Magyar Iszlám Közösség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Iszlám Közösség
Vallás iszlám
Nemlelkészi vezető Bolek Zoltán
Tisztsége elnök
Tagság 1250
Alapítva engedélyezés 1988
Székhely 1135 Budapest, Róbert Károly krt. 104.
Technikai szám 0554

A(z) Magyar Iszlám Közösség hivatalos honlapja

A Magyar Iszlám Közösséget (MIK) 1988-ban jegyezte be egyházként az akkori Állami Egyházügyi Hivatal, majd 1990-ben a Fővárosi Bíróság bejegyzése ezt megerősítette. Az egyik alapító, aki elnöke lett a Közösségnek Mihálffy Balázs volt. 2012-ben Bolek Zoltán vezetésével elismert egyházi jogokkal bíró szervezetként regisztrálták, ill. ismerte el a magyar Országgyűlés.

Történelem[szerkesztés]

Előzmények[szerkesztés]

Az 1931-ben létrejött Gül Babáról Elnevezett Magyar Mohamedán Egyházközség volt a jogelődje a Magyar Iszlám Közösségnek. E korai iszlám közösségnek volt a kulturális főtitkára Germanus Gyula (Abdul Karim). 1949-től felszámolták a vallási összejöveteleiket. A Kádár-rendszerben a külföldi muszlim diákok megtarthatták imáikat. Erre a célra jött létre a Muszlim Diákok Egyesülete, mely a Zsombolyai utcában tartott fenn mecsetet. A hatóság emberei igyekeztek tőlük távol tartani a 70-es évektől áttérő magyar muszlimokat. Ekkor lett muszlim Mihálffy Balázs, aki az első olyan magyar muszlim, aki lefordította a Koránt. Ő volt a Magyar Iszlám Közösség névadója és emírje. Szintén ekkor lett muszlim a Magyar Iszlám Közösség mai elnöke, Bolek Zoltán.

1988-tól napjainkig[szerkesztés]

A Magyar Iszlám Közösséget 1988 augusztusában jegyezték be húsz taggal. Miután az 1916-os törvényt[J 1] nem érvénytelenítették, ezért nem új közösség alakult, hanem az Állami Egyházügyi Hivatal elismerte a jogfolytonosságot.

Az elmúlt években a MIK-nek számos imaháza volt. Imádkoztak a Mikó utcában, a Teréz körúton, s számos más helyen. 1988-tól a magyar muszlimok száma folyamatosan gyarapodott, ami az iszlám vallásra történő áttérésekből adódott. 1996 végén a birtokukba került a Budapest XIII. kerület Róbert Károly körút 104. szám alatt lévő ingatlan, amely régen gyógyszertárként üzemelt. Ezt az ingatlant felújították, s ma is ez a Magyar Iszlám Közösség központja. A Magyar Iszlám Közösségnek 600 tagja van. Elnöke: Bolek Zoltán. Alelnöke: Tóth István és Kovács Miklós Ahmed, aki az imámi feladatokat is ellátja többek között, egykoron pedig: Rózsa-Flores Eduardo.[J 2] Az új egyházügyi törvény a Magyar Iszlám Közösséget megerősítette egyházi státuszában a Magyarországi Muszlimok Egyházával együtt közösen létrehozott Magyarországi Iszlám Tanács égisze alatt.

Célkitűzései és kapcsolatai[szerkesztés]

A Magyar Iszlám Közösség vezetői és aktív tagjai zömmel magyar muszlimok, akik kinyilvánították, hogy elzárkóznak minden szélsőségtől. Keresik az ábrahámi vallásokkal való együttműködést. Kapcsolatot ápolnak többek között a MAZSIHISZ-szel is, a Magyarországi Református Egyházzal, de más keresztény felekezetekkel is. [J 3] 2009-ben a nyilvántartott híveink száma meghaladja az 1200 főt, ebből legalább háromszázan külföldön élnek: Egyiptomban, Ausztriában, Angliában, Romániában. A külföldön élők is mind magyar állampolgárok. A regisztráció alapfeltétele a legális, tartós magyarországi jelenlét.[J 4]

A MIK az elmúlt években számos segélyakciókban vett részt több százmilliós értékű szállítmány ment Szudánba, Irakba, Bosznia-Hercegovinába, Pakisztánba és Indonéziába, Szíriába, de a határon túli magyaroknak is. Ezen kívül arabot és iszlámot tanítanak, börtönmissziót működtetnek, konferenciát szerveznek.

