Collegium Germanicum et Hungaricum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Collegium Germanicum Hungaricum szócikkből átirányítva)
Collegium Germanicum et Hungaricum
Típus katolikus szeminárium
Elhelyezkedése
Collegium Germanicum et Hungaricum (Róma)
Collegium Germanicum et Hungaricum
Collegium Germanicum et Hungaricum
Pozíció Róma térképén
é. sz. 41° 54′ 18″, k. h. 12° 29′ 30″Koordináták: é. sz. 41° 54′ 18″, k. h. 12° 29′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Collegium Germanicum et Hungaricum témájú médiaállományokat.

A Collegium Germanicum-Hungaricum (magyarul Német-Magyar Kollégium) a Collegium Germanicum és a Collegium Hungaricum egyesítésével létrehozott, pápai, jezsuita vezetés alatt álló papnevelő intézet a német nyelvterületről és Magyarországból érkező növendékek számára.

Története[szerkesztés]

A római Pontificium Collegium Germanicum papnevelő intézetet még 1552-ben III. Gyula pápa alapította abból a célból, hogy a reformációval szemben jól képzett papok tudjanak fellépni.

1580. április 13-án egyesítették az 1578-ban alapított Collegium Hungaricummal. 1773-ban világi papok vették át a vezetését. 1798-ban bezárták. 1818-ban ismét a jezsuiták nyitották meg. Otthona 1780-ig a Collegium Germanicum háza, a Szent Apollinaris-templom melletti palota. 1818-tól a jezsuiták a Gesu-templom melletti háza, majd a IX. Piusz pápa által ajándékozott Borromeo-palota volt. 1886-ban a Constanzi-palotába,[1] 1915-1919 között a világháború miatt ideiglenesen Innsbruckba, a Canisianumba költözött.

A növendékeket püspöki, káptalani, szerzetesi elöljárói, esetleg főúri ajánlás alapján vették fel. 1777-ig fél éves novíciumhoz hasonló próbaidő után esküt tettek a háziszabályra és arra, hogy nem lesznek jezsuiták. Legfeljebb 7 évig tartózkodhatnak a Collegiumban. Tanulmányaikat a Gregoriana Pápai Egyetemen végzik, és a szünidőket is Rómában töltik. Hetenként, általában csütörtökön, ún. villanapot tartanak, amikor kirándulnak. A Collegium nevezetes villája a S. Pastore (Rómától 30 km), ahol ma 100 szobás épület fogadja a növendékeket, akiknek nyaranként nyelvtanfolyamokat is tartanak. Ruhájuk 1968-ig piros reverenda, fekete cingulus és piros köpeny volt.

A Collegium alapításától kezdve körülbelül 7000 növendéke volt, közülük nagyjából 800 Magyarországról. Az alapítólevél szerint a magyarországi főpásztorok 12 növendéket küldhettek. A szerzetesrendek közül csak a pálosok küldtek növendéket. Jelentős egyházi tisztségviselők tanultak itt. 1782-ban II. József magyarországi alattvalóit eltiltotta a Collegiumtól, az ott lévő 10 növendéket a páviai Birodalmi Kollégiumba rendelte. 1844-től ismét érkeztek magyar növendékek is a Collegium Germanicum-Hungaricumba.

Vezetői[szerkesztés]

Növendékei[szerkesztés]

Magyarországi növendékei a felvétel éve szerint[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Via di S. Nicola da Toletino 13.
  2. A korszakból van ilyen nevű személy, aki 1588 és 1653 között élt, de ő evangélikus esperes volt, Wittenbergben tanult

Irodalom[szerkesztés]

Források[szerkesztés]