Istenkáromlás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Istenkáromlás, vagy blaszfémia az Isten és a vallási tisztelet tárgyainak sértő szándékkal történt lealacsonyítása.

Az istenkáromlás (blaszfémia, βλασφημία, görög) szó a görög blapteim - ‘megsebezni’ és a pheme- ‘hírnév’ szavak összetételéből keletkezett. Tágan értelmezve bármilyen dolog, személy, vagy csoport elleni tiszteletlenség, szándékolt sértés megnyilvánulása. Francis Bacon ebben a tágabb értelemben használja a kifejezést, mikor a The Advancement of Learning c. könyvében “tanulás blaszfémiájáról” beszél.[1] Istenkáromlás egyaránt irányulhat a Teremtő, és az őt képviselő teremtmény ellen is.

A katolikus tanításokban az istenkáromlás “ az Istent megillető imádással ellentétes cselekedet; a Tízparancsolat első három parancsának megszegése; a Szentlélekkel szembeni legnagyobb bűnök egyike, a legsúlyosabb bűn”.[2]

A régebbi és az újabb felfogás között két lényeges különbséget állapíthatunk meg. A régi felfogás a bűntett tárgyául magát az Istent tekintette s az aránytalanul súlyos büntetések a megsértett istenség kiengesztelését célozták. Az újabb felfogás szerint emberi cselekmény az Istent nem sértheti, Isten emberek védelmére nem szorul, a jogvédelem tárgya nem az Isten, hanem az állampolgároknak a vallásos érzései, mely a vallásos tisztelet tárgyainak megsértésén joggal megbotránkozhat. Míg a régi felfogás csak egy (a saját) vallásra volt tekintettel, ma a jogegyenlőség érvényesülésével az elismert hitfelekezetek tagjainak vallásos érzései is jogvédelemben részesülnek.

A káromkodás a hívő ember elleni verbális támadás, amely nem jogszerűtlen, hiszen Istent nem védi a törvény, de mindenképp sérti az emberi méltóságot. Mivel a társadalom magányügyként kezeli a vallásosságot, a kívülállók számára a vallásosság ijesztő lehet. A köznevelési intézményekben a 2011. évi CXC évi tv 3 § (3). bek. alapján a gyermekeknek, szülőknek és pedagógusoknak tiszteletben kell tartaniuk egymás vallási meggyőződését, és garantálni kell a semleges neveléshez való jogot, az értéksemlegességet azonban a törvény elutasítja. 2012-ben Isten káromlás elleni törvények 32 országban léteztek, míg 87 országban gyűlöletbeszéd ellenes jogszabályok voltak érvényben, melyek a vallási csoportok védelmében jöttek létre. A blaszfémia-ellenes törvények elsősorban a muszlim többségű országokra jellemzőek, azon belül a Közel-Keletre és Észak-Afrikára. [3]

Blaszfémia a nyelvben[szerkesztés]

Bár istenkáromlás megnyilvánulhat gondolatban vagy cselekvésben is, elsődleges megnyilvánulási közege a beszéd. Isten, mint Teremtő helyét itt bármelyik teremtménye átveheti - helyettesíthető többek között magával az élettel (a k. Életbe!, A mindenségit!), szentek neveivel, vagy más szakrális elemekkel (Azt a hétszentségit! Azt a hetet (szentség) meg a nyolcát! (boldogság). Gyakori a műveltető formában történő használata is.(Az Isten verje meg!)[4].

Blaszfémia törvények[szerkesztés]

Néhány államvallással rendelkező országban a blaszfémia bűncselekményként szerepel a büntető törvénykönyvben. Ez egyes országokban bizonyos vallási kisebbségek üldöztetéséhez, lincseléséhez, meggyilkolásához vagy letartóztatásához vezet. [5]

2012-ben 32 országban létezett blaszfémia-ellenes törvény, ezek közül 21 muszlim többségű ország: Afganisztán, Algéria, Bahrein, Egyiptom, Indonézia, Irán, Jordánia, Kuvait, Libanon, Malajzia, Maldív-szigetek, Marokkó, Omán, Pakisztán, Katar, Szaúd-Arábia, Szomália, Szudán, Törökország, Egyesült Arab Emírségek és Nyugat-Szahara. A többi 12 ország 2012-ben Dánia (eltörölve 2017-ben),[6] Finnország, Németország, Görögország, India, Írország (referendum várható 2018 őszén), Olaszország, Málta (eltörölve 2016-ban), Hollandia (eltörölve 2014-ben), Nigéria, Lengyelország és Szingapúr.[3] Az istenkáromlást halálbüntetéssel sújtották egyes muszlim országokban.[7]

Más országok eltörölték a blaszfémia törvényeket, például Franciaország 1881-ben a vallásszabadság és sajtószabadság érvényesülése érdekében, Svédország hatálytalanította 1970-ben, Anglia és Wales 2008-ban, Norvégia 2009-ben és 2015-ben, Hollandia 2014-ben, Izland 2015-ben, Málta 2016-ben és Dánia 2017-ben.

