Politikatörténeti Intézet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Koordináták: é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 02′ 54″

A Politikatörténeti Intézet (PTI) az állampárt 1948-ban alapított Párttörténeti Intézetének jogutódja, a rendszerváltás óta a Politikatörténeti Alapítvány által működtetett baloldali intézmény, az állami intézményrendszeren kívül működő, MSZP-közeli társadalomtudományi kutatóműhely.[1][2] Korábban kiemelt feladata volt a párt- és szakszervezeti archívumok kezelése, mivel a központi pártarchívum a Párttörténeti Intézet szervezeti egységeként működött az MSZMP vezető testületeinek közvetlen felügyeletével.[3] Jelenleg elsődlegesen új- és legújabbkori történeti kutatásokkal foglalkozik.[4] A történeti és társadalomtudományi kutatómunka, a levéltári, a könyvtári szolgáltatás mellett tudományos és kulturális rendezvényeknek, konferenciáknak, előadásoknak, filmklubnak, kiállításoknak is otthont ad. Olyan baloldali szellemi műhely, amely elsősorban a széles értelemben vett társadalomkritikai gondolkodás, a társadalomelméleti munka megújítására, népszerűsítésére összpontosít. Rendszeresen ír ki különféle ösztöndíjakat fiatal kutatók részére.

Székháza[szerkesztés]

Az Intézetnek otthont adó épület

Az épület eredetileg a Királyi Kúria épülete volt, amelyet Hauszmann Alajos tervei alapján építettek 1891-96 között az eklektika jegyében. Magyarország legfelsőbb bírósága egészen 1948-ig székelt a Kossuth téri épületben. Itt folyt le a Horthy-korszakban, 1935-ben a híres „Rákosi-per”. A második világháború okozta károk kijavítását követően az épület munkásmozgalmi intézetként működött, majd 1957-ben az épület kétharmad részét (a központi nagycsarnokkal együtt) a Magyar Nemzeti Galéria kapta használatba, míg az Alkotmány utcai szárnyat az MSZMP Párttörténeti Intézete kapta. 1973-ban az addig a Nemzeti Galéria által használt épületrészbe a Néprajzi Múzeum költözött.

A rendszerváltás után az MSZMP Párttörténeti Intézetének jogutódjaként létrejövő Politikatörténeti Intézet továbbra is használhatta annak helyiségeit, mivel az MSZP a PTI javára használati jogot jegyeztetett be az ingatlanra. A 2010-ben alakult kormány újjászervezte a Kúriát, melyet vissza szándékozik költöztetni az Igazságügyi Palotába, aminek kapcsán komolyan felmerült az intézet és a Néprajzi Múzeum elköltöztetése.[5]

Az Alkotmány utcai szárnyban ma is megtekinthető a (már nem működőképes) régi lift kovácsoltvas liftháza. Ugyanakkor az Intézet az épület belsejét – az eredeti díszítések felújításával, és az eredeti hangulat megőrzésével – az elmúlt években modernizálta, elegáns könyvtári olvasótermet, valamint klimatizált, projektorral, hangtechnikával stb. felszerelt modern konferenciatermet alakított ki. A földszinten működik a restaurátorműhely, az első emeleten található a levéltár és a konferenciaterem, a másodikon a könyvtár kapott helyet, míg a harmadik emeleten vannak az Intézet adminisztratív helyiségei, a kutatók szobái, a Napvilág Kiadó, az Egyenlítő és a Múltunk szerkesztőségei, valamint a díszes Tanácsterem.

Tudományos kutatások[szerkesztés]

A Politikatörténeti Alapítvány és a Politikatörténeti Intézet elsősorban Magyarország 19–20. századi köztörténetével és a baloldali mozgalmak történetével foglalkozik. A kutatások az intézet tudományos munkatársainak szakterületei köré csoportosulnak, egyes témáknál külső kutatók és fiatal ösztöndíjasok bevonásával.