Az egyház szociális munkásai segítik a budapesti hajléktalanokat. Iskolákat, iskolai tanulókat támogat játékok, tanszerek ingyenes osztásával. Legfontosabb külföldi projektje egy szudáni kis kórház felszerelése, működtetése. Gondozzák a budapesti iszlám temetőt, hivatalos fenntartóként vannak bejegyezve. A 90-es években komoly pénzösszegekből tisztálkodó helyiségeket építettek a pécsi Jakováli Hasszán Dzsámihoz, a 21. század első évtizedében a Magyarországi Muszlimok Egyházával közösen üzemeltetnek.Jjelenleg győri imaházat, a baranyai bosnyák-albán közösséget és egy debreceni muszlim központot üzemeltetnek a budapestin kívül. A soproni hősi temető muszlim hőseinek sírjait, a harkányi első világháborús sírokat, a nagyharsányi bosnyák temetőt, a siklósi boszniai világháborús sírokat is gondozzák, de komoly munkában kutatják a hazai iszlám történelmet és a hozzá kapcsolódó értékek megmentésén is fáradoznak. A Közösségnél folyik a Korán magyar nyelvre való újabb fordítása, magyarázattal együtt. Havi lapja 2003 óta jegyzett. (Hívó Szó) Két éve adják át a Gül Baba Díjat olyan nem muszlim hazai közéleti személyiségeknek, akik támogatják a MIK bel- és külföldi karitatív munkáit. Bolek Zoltán 1995-ben elismerő oklevelet kapott a Bosnyák-Horvát Föderációtól karitatív munkájáért.

2009 végére a Magyar Iszlám Közösség súlyos pénzügyi helyzetbe került, és belső viták is nehezítették a közösségi munkát. Bolek Zoltán magánemberként különböző parlamenti pártokkal próbált kapcsolatokat teremteni, ezt a hívők egy része a vallással összeegyeztethetetlennek tartotta. A 2010. év végére az egyház kiheverte a kreált vitákat, s ismét komoly karitatív munkát kezdett végezni Magyarországon (kétszeri segítség az árvíz sújtotta Edelénybe (5 millió HUF), a vörös-iszap katasztrófa tarolta Devecserbe és Kolontárba – kb. 3,5 millió HUF értékű adomány, év végén nagy bébiétel adomány akció. De az árvíz által elöntött Pakisztánba is ebben az évben küldtek kb. 10 millió HUF értékben gyógyszereket a magyar muszlimok. Új könyvkiadás folyik. 2011-ben a líbiai felkelőknek juttattak ki gyógyszersegélyeket, kb. 35 millió HUF értékben. Folytak a belföldi karitatív akciók is. 2011-ben hozták létre, majd egy másik szervezetet is alapítottak szeretetszolgálat részeként. Közel 6200 ellátottuk van Magyarországon. Folyik egy budapesti muszlim óvoda szervezése is. A Közösség 2017 januárjában épületet vásárolt Budapest XIV. kerületében, mely Iszlám Kulturális Központként fog működni. Neve: Germanus Gyula Iszlám Kulturális Központ, Durics Hilmi Husszein Mecset.

A Magyar Iszlám Közösség mecsete[szerkesztés]

Maga a mecsetrész, ahol a betérő hívők imádkozhatnak, nagyjából 50 m²-t foglal el, ehhez tartozik még egy kb. 20 m²-es galéria, ahol a muszlim nők fordulhatnak Allahhoz. A "kiblát", azaz a mekkai imairányt egy fából készült "mihrab" jelképezi, mellette áll a "minbar", azaz a szószék, ahonnan az imám a prédikációit végzi a hívek okulására. Van külön mosdóhelység és toalett is mindkét nemnek, s egy teakonyha, ahol elkészíthetnek teát, kávét a bent tartózkodóknak. Az alagsor felújítás alatt áll, elkészültének tervezett ideje 2011 ősze.

A Közösség tervei között szerepel egy iszlám kulturális-oktatási és szociális központ létrehozása, mely egyben múzeumot, könyvtárat és óvodát is magában foglalna.A szociális intézményben megvalósulna egy ingyenkonyha, a betérő bármely vallású szegényeknek, rászorulóknak. Itt kapna helyet a tartós élelmiszert és ruhaneműt adományozó alosztály is, mely jelenleg "kicsiben" dolgozik, de a rászorultakért. Szintén a szociális intézmény része lenne egy átmeneti hajléktalan melegedő és szállás rászoruló gyermekes otthontalan anyák és gyermekeik számára. A Közösség a megvásárolt zuglói ingatlanban megvalósította több évtizedes álmát: a mecset több száz ember befogadására alkalmas, gyermekmegőrző, könyvtár, mosakodó és mellékhelyiségek férfiaknak és nőknek, irodák tárgyalóval, imámlakás, kantin, gőzfürdő, kert, garázs. Összes alapterület 600 nm + kert és padlástér.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1916. évi XVII. törvénycikk az iszlám vallás elismeréséről
  2. 2009-es adat
  3. E kapcsolatokra jellemző, hogy helyi katolikusokkal együtt kitakarították, rendbe tették a kisvásárhelyi izraelita temetőt is.
  4. Yuz Asaf: Riport a Magyar Iszlám Közösség elnökével. Magánkiadás. (Hozzáférés: 2010. január 30.)

Források[szerkesztés]