Gémesi György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gémesi György
Gémesi György portré.jpg
Született 1956. január 3. (61 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
Tisztség
Iskolái Semmelweis Egyetem
Kitüntetései Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1993)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gémesi György témájú médiaállományokat.

Gémesi György (Budapest, 1956. január 3. –) politikus, 1990 óta Gödöllő polgármestere, 1998 és 2006 között országgyűlési képviselő. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke.

Pályafutása[szerkesztés]

Tanulmányai[szerkesztés]

1956. január 3-án született Budapesten, egy nyolcgyermekes család hatodik gyermekeként. Az általános iskolát Gödöllőn végezte, majd 1974-ben az aszódi Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett. 1980-ban a SOTE Általános Orvosi Karán szerzett diplomát.

Orvosként[szerkesztés]

1980-1985-ig az Országos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézet orvosaként, 1990-ig a kerepestarcsai Flór Ferenc Kórház sebészorvosaként dolgozott. 1984-ben a Sportkórházban sportorvosi, 1988-ban a Flór Ferenc Kórházban sebészi képesítést szerzett.

Polgármesterként[szerkesztés]

1990 októberében a Magyar Demokrata Fórum jelöltjeként Gödöllő város polgármesterévé választották, majd 1994-ben, 1998-ban, 2002-ben, 2006-ban, 2010-ben és 2014-ben újraválasztották a Gödöllői Lokálpatrióta Klub jelöltjeként.[1]

Politikusi pályafutása[szerkesztés]

1989 augusztusában lépett be a Magyar Demokrata Fórum gödöllői szervezetébe, melynek hamarosan elnöke lett. 1994-ben az MDF országos választmányának tagja, az év novemberétől a párt önkormányzati feladatokkal megbízott alelnöke, 1996 márciusától 2000 májusáig pedig a Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnöke volt. 2003 februárjától kommunikációért felelős alelnök, augusztustól az Európai parlamenti választás kampánystratégiájának felelőse, november 29-étől pedig kampányfőnök. Alelnöki tisztségéről 2006 májusában mondott le, egyúttal bejelentette kilépését az MDF-ből.

1998-ban választották először országgyűlési képviselővé (Pest megye 4. számú választókerülete, Gödöllő), majd 2002-ben újraválasztották. A Parlamentben az Ifjúsági és Sportbizottság alelnöke, valamint az Önkormányzati Bizottság tagja volt. 2006-ban alulmaradt a szocialista Fogarasiné Deák Valériával szemben.

Megalakulása, vagyis 1991 óta a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Szintén 1991-től az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa (az Európa Tanács önkormányzati tanácskozó testülete) tagja lett. 2003-tól az Európai Unió Régiók Bizottsága póttagja, 2007-től tagja, 2010-től pedig a magyar küldöttség egyik alelnöke; a Régiók Bizottságában 2014 végén szűnt meg a megbízatása.[2] 2007-ben a Kormány-Önkormányzatok Érdekegyeztető Fórum társelnökévé választották.

Sporttevékenysége[szerkesztés]

Egykori kardvívó, pályafutását a Gödöllői Egyetemi Atlétikai Klubban (GEAC) kezdte. Később vívott az OSC-ben, majd a Vasasban, végül a GEAC-ban fejezte be a karrierjét. 1981-től 1985-ig válogatott kerettag volt. Tagja volt az 1984-es Los Angeles-i olimpiára készült válogatott keretnek, amelyen végül politikai okok miatt Magyarország nem vett részt. 1992-ben a Magyar Vívószövetség alelnöke lett, majd 1998-tól az elnöki tisztséget látja el. 2000-ben a Magyar Olimpiai Bizottság alelnökévé választották; 2005-ben újraválasztották, de 2008 végén lemondott tisztségéről. 2009-ben a Nemzeti Sportszövetség elnökévé választották. 2010 márciusától ismét a MOB alelnöke lett, majd 2012-től a MOB elnökségi tagjává választották.

Kitüntetései[szerkesztés]

1993. március 15-én Antall József miniszterelnök javaslatára Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel tüntette ki. 2004-ben a Magyar Polgármesterek Világtalálkozója alkalmával Sólyom László (későbbi köztársasági elnök) átadta neki a jelképes Ezüst Világfa emlékplakettet. 2006 októberében a budapesti Stefánia Palotában vette át az 1956-os Magyar Szabadságkereszt kitüntetést, amit a Magyarországon és külhonban az 1956-os forradalom, valamint a nyugati emigráció ismertsége és 56 eszmei örökségének továbbvitele érdekében kifejtett tevékenységével érdemelt ki.

Családja[szerkesztés]

Elvált, házasságából két leány (Márta, Gabriella) és egy fiúgyermek (Gergely) született. Két fiúunoka boldog nagyapja.[3]

Források[szerkesztés]