Főbb témakörök[szerkesztés]

  • Nyitott Magyarország – zárt Magyarország (1914–2006).[6]
  • Desztalinizáció és reformtörekvések Magyarországon és Kelet-Közép-Európában (1953–1968).[7]
  • A határon túli magyarság politikatörténete.[8]
  • Nemzetközi és magyar baloldaliság-kutatási projekt.[9]
  • Budapest-történeti kutatás.[10]

Tudományos Osztály munkatársai[szerkesztés]

A Társadalomelméleti kutatócsoport[szerkesztés]

A társadalomelméleti kutatócsoport fő profilja szerint a mai magyar progresszív gondolkodást foglalkoztató problémákra keresi a válaszokat – nemcsak történészi megközelítéssel. A 2008-ban befejeződött kutatás a következő négy témakört dolgozta fel: az állam fejlesztő szerepe a globalizált világban; a műveltség és a demokrácia összefüggései; a modernitással és a nacionalizmusok kihívásaival számot vető nemzetfogalom, illetve a demokráciáról, a tömegek szerepéről, az önrendelkezésről, az állam és a civil szféra viszonyáról alkotott felfogásoknak az utóbbi négy évtizedben történt átalakulása.

A könyvtár[szerkesztés]

A könyvtár felújított olvasóterme

A Politikatörténeti Intézet nyilvános tudományos szakkönyvtárt működtet, amely gyűjti, rendezi, nyilvántartja, tárolja és a kutatók rendelkezésére bocsátja a politikatörténet, politikatudomány elméleti szakirodalmát, szakfolyóiratait, Magyarország új- és legújabb kori történetének teljes szakirodalmát, az új- és legújabb kori egyetemes történet minden magyar nyelvű önálló kiadványát, a Magyarországon működő pártok és politikai szervezetek kiadványait.

A 2008-ban megújult könyvtár állománya 125 000 kötet. Idegen nyelvű könyveinek száma meghaladja a 25 000 darabot, míg a folyóirat-állomány kb. 6000 címet foglal magában. A könyvtár 2008-ban felújított olvasótermeiben fogadja helyben olvasásra a kutatókat, érdeklődőket.

Levéltár[szerkesztés]

Munka a Levéltár kutatószobájában

A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár (PIL) 1989 előtt elsősorban a magyar munkásmozgalom 1945 előtti legális és illegális mozgalmainak, a második világháborút követő „népi demokratikus korszak” pártjainak, a baloldali ifjúsági szervezeteknek, e mozgalmakhoz és szervezetekhez kötődő személyiségeknek az iratait gyűjtötte. 1992-ig őrizte a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt iratait is. 1998 óta letétként kezeli a magyarországi szakszervezeti mozgalom 1945-1989 között keletkezett, korábban a Szakszervezetek Központi Levéltárában őrzött dokumentumait. Gyűjtőköre ma már nemcsak a magyar politikai baloldal, hanem a legújabb kori magyar történelem egészére is kiterjed.

Nyilvános magánlevéltárként, anyagait a közlevéltárak számára előírt szabályok szerint kezeli. Saját szabályzata alapján teszi lehetővé a kutatást, igény szerint tájékoztatást nyújt, és adatokat szolgáltat.

Őrizetében 3745 folyóméternyi irat, 1215 magnókazetta és szalag, 30 lemez, és 284 tekercs kutatófilm van. A fondok túlnyomó része rendezett, leltározott.[megj 1][11]

A Múltunk folyóirat[szerkesztés]

A Politikatörténeti Intézet tudományos folyóirata, a főként a modern kor, a 20. század politikatörténetét bemutató Múltunk, negyedévente jelenik meg. Rendszeresen közzétesz újonnan feltárt korjelző dokumentumokat, továbbá helyet ad társadalom-, és eszmetörténeti írásoknak is. Célja, hogy új kutatási eredmények gyors közreadásával segítse a történelem oktatását, valamint a történettudomány szakmai követelményeinek eleget téve mutassa be Magyarország és Európa történelmét.

