Reformszövetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Reformszövetség a magyar gazdasági-társadalmi válságból kivezető út körvonalazására 2008 végén létrejött szervezet.

Megalakulása, tagjai[szerkesztés]

A 2008. november 11-én megalakult szervezet tagjai a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke, az Agrárszövetség elnöke, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) képviselt kilenc munkaadói szervezet vezetője, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) jelenlegi és korábbi elnökei. Célja, hogy szellemi erőforrásokkal segítse a gazdasági-társadalmi reformok kialakítását és megvalósításukat.[1]

Programja[szerkesztés]

Reformprogramjuk kidolgozásával a KPMG Tanácsadó Kft. és az ICEG European Center Kft. által alkotott konzorciumot bízták meg. Öt fő követelményt dolgoztak ki: egyrészről a makrogazdasági stabilitás, a konvergenciaprogram végrehajtása a versenyképességet megőrző, javító lépésekkel és eszközökkel következzen be, másrészről csökkentsék a közigazgatás terjedelmét az e-közigazgatás fejlesztésével és az önkormányzati rendszer racionalizálásával, harmadrészről fejlesszék a közszolgáltatásokat a gazdasági szereplők és a felhasználók visszajelzései alapján. Negyedrészről a foglalkoztatási ráta folyamatos, évente 1-1,5 százalékpontos növelését lehetővé tévő foglalkoztatáspolitikára van szükség, amihez szükséges a humán tőke minőségének emelése, elérhetőségének javítása, illetve a mobilitás fokozása. Ötödrészről a fejlesztéspolitikában ösztönözni kell a beruházásokat és az innovációt: a közösségi forrásokból támogatott beruházásoknál a produktív szektort ösztönző döntési és monitoring rendszer kialakítására van szükség.

2008. december 17-ig minden parlamenti párttal egyeztettek elképzeléseikről.[2] 2008. december 22-én az ügyvivői testület döntése alapján munkacsoportokat alakítottak, melyeknek egyúttal kinevezték a vezetőit is:[3] Békesi László lett a gazdaságpolitikai munkacsoport vezetője, ami a 20092013 között követendő gazdaságpolitika javasolt irányainak, a konvergenciaprogram jellemzőinek és az euró bevezetése érdekében megteendő lépéseknek a kidolgozásáért felel. Chikán Attila a reálgazdaság problémáival foglalkozó munkacsoport vezetője lett, mely a kis- és középvállalkozások helyzetével, a foglalkoztatás javításával, az innovációval, valamint a logisztikával kapcsolatban fogalmaz meg ajánlásokat. Oszkó Péter az adó- és járulékrendszer reformjával kapcsolatos munkacsoportot vezeti, míg Lőrincz Lajos az önkormányzati reform munkacsoport vezetésére kapott felkérést.

Javaslatai[szerkesztés]

A 2009. február 16-án bejelentett Gyurcsány-csomagra válaszul február 21-én nyilvánosságra hozták saját reformelképzeléseiket.[4] A Reformszövetség azonnal megszüntetné a 13. havi nyugdíjat, sokkal jelentősebben csökkentené az adókat, mint a kormányjavaslat és erre drasztikus állami kiadáslefaragással teremtene helyet. Az intézkedések mindezek miatt sokkal többet javítanának a gazdaság növekedésén sokkal fájdalmasabb azonnali intézkedések árán.[5]

A programról széles körű társadalmi-politikai vita bontakozott ki, ami jórészt a bal-jobb politikai törésvonal mentén osztotta meg támogatókra és ellenzőkre a kérdéssel foglalkozókat.[6][7][8][9][10][11][12]

A javaslatok fogadtatása[szerkesztés]

A kormány nem támogatta a reformszövetség elképzeléseit.[13] A Fidesz és az SZDSZ 2009. március 5-én egyeztetett a Reformszövetség képviselőivel. A találkozó után Orbán Viktor, a Fidesz elnöke azt mondta, a javaslatok a gazdaság „megjavítását” tűzik ki célul, ami álláspontjuk szerint nem elegendő, mert szerintük az egész gazdaságot kellene újraszervezni.[14] Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke ezzel szemben ígéretet tett a reformszövetségi javaslatok parlamenti támogatására, és erre kérte a Fideszt és Gyurcsány Ferencet is.[14]

Megszűnése[szerkesztés]

2009. április 1-jén a Reformszövetség tagjai bejelentették a szervezet megszűnését, miután eredeti célkitűzéseiket (javaslataik kidolgozása és nyilvánosságra hozatala, illetve a közbeszéd tematizálása, társadalmi vita generálása) elértnek nyilvánították.[15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Futó Péter: Megalakult a Reformszövetség[halott link], hir6.hu, 2008. november 13.
  2. A KDNP a Reformszövetség figyelmébe ajánlotta a családi adózást, kdnp.hu, 2008. december 17.
  3. Kinevezték a Reformszövetség munkacsoportjainak vezetőit Archiválva 2009. február 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, Menedzsment Fórum, 2008. december 22.
  4. Kész a Gyurcsány-csomag alternatívája, Index, 2009. február 21.
  5. A Reformszövetség visszavág Gyurcsánynak, Index, 2009. február 22.
  6. Fodor és az MDF is a „dermesztő” javaslatok mellett Archiválva 2009. február 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar Nemzet Online, 2009. február 22.
  7. A Fidesz és a KDNP nem támogatja a Reformszövetség javaslatait Archiválva 2009. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar Nemzet Online, 2009. február 24.
  8. Magyar Nemzet Online: MSZOSZ: a Reformszövetség 2 millió emberről feledkezik meg '. [2009. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 26.)
  9. Varga: Ellentmondásos a Reformszövetség javaslata Archiválva 2009. március 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar Nemzet Online, 2009. február 26.
  10. Az AmCham támogatja a Reformszövetség javaslatát[halott link], zoom.hu, 2009. március 2.
  11. Az MSZP tárgyalna a Reformszövetség javaslatairól, Index, 2009. március 3.
  12. Gyurcsány: Tudjuk, de nem merjük, Index, 2009. március 4.
  13. Nem támogatja a kormány a Reformszövetség javaslatait Archiválva 2009. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, Origo, 2009. március 16.
  14. a b Orbán: A Reformszövetség nem hárítja el a rendszerhibát. Index, 2009. március 5. (Hozzáférés: 2009. március 5.)
  15. Megszűnt tegnap a Reformszövetség[halott link], MR1 Kossuth Rádió honlapja, 2009. április 2.

Külső hivatkozások[szerkesztés]