Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (angolul: International Council for Game and Wildlife Conservation franciául: Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gibier, rövidítve: CIC) saját magát politikailag független, non-profit tanácsadó testületként határozza meg.[1] Kormányok és természetvédő szervezetek munkáját segíti a természeti erőforrások megőrzésében és fenntartható használatuk biztosításában.

A CIC-t 1928-ban alapították és ekkortól kezdve tett szert nemzetközi elismertségre mint a vadvilág megőrzése érdekében tevékenykedő különleges tanácsadó szervezet. A CIC tagsága 32 kormányból, egyetemekből, civil szervezetekből (NGO) valamint magánszemélyekből és tudományos szakértőkből áll. Az előbbi tagság összesen 82 országból kerül ki. Ez a tudásalapú hálózat ajánlásokat fogalmaz meg, tudományos konferenciákat szervez és a vadvilág megőrzéséhez és fenntartható hasznosításához kapcsolódó programokat támogat. Negyven ország nemzeti delegációi gondoskodnak a CIC helyi tevékenységeiről. Hosszú léte során a CIC jelentős eredményeket ért el a veszélyeztetett fajok védelme területén, mint pl. a vándorsólyom, a thaki vadló, a houbara túzok esetében és tovább küzd a szajga vagy tatárantilop és a bukharai szarvas megőrzése érdekében.

Története[szerkesztés]

Az a gondolat, hogy szükség lenne egy a vadászattal és a vadgazdálkodással foglalkozó nemzetközi szervezet alapítására, először 1910-ben fogalmazódott meg a Bécsi Vadászati Kiállítás alkalmával. Ezt az ötletet 1926-ban Prof. Antonin Dyk vetette fel ismét. A javaslatból cselekvés a Maxime Ducrocq francia jogász, gróf Károlyi Lajos[2] gróf Rudolf Colloredo Mannsfeld és gróf Pálffy Pál[3] munkájanak köszönhetően lett eredmény. Ők szerveztek 1928 novemberében nemzetközi konferenciát Érsekújvárban (Nové Zámky, ma Szlovákia) azzal a céllal, hogy megvitassák egy nemzetközi vadászati szervezet alapításának lehetőségét. Számos megbeszélésre Károlyi gróf tótmegyeri (Palárikovo) birtokán került sor. A konferencia eredménye az Érsekújvári deklaráció lett, amely felhívás volt egy nemzetközi vadászati tanács megalapítására "Nemzetközi Vadászati Tanács" (Conseil International de la Chasse) névvvel, valamit létrehozott egy bizottságot, ami e szervezet alapító okiratát dolgozta ki. A CIC első, alapító közgyűlésére Párizsban, 1930-ban ez alapján került sor.

Kapcsolat[szerkesztés]

A CIC Adminisztratív Irodája Budakeszin található a Pilisi Parkerdőgazdaság területén (2092 Budakeszi, Telki út)[4]

A tótmegyeri Károlyi kastélyban a CIC Múzeuma található[5]

Források[szerkesztés]

  1. A CIC honlapja | http://www.cic-wildlife.org/index.php?id=121
  2. Molnár, L. 2001. Gróf Károlyi Lajos a kiváló vadgazda élete és munkássága. 7-72. oldal in: Gyenge, L. (szerk.): Vadászéletek. Nimród Vadászújság, Budapest
  3. Pállfy, P. 2008. Vadászként a nagyvilágban. 50 év vadászélményei három földrészen. Zalaerdő Erdészeti Zrt., Nagykanizsa. 192pp.
  4. CIC Adminisztraív Iroda | http://www.cic-wildlife.org/index.php?id=11
  5. CIC Múzeum | http://www.cic-wildlife.org/index.php?id=112&no_cache=1&sword_list