A Napvilág Kiadó[szerkesztés]

A Politikatörténeti Alapítvány 1995 óta működteti könyvkiadóját. A kiadó fő profilja a jelenkor-történeti kutatások legújabb eredményeinek közreadása, hangsúlyt helyezve a forráskiadásokra. A kiadó nagy figyelmet szentel a monografikus kiadványoknak a társadalomtudományok minden területéről, figyelembe véve a felsőfokú oktatás igényeit is. Kiadványai sorát tudományos tanácskozások anyagai, valamint korszerű ismereteket közvetítő kismonográfiák, valamint kiadványsorozatok gazdagítják.

A PTI és a PTA műhelyében született tudományos kiadványok[szerkesztés]

TÖRTÉNETTUDOMÁNY

BALÁZS ESZTER-FÖLDES GYÖRGY-Konok Péter (szerk.) A moderntől a posztmodernig: 1968. Tanulmányok. 2009, A/5, 264 p.

EGRY GÁBOR Az erdélyiség „színeváltozása”. Kísérlet az Erdélyi Párt ideológiájának és identitáspolitikájának elemzésére 1940–1944. 2008, A/5, 188 p.

EGRY GÁBOR–FEITL ISTVÁN (szerk.) A Kárpát-medence népeinek együttélése a 19. és 20. században. 2005, A/5 , 496 p.

FEITL ISTVÁN (szerk.) Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944–1945. 1995, A/5, 300+12 p.

FEITL ISTVÁN (szerk.) Köztársaság a modern kori történelem fényében. Tanulmányok. 2007, B/5, 412 p.

FEITL ISTVÁN–FÖLDES GYÖRGY (szerk.) 1945 a világtörténelemben. Milyen jövőt képzelt magának a világ? Tanulmánygyűjtemény. 2005, B/5, 344 p.

FEITL ISTVÁN, GELLÉRINÉ LÁZÁR MÁRTA, KENDE JÁNOS (szerk.) Demokratikus köztársaságok Magyarországon, 1918, 1946, 1989. Történeti album. 2007, A/4, 220 p.+420 színes kép.

FEITL, ISTVÁN–SIPOS, BALÁZS (eds) Regimes and Transformations. Hungary in the twentieth century (Rendszerek és rendszerváltások. Magyarország a 20. században) (angol nyelven). 2005, 135 x 215 mm, 464 p.

FEITL ISTVÁN–IZSÁK LAJOS–SZÉKELY GÁBOR (szerk.) Fordulat a világban és Magyarországon, 1947–1949. 2000, B/5, 392 p.

FÖGLEIN GIZELLA Etnikum és educatio. A magyarországi nemzetiségek és alsó fokú oktatásuk állami szabályozása, 1945–1985. 2006, A/5, 210 p.

FÖLDES GYÖRGY Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés, 1965–1989. 2007, B/5, 540 p.

FÖLDES GYÖRGY–GÁLFALVI ZSOLT (szerk.) Nemzetiség–felelősség. Írások Gáll Ernő emlékére . 2005, A/5, 468 p.

HUBAI LÁSZLÓ Magyarország 20. századi választási atlasza, 1920–2000. I–III. + CD-ROM 2001, B/4, 1300 p.

JOÓ ANDRÁS Kállay Miklós külpolitikája. Magyarország és a háborús diplomácia 1942–1944. 2008, A/5, 340 p. + 4 oldal műmelléklet

KONOK PÉTER „…a kommunizmus gyermekbetegsége”? Baloldali radikalizmusok a 20. században. 2006, A/5, 336 p.

Krausz Tamás Lenin. Társadalomelméleti rekonstrukció. 2008, B/5, 532 p. + 16 p. műmelléklet

RIPP ZOLTÁN Rendszerváltás Magyarországon, 1987–1990. 2006, B/5, 600 p.

SÁGVÁRI ÁGNES Tanulmányok a magyar holokauszt történetéből Összeállította és a bevezetőt írta Palasik Mária. 2002, A/5 132 p.

SÁGVÁRI, ÁGNES Essays on the History of the Hungarian Holocaust Translated by János Nagy Edited and with an Introduction by Mária Palasik. 2002, A/5, 152 p.