Az istenkáromlást tiltó törvényeknek két fajtája létezik: vagy közvetlenül bünteti a blaszfémiát, vagy az istenkáromlás sértettjei vethetnek ki büntetést az elkövetőkre. Utóbbi törvények megengedik a büntetést vagy megtorlást a blaszfémiáért az istenkáromló becsületsértés, [8]vallások becsmérlése és rágalmazása,[9] vagy gyűlöletbeszéd kategóriák alapján.

Blaszfémia a Bibliában[szerkesztés]

A kereszténység alap irata komoly következményekkel sújtja az ilyen jellegű cselekedeteket. Az Ó szövetségben általában halállal büntették, gyakori volt ilyenkor a kövezés általi kivégzés. Ahol találkozhatunk ilyen jellegű történetekkel:

Isten nevének megvető szidalmazása vagy átkozása istenkáromlásnak minősül (3Móz 24,11), a nyilvánvaló gúny Isten ellen (Ézs 36,18-20; 37,1-4), Isten rendelkezéseinek elvetése (4Móz 16,3-30), Istennek törvényben kijelentett akaratának megvetése (Ézs 5,24), hitetlenség, engedetlenség, bálványimádás (5Móz 31).

Érdekes, hogy így tekintettek Jézusra - mivel istenkáromlásnak számított, ha valaki olyasmit igényelt magának, ami kizárólag Istent illeti, pl. a bűnök bocsánatának kimondását (Mk 2,7). Ez a tény segíthet átélni számunkra az akkori emberek dilemmáit Jézus megjelenésével kapcsolatban.

Szigorúbb értelmezések szerint istenkáromlásnak minősül a pogányság (Zsolt 74,10; Ézs 52,5), a keresztyén név megcsúfolása (Jak 2,6.7). Istenkáromlás az is, ha a bűnök miatt káromoltatik az Isten neve (1Tim 6,1), vagy az Isten igéje (Tit 2,5).

Forrás[szerkesztés]

  1. Melody, J. (1907). Blasphemy. In The Catholic Encyclopedia. New York: Robert Appleton Company. Retrieved October 29, 2016 from New Advent: http://www.newadvent.org/cathen/02595a.htm
  2. http://lexikon.katolikus.hu/I/istenk%C3%A1roml%C3%A1s.html
  3. a b Laws Penalizing Blasphemy, Apostasy and Defamation of Religion are Widespread | Pew Research Center”, Pew Research Center's Religion & Public Life Project, 2012. november 21. (Hozzáférés ideje: 2018. október 14.) (en-US nyelvű) 
  4. http://www.nyest.hu/hirek/anyazas-istenkaromlas-szitkok-es-atkok
  5. Bad-mouthing”, The Economist (Hozzáférés ideje: 2018. október 14.) (en nyelvű) 
  6. France-Presse, Agence: Denmark scraps 334-year-old blasphemy law (en nyelven). the Guardian, 2017. június 2. (Hozzáférés: 2018. október 14.)
  7. Trofimov, Yaroslav. „Blasphemy Divide: Insults to Religion Remain a Capital Crime in Muslim Lands”, Wall Street Journal, 2015. január 8. (Hozzáférés ideje: 2018. október 14.) (en-US nyelvű) 
  8. Libel and blasphemy bill passed by the Dail - Independent.ie”, Independent.ie (Hozzáférés ideje: 2018. október 14.) (en nyelvű) 
  9. [http://www.austlii.edu.au/au/legis/qld/consol_act/aa1991204/s124a.html ANTI-DISCRIMINATION ACT 1991 - SECT 124A Vilification on grounds of race, religion, sexuality or gender identity unlawful] (en nyelven). www.austlii.edu.au. (Hozzáférés: 2018. október 14.)