metrónak építése, ami nyolc éven át tartott, és 1984. április 24-én fejeződött be.[11] A felüljáró építése 1980-ban történt.[12] Mindez a 3-as Metró nyugati téri megállójának építéséhez kapcsolódik (1981. november 30-án készült el). A felüljáró szabadszereléses eljárással készült. Az elemeket helyre szállítva ragasztóval rögzítették és acélsodronnyal húzták feszesre. A kétszer egysávos, 420 méter hosszú felüljárót 1981. november 10-én adták át a forgalomnak.

A Nyugati tér jelentős felújításon esett át 2015-ben,[13] amelyet 2015. október 7-én adtak át.

A Nyugati tér épületei[szerkesztés]

  • Nyugati tér 1.: hrsz. 28904. Bajcsy-Zsilinszky út 67. és a Jókai utca 44. sarka: Vasút fogadó, majd 1864-től London Szálloda. 1945-ben megsemmisült. 1984-től Skála Metró áruház (tekintettel arra, hogy a szomszédos telken nem áll ház, gyakran említik Nyugati tér 1-2. számozással).
  • Nyugati tér 2.: hrsz. 28902. Jókai utca 35. és a Teréz körút 62. sarka. MÁV Üzletvezetőség épülete, később a Magyar-Német Bank épülete. A bank a földszinti helyiségeket kiadta üzlet nyitása céljára. Itt működött az Ilkovics, majd a Tejbüfé. A második világháborúban lebombázták, csak a földszinti része maradt meg. 1961-ben lebontották, ezen a helyen süllyesztett gyalogos aluljárót képeztek ki.
  • Nyugati tér 3.: hrsz. 28244/1, a Váci út 1. és a Teréz körút 59. sarka: a Westend-ház helye, a tér átépítése után az autóbusz-pályaudvarhoz csatolták.
  • Nyugati tér 4.: hrsz 25064, a XIII: kerületi Váci út 2. sarka. Épült 1891-ben. Tervezte Goldmann Ernő. Építtette: Feledi Miksa
  • Nyugati tér 5.: hrsz. 25054, A XIII: kerületi Szent István körút utolsó épülete. Épült 1894-ben, építette: Holub József[14]
  • Nyugati tér 6.: hrsz. 25051, Az V. kerületi Szent István körút sarka. Épült 1878-ban Petschacher Gusztáv tervei alapján. Építtető: Első Hazai Pesti Takarékpénztár bérháza
  • Nyugati tér 7.: hrsz. 25050, a Bajcsy-Zsilinszky út sarka. Épült 1886-ban Petschacher Gusztáv tervei alapján. Építtető Schubert Ármin és Hikisch Lajos.
  • Nyugati tér 8.: hrsz. 25049. Épült 1886-ban Petschacher Gusztáv tervei alapján. Építtető Schubert Ármin és Hikisch Lajos.
  • Nyugati tér 9.: hrsz. 25048. A Stollár Béla utca 24. sarka. 1887-ben épült Petschacher Gusztáv tervei alapján. Építtető: Magyar Általános Hitelbank.

A pesti köznyelv Banán-szigetnek nevezte egy régebben itt álló pavilon környékét.

Közlekedés[szerkesztés]

Jel Viszonylat Útirány
Metró M3-as Nyugati pályaudvar állomásról Újpest-központ felé,
Kőbánya-Kispest felé
Villamos 4-es Újbuda-központ felé,
a Széll Kálmán tér felé
Villamos 6-os a Móricz Zsigmond körtér felé,
a Széll Kálmán tér felé
Autóbusz 9-es Kőbánya alsó vasútállomás felé
Óbuda, Bogdáni út felé
Autóbusz 26-os az Árpád híd felé
Autóbusz 72-es az Arany János utca felé
Zugló vasútállomás (Hermina út) felé
Autóbusz 73-as az Arany János utca felé
a Keleti pályaudvar felé
Autóbusz 91-es a Királyhágó tér felé
Autóbusz 191-es a Sarolta utca felé
Autóbusz 226-os az Óbudai-sziget felé

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pest rendezési térképe, 1872. Hungaricana. Budapest Fővárosi Levéltár. (Hozzáférés: 2016. augusztus 28.) A kérdéses helye a „Pest rendezési terve 1872” réteg választásával érhető el.
  2. http://budapestcity.org/03-muemlekek/06/Nyugati-palyaudvar/indohaz-hu.htm
  3. London Szálló. Hungaricana. Budapest Fővárosi Levéltár. (Hozzáférés: 2016. augusztus 28.)
  4. Fővárosi Szabályozási Keretterv. (Hozzáférés: 2015. június 27.)
  5. Az Eiffel tér. (Hozzáférés: 2015. június 27.)
  6. A Német-Magyar bank és a London Szálló. Ilyen is volt Budapest. (Hozzáférés: 2015. június 27.)
  7. A Német-Magyar bank és a London Szálló. Ilyen is volt Budapest. (Hozzáférés: 2015. június 27.)[halott link]
  8. Németh Zoltán Ádám: Trolibusz hálózattörténet. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  9. 80 éves a budapesti troli. Hírhatár online. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  10. Bűnös ház, bárcák, életek: 40 éve robbantották fel a Westendet
  11. A Skála áruház építése. Fővárosi blog. (Hozzáférés: 2015. június 28.)
  12. A Marx réri felüljáró legendája. Utban legends. (Hozzáférés: 2015. június 28.)
  13. A Skála Metró előtti terület megújítása. Terézváros Önkormányzata. (Hozzáférés: 2015. június 28.)
  14. Rozsnyai József: Neobarokk építészet Magyarországon, 2011. (Hozzáférés: 2015. június 28.)