SIPOS BALÁZS A politikai újságírás mint hivatás. Nyilvánosság, polgári sajtó és a hírlapírók a Horthy-korszak első felében. 2004, A/5, 252 p.

TAKÁCS RÓBERT A származási megkülönböztetés megszüntetése, 1962–1963. 2008, A/5, 180 p.

TÓTH ESZTER ZSÓFIA „Puszi Kádár Jánosnak”. Munkásnők élete a Kádár-korszakban mikrotörténeti megközelítésben. 2007, A/5, 212 p.

VARGA LAJOS Kormányok, pártok és a választójog Magyarországon, 1916–1918. 2004, A/5, 270 p.

VARGA LAJOS (főszerk.) A magyar szociáldemokrácia kézikönyve. 1999, B/5, 664 p., + 16 p. műmelléklet

FORRÁSKIADVÁNYOK

Böhm Vilmos válogatott politikai levelei, 1914–1949 Szerk.: SZABÓ ÉVA–SZŰCS LÁSZLÓ. 1997, B/5, 460 p.

A magyar állam és a nemzetiségek. A magyarországi nemzetiségi kérdés történetének jogforrásai, 1848–1993 Főszerk.: BALOGH SÁNDOR 2002, B/5, 760 p.

A magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1945–1947 Szerk.: FEITL ISTVÁN. 2003, B/5, 453 p.

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szociáldemokrata Párt iratainak repertóriuma, 1890–1948 Szerk.: HORVÁTH JULIANNA–SZABÓ ÉVA–ZALAI KATALIN. 2000, A/5, 604 p.

A Magyar Kommunista Párt iratainak repertóriuma, 1944–1948 Szerk.: HORVÁTH JULIANNA–SZABÓ ÉVA–ZALAI KATALIN. 2001, A/5, 256 p.

„Megy a rendszer, jön a rendszer, majd megbolondul az ember…” ’56 röplaphumora Szerk.:HORVÁTH JULIANNA. Előszó: Farkasházy Tivadar 2006, BN/12, 106 p.

Ötvenhat októbere és a hatalom. A Magyar Dolgozók Pártja vezető testületeinek dokumentumai, 1956. október 24–október 28. RIPP ZOLTÁN kísérő tanulmányával. 1997, A/5, 324 p.

Pártközi értekezletek. Politikai érdekegyeztetés, politikai konfrontáció, 1944–1948 Szerk.: HORVÁTH JULIANNA–SZABÓ ÉVA–SZŰCS LÁSZLÓ–ZALAI KATALIN. 2003, B/5, 1100 p.

A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár 1956-os iratainak és röpiratainak repertóriuma Szerk.:HORVÁTH JULIANNA. 2006, A/5, 236 p.

Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések, 1892–1925, I–II. Szerk.: FEITL ISTVÁN–GELLÉRINÉ LÁZÁR MÁRTA–SIPOS LEVENTE. 2002, B/5, LXIV+976 p.

Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések, 1940–1956, I–II. Szerk.: FEITL ISTVÁN–GELLÉRINÉ LÁZÁR MÁRTA–SIPOS LEVENTE. 1997, B/5, XXXIII+1123 p.

A snagovi foglyok. Nagy Imre és társai Romániában. Iratok Szerk.: BARÁTH MAGDOLNA–SIPOS LEVENTE. 2006, B/5, 464 old. + 16 oldal képmelléklet

15 év. Emlékek, dokumentumok, adatok a Magyar Szocialista Párt első tizenöt évének történetéből Szerk.: FEITL ISTVÁN. 2004, A/5, 360 p.

SZOCIOLÓGIA

EGRESI KATALIN Szociálpolitika Magyarországon. Nézetek, programok és törvények, 1919–1939. 2007, 140x205, 376 p.

KOVÁCH IMRE (szerk.) Hatalom és társadalmi változás. A posztszocializmus vége. Tanulmányok. 2002, B/5, 384 p.

PALASIK MÁRIA–SIPOS BALÁZS (szerk.) Házastárs? Munkatárs? Vetélytárs? A női szerepek változása a 20. századi Magyarországon. 2005, B/5, 344 p.

