Collegium Germanicum Hungaricum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Collegium Germanicum Hungaricum
Típus katolikus szeminárium
é. sz. 41° 54′ 18″, k. h. 12° 29′ 30″Koordináták: é. sz. 41° 54′ 18″, k. h. 12° 29′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Collegium Germanicum Hungaricum témájú médiaállományokat.

A Collegium Germanicum-Hungaricum (magyarul Német-Magyar Kollégium) a Collegium Germanicum és a Collegium Hungaricum egyesítésével létrehozott, pápai, jezsuita vezetés alatt álló papnevelő intézet a német nyelvterületről és Magyarországból érkező növendékek számára.

Története[szerkesztés]

A római Pontificium Collegium Germanicum papnevelő intézetet még 1552-ben III. Gyula pápa alapította abból a célból, hogy a reformációval szemben jól képzett papok tudjanak fellépni.

1580. április 13-án egyesítették az 1578-ban alapított Collegium Hungaricummal. 1773-ban világi papok vették át a vezetését. 1798-ban bezárták. 1818-ban ismét a jezsuiták nyitották meg. Otthona 1780-ig a Collegium Germanicum háza, a Szent Apollinaris-templom melletti palota. 1818-tól a jezsuiták a Gesu-templom melletti háza, majd a IX. Piusz pápa által ajándékozott Borromeo-palota volt. 1886-ban a Constanzi-palotába,[1] 1915-1919 között a világháború miatt ideiglenesen Innsbruckba, a Canisianumba költözött.

A növendékeket püspöki, káptalani, szerzetesi elöljárói, esetleg főúri ajánlás alapján vették fel. 1777-ig fél éves novíciumhoz hasonló próbaidő után esküt tettek a háziszabályra és arra, hogy nem lesznek jezsuiták. Legfeljebb 7 évig tartózkodhatnak a Collegiumban. Tanulmányaikat a Gregoriana Pápai Egyetemen végzik, és a szünidőket is Rómában töltik. Hetenként, általában csütörtökön, ún. villanapot tartanak, amikor kirándulnak. A Collegium nevezetes villája a S. Pastore (Rómától 30 km), ahol ma 100 szobás épület fogadja a növendékeket, akiknek nyaranként nyelvtanfolyamokat is tartanak. Ruhájuk 1968-ig piros reverenda, fekete cingulus és piros köpeny volt.

A Collegium alapításától kezdve körülbelül 7000 növendéke volt, közülük nagyjából 800 Magyarországról. Az alapítólevél szerint a magyarországi főpásztorok 12 növendéket küldhettek. A szerzetesrendek közül csak a pálosok küldtek növendéket. Jelentős egyházi tisztségviselők tanultak itt. 1782-ban II. József magyarországi alattvalóit eltiltotta a Collegiumtól, az ott lévő 10 növendéket a páviai Birodalmi Kollégiumba rendelte. 1844-től ismét érkeztek magyar növendékek is a Collegium Germanicum-Hungaricumba.

Vezetői[szerkesztés]

Növendékei[szerkesztés]

Magyarországi növendékei a felvétel éve szerint[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Via di S. Nicola da Toletino 13.
  2. A korszakból van ilyen nevű személy, aki 1588 és 1653 között élt, de ő evangélikus esperes volt, Wittenbergben tanult

Irodalom[szerkesztés]

Források[szerkesztés]