Politikatörténeti Intézet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Politikatörténeti Intézet
Budapest Etnographical museum1.JPG

Jogelőd Párttörténeti Intézet
Székhely 1054, Alkotmány u. 2.
Főigazgató Egry Gábor
Elhelyezkedése
Politikatörténeti Intézet (Budapest)
Politikatörténeti Intézet
Politikatörténeti Intézet
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 02′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 02′ 54″
A Politikatörténeti Intézet weboldala

A Politikatörténeti Intézet (PTI) az állampárt 1948-ban alapított Párttörténeti Intézetének jogutódja, a rendszerváltás óta a Politikatörténeti Alapítvány által működtetett baloldali intézmény, az állami intézményrendszeren kívül működő, MSZP-közeli társadalomtudományi kutatóműhely.[1][2] Korábban kiemelt feladata volt a párt- és szakszervezeti archívumok kezelése, mivel a központi pártarchívum a Párttörténeti Intézet szervezeti egységeként működött az MSZMP vezető testületeinek közvetlen felügyeletével.[3] Jelenleg elsődlegesen új- és legújabbkori történeti kutatásokkal foglalkozik.[4] A történeti és társadalomtudományi kutatómunka, a levéltári, a könyvtári szolgáltatás mellett tudományos és kulturális rendezvényeknek, konferenciáknak, előadásoknak, filmklubnak, kiállításoknak is otthont ad. Olyan baloldali szellemi műhely, amely elsősorban a széles értelemben vett társadalomkritikai gondolkodás, a társadalomelméleti munka megújítására, népszerűsítésére összpontosít. Rendszeresen ír ki különféle ösztöndíjakat fiatal kutatók részére.

Székháza[szerkesztés]

Az épület eredetileg a Királyi Kúria épülete volt, amelyet Hauszmann Alajos tervei alapján építettek 1891-96 között az eklektika jegyében. Magyarország legfelsőbb bírósága egészen 1948-ig székelt a Kossuth téri épületben. Itt folyt le a Horthy-korszakban, 1935-ben a híres „Rákosi-per”. A második világháború okozta károk kijavítását követően az épület munkásmozgalmi intézetként működött, majd 1957-ben az épület kétharmad részét (a központi nagycsarnokkal együtt) a Magyar Nemzeti Galéria kapta használatba, míg az Alkotmány utcai szárnyat az MSZMP Párttörténeti Intézete kapta. 1973-ban az addig a Nemzeti Galéria által használt épületrészbe a Néprajzi Múzeum költözött.

A rendszerváltás után az MSZMP Párttörténeti Intézetének jogutódjaként létrejövő Politikatörténeti Intézet továbbra is használhatta annak helyiségeit, mivel az MSZP a PTI javára használati jogot jegyeztetett be az ingatlanra. A 2010-ben alakult kormány újjászervezte a Kúriát, melyet vissza szándékozik költöztetni az Igazságügyi Palotába, aminek kapcsán komolyan felmerült az intézet és a Néprajzi Múzeum elköltöztetése.[5]

Az Alkotmány utcai szárnyban ma is megtekinthető a (már nem működőképes) régi lift kovácsoltvas liftháza. Ugyanakkor az Intézet az épület belsejét – az eredeti díszítések felújításával, és az eredeti hangulat megőrzésével – az elmúlt években modernizálta, elegáns könyvtári olvasótermet, valamint klimatizált, projektorral, hangtechnikával stb. felszerelt modern konferenciatermet alakított ki. A földszinten működik a restaurátorműhely, az első emeleten található a levéltár és a konferenciaterem, a másodikon a könyvtár kapott helyet, míg a harmadik emeleten vannak az Intézet adminisztratív helyiségei, a kutatók szobái, a Napvilág Kiadó, az Egyenlítő és a Múltunk szerkesztőségei, valamint a díszes Tanácsterem.

Tudományos kutatások[szerkesztés]

A Politikatörténeti Alapítvány és a Politikatörténeti Intézet elsősorban Magyarország 19–20. századi köztörténetével és a baloldali mozgalmak történetével foglalkozik. A kutatások az intézet tudományos munkatársainak szakterületei köré csoportosulnak, egyes témáknál külső kutatók és fiatal ösztöndíjasok bevonásával.