TÓTH ANTAL Érdekviszonyok a magyar társadalomban a rendszerváltás után. 2000 (2. kiad.), A/5, 92 p.

VARGA ZSUZSANNA Politika, paraszti érdekérvényesítés és szövetkezetek Magyarországon, 1956–1967. 2001, A/5, 162 p.

POLITIKA

FEITL ISTVÁN (szerk.) Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma. Tanulmányok. 1998 (2. bővített kiad.) A/5, 276 old.

FEITL ISTVÁN–FÖLDES GYÖRGY–HUBAI LÁSZLÓ (szerk.) Útkeresések. A magyar szociáldemokrácia tegnap és ma. 2004, B/5, 445 p.

PALASIK MÁRIA (szerk.) A nő és a politikum. A nők politikai szerepvállalása Magyarországon. 2007, B/5, 540 p.

KÖZGAZDASÁGTAN

ANDOR LÁSZLÓ–FARKAS PÉTER (szerk.) Az Adóparadicsomtól a Zöldmozgalomig. Kritikai szócikkek a világgazdaságról és a globalizációról. 2008, A/5, 300 p.

ARTNER ANNAMÁRIA Globalizáció alulnézetben. Elnyomott csoportok – lázadó mozgalmak. 2006, A/5, 256 old.

CSÁKI GYÖRGY (szerk.) A látható kéz. A fejlesztő állam a globalizációban. Tanulmányok. 2009, B/5, 295 p.

CSÁKI GYÖRGY–FARKAS PÉTER (szerk.) A globalizáció és hatásai. Európai válaszok. 2008, B/5, 378 p.

FÖLDES GYÖRGY–INOTAI ANDRÁS (szerk.) A globalizáció kihívásai és Magyarország. 2001, A/5, 400 p.

TANYI ATTILA Piac és igazságosság? A piaci társadalom erkölcsi követelményei. 2000, A/5, 218 p.

BUDAPEST-TÖRTÉNETI MŰHELY KERETÉBEN SZÜLETETT MŰVEK:

  • Feitl István (szerk.): A főváros élén. Budapest főpolgármesterei és polgármesterei, 1873–1950. 2008, BN/12, 304 p.
  • Feitl István (szerk.) Budapest az 1960-as években. 2009, BN/12, 200 p.
  • Feitl IstvánSipos András (szerk.): Iskolák, diákok, oktatáspolitika a 19–20. században. Tanulmányok. 2004, BN/12, 224 p.
  • Kocsis János Balázs: Területfejlesztés Budapest külső területein 1950 és 1985 között. A fejlesztések társadalmi háttere és a döntéshozatali mechanizmus. 2006, A/5, 168 p.
  • Umbrai Laura: A szociális kislakásépítés története Budapesten, 1870–1948. 2008, A/5, 390. p.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A Magyar Országos Levéltár 2012. február 7-én „Köziratok magánkézben” címmel konferenciát szervezett. Ennek célja az előadások alapján részben a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár ellehetetlenítése és egyes gyűjteményei államosításának „szakmai” alátámasztása volt. A konferencián a PIL igazgatója nem kapott lehetőséget a hozzászólásra. A Politikatörténeti Intézet főigazgatója ez ellen Közleményben tiltakozott: "Elvárható lett volna, hogy érintettként lehetőséget kapjunk előadói megszólalásra. Különösen sérelmes, hogy megtagadták a levéltár vezetőjétől a reagálást is az ott elhangzottakra, így nem volt módja, hogy kifejtse álláspontját. Jóllehet a meghívólevélben kifejezetten felkérték a résztvevőket, hogy hozzászólásaikkal segítsék a konferencia munkáját. Különösen felháborító, hogy a konferencián olyan megjegyzések is elhangzottak, amelyek bizonyos iratok megsemmisítésére utaltak. Ezeket visszautasítjuk. Levéltárunk mindig, minden törvényt és szakmai előírást betartott és betart, amelyet a levéltári szakfelügyelet rendszeresen ellenőrzött és elismert."

Hivatkozások[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]