Főbb témakörök[szerkesztés]

  • Nyitott Magyarország – zárt Magyarország (1914–2006).[6]
  • Desztalinizáció és reformtörekvések Magyarországon és Kelet-Közép-Európában (1953–1968).[7]
  • A határon túli magyarság politikatörténete.[8]
  • Nemzetközi és magyar baloldaliság-kutatási projekt.[9]
  • Budapest-történeti kutatás.[10]

Tudományos Osztály munkatársai[szerkesztés]

A Társadalomelméleti kutatócsoport[szerkesztés]

A társadalomelméleti kutatócsoport fő profilja szerint a mai magyar progresszív gondolkodást foglalkoztató problémákra keresi a válaszokat – nemcsak történészi megközelítéssel. A 2008-ban befejeződött kutatás a következő négy témakört dolgozta fel: az állam fejlesztő szerepe a globalizált világban; a műveltség és a demokrácia összefüggései; a modernitással és a nacionalizmusok kihívásaival számot vető nemzetfogalom, illetve a demokráciáról, a tömegek szerepéről, az önrendelkezésről, az állam és a civil szféra viszonyáról alkotott felfogásoknak az utóbbi négy évtizedben történt átalakulása.

A könyvtár[szerkesztés]

A könyvtár felújított olvasóterme

A Politikatörténeti Intézet nyilvános tudományos szakkönyvtárt működtet, amely gyűjti, rendezi, nyilvántartja, tárolja és a kutatók rendelkezésére bocsátja a politikatörténet, politikatudomány elméleti szakirodalmát, szakfolyóiratait, Magyarország új- és legújabb kori történetének teljes szakirodalmát, az új- és legújabb kori egyetemes történet minden magyar nyelvű önálló kiadványát, a Magyarországon működő pártok és politikai szervezetek kiadványait.

A 2008-ban megújult könyvtár állománya 125 000 kötet. Idegen nyelvű könyveinek száma meghaladja a 25 000 darabot, míg a folyóirat-állomány kb. 6000 címet foglal magában. A könyvtár 2008-ban felújított olvasótermeiben fogadja helyben olvasásra a kutatókat, érdeklődőket.

Levéltár[szerkesztés]

Munka a Levéltár kutatószobájában

A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár (PIL) 1989 előtt elsősorban a magyar munkásmozgalom 1945 előtti legális és illegális mozgalmainak, a második világháborút követő „népi demokratikus korszak” pártjainak, a baloldali ifjúsági szervezeteknek, e mozgalmakhoz és szervezetekhez kötődő személyiségeknek az iratait gyűjtötte. 1992-ig őrizte a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt iratait is. 1998 óta letétként kezeli a magyarországi szakszervezeti mozgalom 1945-1989 között keletkezett, korábban a Szakszervezetek Központi Levéltárában őrzött dokumentumait. Gyűjtőköre ma már nemcsak a magyar politikai baloldal, hanem a legújabb kori magyar történelem egészére is kiterjed.

Nyilvános magánlevéltárként, anyagait a közlevéltárak számára előírt szabályok szerint kezeli. Saját szabályzata alapján teszi lehetővé a kutatást, igény szerint tájékoztatást nyújt, és adatokat szolgáltat.

Őrizetében 3745 folyóméternyi irat, 1215 magnókazetta és szalag, 30 lemez, és 284 tekercs kutatófilm van. A fondok túlnyomó része rendezett, leltározott.[megj 1][11]

A Múltunk folyóirat[szerkesztés]

A Politikatörténeti Intézet tudományos folyóirata, a főként a modern kor, a 20. század politikatörténetét bemutató Múltunk, negyedévente jelenik meg. Rendszeresen közzétesz újonnan feltárt korjelző dokumentumokat, továbbá helyet ad társadalom-, és eszmetörténeti írásoknak is. Célja, hogy új kutatási eredmények gyors közreadásával segítse a történelem oktatását, valamint a történettudomány szakmai követelményeinek eleget téve mutassa be Magyarország és Európa történelmét.

A Napvilág Kiadó[szerkesztés]

A Politikatörténeti Alapítvány 1995 óta működteti könyvkiadóját. A kiadó fő profilja a jelenkor-történeti kutatások legújabb eredményeinek közreadása, hangsúlyt helyezve a forráskiadásokra. A kiadó nagy figyelmet szentel a monografikus kiadványoknak a társadalomtudományok minden területéről, figyelembe véve a felsőfokú oktatás igényeit is. Kiadványai sorát tudományos tanácskozások anyagai, valamint korszerű ismereteket közvetítő kismonográfiák, valamint kiadványsorozatok gazdagítják.

A PTI és a PTA műhelyében született tudományos kiadványok[szerkesztés]

TÖRTÉNETTUDOMÁNY

BALÁZS ESZTER-FÖLDES GYÖRGY-Konok Péter (szerk.) A moderntől a posztmodernig: 1968. Tanulmányok. 2009, A/5, 264 p.

EGRY GÁBOR Az erdélyiség „színeváltozása”. Kísérlet az Erdélyi Párt ideológiájának és identitáspolitikájának elemzésére 1940–1944. 2008, A/5, 188 p.

EGRY GÁBOR–FEITL ISTVÁN (szerk.) A Kárpát-medence népeinek együttélése a 19. és 20. században. 2005, A/5 , 496 p.

FEITL ISTVÁN (szerk.) Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944–1945. 1995, A/5, 300+12 p.

FEITL ISTVÁN (szerk.) Köztársaság a modern kori történelem fényében. Tanulmányok. 2007, B/5, 412 p.

FEITL ISTVÁN–FÖLDES GYÖRGY (szerk.) 1945 a világtörténelemben. Milyen jövőt képzelt magának a világ? Tanulmánygyűjtemény. 2005, B/5, 344 p.

FEITL ISTVÁN, GELLÉRINÉ LÁZÁR MÁRTA, KENDE JÁNOS (szerk.) Demokratikus köztársaságok Magyarországon, 1918, 1946, 1989. Történeti album. 2007, A/4, 220 p.+420 színes kép.

FEITL, ISTVÁN–SIPOS, BALÁZS (eds) Regimes and Transformations. Hungary in the twentieth century (Rendszerek és rendszerváltások. Magyarország a 20. században) (angol nyelven). 2005, 135 x 215 mm, 464 p.

FEITL ISTVÁN–IZSÁK LAJOS–SZÉKELY GÁBOR (szerk.) Fordulat a világban és Magyarországon, 1947–1949. 2000, B/5, 392 p.

FÖGLEIN GIZELLA Etnikum és educatio. A magyarországi nemzetiségek és alsó fokú oktatásuk állami szabályozása, 1945–1985. 2006, A/5, 210 p.

FÖLDES GYÖRGY Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés, 1965–1989. 2007, B/5, 540 p.

FÖLDES GYÖRGY–GÁLFALVI ZSOLT (szerk.) Nemzetiség–felelősség. Írások Gáll Ernő emlékére . 2005, A/5, 468 p.

HUBAI LÁSZLÓ Magyarország 20. századi választási atlasza, 1920–2000. I–III. + CD-ROM 2001, B/4, 1300 p.

JOÓ ANDRÁS Kállay Miklós külpolitikája. Magyarország és a háborús diplomácia 1942–1944. 2008, A/5, 340 p. + 4 oldal műmelléklet

KONOK PÉTER „…a kommunizmus gyermekbetegsége”? Baloldali radikalizmusok a 20. században. 2006, A/5, 336 p.

Krausz Tamás Lenin. Társadalomelméleti rekonstrukció. 2008, B/5, 532 p. + 16 p. műmelléklet

RIPP ZOLTÁN Rendszerváltás Magyarországon, 1987–1990. 2006, B/5, 600 p.

SÁGVÁRI ÁGNES Tanulmányok a magyar holokauszt történetéből Összeállította és a bevezetőt írta Palasik Mária. 2002, A/5 132 p.

SÁGVÁRI, ÁGNES Essays on the History of the Hungarian Holocaust Translated by János Nagy Edited and with an Introduction by Mária Palasik. 2002, A/5, 152 p.

SIPOS BALÁZS A politikai újságírás mint hivatás. Nyilvánosság, polgári sajtó és a hírlapírók a Horthy-korszak első felében. 2004, A/5, 252 p.

TAKÁCS RÓBERT A származási megkülönböztetés megszüntetése, 1962–1963. 2008, A/5, 180 p.

TÓTH ESZTER ZSÓFIA „Puszi Kádár Jánosnak”. Munkásnők élete a Kádár-korszakban mikrotörténeti megközelítésben. 2007, A/5, 212 p.

VARGA LAJOS Kormányok, pártok és a választójog Magyarországon, 1916–1918. 2004, A/5, 270 p.

VARGA LAJOS (főszerk.) A magyar szociáldemokrácia kézikönyve. 1999, B/5, 664 p., + 16 p. műmelléklet

FORRÁSKIADVÁNYOK

Böhm Vilmos válogatott politikai levelei, 1914–1949 Szerk.: SZABÓ ÉVA–SZŰCS LÁSZLÓ. 1997, B/5, 460 p.

A magyar állam és a nemzetiségek. A magyarországi nemzetiségi kérdés történetének jogforrásai, 1848–1993 Főszerk.: BALOGH SÁNDOR 2002, B/5, 760 p.

A magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1945–1947 Szerk.: FEITL ISTVÁN. 2003, B/5, 453 p.

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szociáldemokrata Párt iratainak repertóriuma, 1890–1948 Szerk.: HORVÁTH JULIANNA–SZABÓ ÉVA–ZALAI KATALIN. 2000, A/5, 604 p.

A Magyar Kommunista Párt iratainak repertóriuma, 1944–1948 Szerk.: HORVÁTH JULIANNA–SZABÓ ÉVA–ZALAI KATALIN. 2001, A/5, 256 p.

„Megy a rendszer, jön a rendszer, majd megbolondul az ember…” ’56 röplaphumora Szerk.:HORVÁTH JULIANNA. Előszó: Farkasházy Tivadar 2006, BN/12, 106 p.

Ötvenhat októbere és a hatalom. A Magyar Dolgozók Pártja vezető testületeinek dokumentumai, 1956. október 24–október 28. RIPP ZOLTÁN kísérő tanulmányával. 1997, A/5, 324 p.

Pártközi értekezletek. Politikai érdekegyeztetés, politikai konfrontáció, 1944–1948 Szerk.: HORVÁTH JULIANNA–SZABÓ ÉVA–SZŰCS LÁSZLÓ–ZALAI KATALIN. 2003, B/5, 1100 p.

A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár 1956-os iratainak és röpiratainak repertóriuma Szerk.:HORVÁTH JULIANNA. 2006, A/5, 236 p.

Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések, 1892–1925, I–II. Szerk.: FEITL ISTVÁN–GELLÉRINÉ LÁZÁR MÁRTA–SIPOS LEVENTE. 2002, B/5, LXIV+976 p.

Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések, 1940–1956, I–II. Szerk.: FEITL ISTVÁN–GELLÉRINÉ LÁZÁR MÁRTA–SIPOS LEVENTE. 1997, B/5, XXXIII+1123 p.

A snagovi foglyok. Nagy Imre és társai Romániában. Iratok Szerk.: BARÁTH MAGDOLNA–SIPOS LEVENTE. 2006, B/5, 464 old. + 16 oldal képmelléklet

15 év. Emlékek, dokumentumok, adatok a Magyar Szocialista Párt első tizenöt évének történetéből Szerk.: FEITL ISTVÁN. 2004, A/5, 360 p.

SZOCIOLÓGIA

EGRESI KATALIN Szociálpolitika Magyarországon. Nézetek, programok és törvények, 1919–1939. 2007, 140x205, 376 p.

KOVÁCH IMRE (szerk.) Hatalom és társadalmi változás. A posztszocializmus vége. Tanulmányok. 2002, B/5, 384 p.

PALASIK MÁRIA–SIPOS BALÁZS (szerk.) Házastárs? Munkatárs? Vetélytárs? A női szerepek változása a 20. századi Magyarországon. 2005, B/5, 344 p.

TÓTH ANTAL Érdekviszonyok a magyar társadalomban a rendszerváltás után. 2000 (2. kiad.), A/5, 92 p.

VARGA ZSUZSANNA Politika, paraszti érdekérvényesítés és szövetkezetek Magyarországon, 1956–1967. 2001, A/5, 162 p.

POLITIKA

FEITL ISTVÁN (szerk.) Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma. Tanulmányok. 1998 (2. bővített kiad.) A/5, 276 old.

FEITL ISTVÁN–FÖLDES GYÖRGY–HUBAI LÁSZLÓ (szerk.) Útkeresések. A magyar szociáldemokrácia tegnap és ma. 2004, B/5, 445 p.

PALASIK MÁRIA (szerk.) A nő és a politikum. A nők politikai szerepvállalása Magyarországon. 2007, B/5, 540 p.

KÖZGAZDASÁGTAN

ANDOR LÁSZLÓ–FARKAS PÉTER (szerk.) Az Adóparadicsomtól a Zöldmozgalomig. Kritikai szócikkek a világgazdaságról és a globalizációról. 2008, A/5, 300 p.

ARTNER ANNAMÁRIA Globalizáció alulnézetben. Elnyomott csoportok – lázadó mozgalmak. 2006, A/5, 256 old.

CSÁKI GYÖRGY (szerk.) A látható kéz. A fejlesztő állam a globalizációban. Tanulmányok. 2009, B/5, 295 p.

CSÁKI GYÖRGY–FARKAS PÉTER (szerk.) A globalizáció és hatásai. Európai válaszok. 2008, B/5, 378 p.

FÖLDES GYÖRGY–INOTAI ANDRÁS (szerk.) A globalizáció kihívásai és Magyarország. 2001, A/5, 400 p.

TANYI ATTILA Piac és igazságosság? A piaci társadalom erkölcsi követelményei. 2000, A/5, 218 p.

BUDAPEST-TÖRTÉNETI MŰHELY KERETÉBEN SZÜLETETT MŰVEK:

  • Feitl István (szerk.): A főváros élén. Budapest főpolgármesterei és polgármesterei, 1873–1950. 2008, BN/12, 304 p.
  • Feitl István (szerk.) Budapest az 1960-as években. 2009, BN/12, 200 p.
  • Feitl IstvánSipos András (szerk.): Iskolák, diákok, oktatáspolitika a 19–20. században. Tanulmányok. 2004, BN/12, 224 p.
  • Kocsis János Balázs: Területfejlesztés Budapest külső területein 1950 és 1985 között. A fejlesztések társadalmi háttere és a döntéshozatali mechanizmus. 2006, A/5, 168 p.
  • Umbrai Laura: A szociális kislakásépítés története Budapesten, 1870–1948. 2008, A/5, 390. p.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A Magyar Országos Levéltár 2012. február 7-én „Köziratok magánkézben” címmel konferenciát szervezett. Ennek célja az előadások alapján részben a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár ellehetetlenítése és egyes gyűjteményei államosításának „szakmai” alátámasztása volt. A konferencián a PIL igazgatója nem kapott lehetőséget a hozzászólásra. A Politikatörténeti Intézet főigazgatója ez ellen Közleményben tiltakozott: "Elvárható lett volna, hogy érintettként lehetőséget kapjunk előadói megszólalásra. Különösen sérelmes, hogy megtagadták a levéltár vezetőjétől a reagálást is az ott elhangzottakra, így nem volt módja, hogy kifejtse álláspontját. Jóllehet a meghívólevélben kifejezetten felkérték a résztvevőket, hogy hozzászólásaikkal segítsék a konferencia munkáját. Különösen felháborító, hogy a konferencián olyan megjegyzések is elhangzottak, amelyek bizonyos iratok megsemmisítésére utaltak. Ezeket visszautasítjuk. Levéltárunk mindig, minden törvényt és szakmai előírást betartott és betart, amelyet a levéltári szakfelügyelet rendszeresen ellenőrzött és elismert."

Hivatkozások[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]