Ugrás a tartalomhoz

Gémesi György

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gémesi György
Született1956. január 3. (70 éves)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi polgármester (1990–, Gödöllő)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1998. június 18. – 2006. május 15.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (2018. május 8. – 2018. május 30.)
IskoláiSemmelweis Orvostudományi Egyetem (–1980)
KitüntetéseiMagyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1993)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gémesi György témájú médiaállományokat.

Gémesi György András (Budapest, 1956. január 3.) magyar politikus, 1990 óta Gödöllő polgármestere, 1998 és 2006 között, illetve 2018-ban rövid ideig országgyűlési képviselő. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke.

Pályafutása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az általános iskolát Gödöllőn végezte, majd 1974-ben az aszódi Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett. 1980-ban a SOTE Általános Orvosi Karán szerzett orvosi diplomát.

Orvosként

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1980–1985-ig az Országos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézet orvosaként, 1990-ig a kerepestarcsai Flór Ferenc Kórház sebészorvosaként dolgozott. 1984-ben a Sportkórházban sportorvosi, 1988-ban a Flór Ferenc Kórházban sebészi képesítést szerzett.

Politikusi pályafutása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1989 augusztusában lépett be a Magyar Demokrata Fórum gödöllői szervezetébe, melynek hamarosan elnöke lett.

1990 októberében a Magyar Demokrata Fórum jelöltjeként Gödöllő polgármesterévé választották. Azóta mindegyik önkormányzati választáson (1994-ben, 1998-ban, 2002-ben, 2006-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2019-ben és 2024-ben) sikerrel indult. 1994-től az 1992-ben megalakult Gödöllői Lokálpatrióta Klub jelöltjeként tölti be a pozícióját.[2]

1994-ben az MDF országos választmányának tagja, az év novemberétől a párt önkormányzati feladatokkal megbízott alelnöke, 1996 márciusától 2000 májusáig pedig ügyvezető elnöke volt. 2003 februárjától kommunikációért felelős alelnök, augusztustól az Európai parlamenti választás kampánystratégiájának felelőse, november 29-étől pedig kampányfőnök. Alelnöki tisztségéről 2006 májusában mondott le, egyúttal bejelentette kilépését az MDF-ből.

1998-ban választották először országgyűlési képviselővé (Pest megye 4. számú választókerülete, Gödöllő), majd 2002-ben újraválasztották. A Parlamentben az Ifjúsági és Sportbizottság alelnöke, valamint az Önkormányzati Bizottság tagja volt. 2006-ban alulmaradt a szocialista Fogarasiné Deák Valériával szemben.

Megalakulása, vagyis 1991 óta a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Szintén 1991-től az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa (az Európa Tanács önkormányzati tanácskozó testülete) tagja lett. 2003-tól az Európai Unió Régiók Bizottsága póttagja, 2007-től tagja, 2010-től pedig a magyar küldöttség egyik alelnöke; a Régiók Bizottságában 2014 végén szűnt meg a megbízatása.[3] 2007-ben a Kormány-Önkormányzatok Érdekegyeztető Fórum társelnökévé választották.

2017. március 15-én Gödöllő ünnepi megemlékezésén bejelentette, hogy Új Kezdet néven pártot alapított.[4]

A 2018-as magyarországi országgyűlési választáson az LMP képviselőjelöltje volt az országos lista 3. helyén.[5] Ahogy előre jelezte,[6] felvette mandátumát, azonban mivel továbbra is Gödöllő polgármestere kíván maradni, a törvényes határidőn belül lemondott róla.[7]

Sportolóként

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábbi kardvívó, pályafutását a Gödöllői Egyetemi Atlétikai Klubban (GEAC) kezdte (1969–1974). Később vívott az OSC-ben (1974–1980, 1985–1989), majd a Vasasban (1980–1985), végül a GEAC-ban fejezte be a karrierjét. 1976-ban Ifjúsági Barátság Versenyt nyert csapatban (Balatoni Imre, Bujdosó Imre, Nébald György, Rapai Gábor).[8] Az ifjúsági világbajnokságon kiesett.[9] 1982-ben és 1983-ban ezüstérmes volt a magyar bajnokságon. 1981-ben BEK-győztes, 1983-ban csapatban universiade bronzérmes volt. 1981-től 1985-ig válogatott kerettag volt. Tagja volt az 1984-es Los Angeles-i olimpiára készült válogatott keretnek, amelyen végül politikai okok miatt Magyarország nem vett részt. Edzői Benkő Tibor, Rostás Tibor, Batizi Sándor és Nagyházi Zoltán voltak.[10]

Eredményei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Universiade
Magyar vívóbajnokság
  • kard egyéni
  • kard csapat
    • ezüstérmes: 1982
    • bronzérmes: 1981, 1983, 1984
Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK)

Sporttisztviselőként

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1992-ben a Magyar Vívószövetség alelnöke lett, majd 1998-tól az elnöki tisztséget látja el. 2000-ben a Magyar Olimpiai Bizottság alelnökévé választották; 2005-ben újraválasztották, de 2008 végén lemondott tisztségéről. 2009-ben a Nemzeti Sportszövetség elnökévé választották. 2010 márciusától ismét a MOB alelnöke lett. 2012-től a MOB elnökségi tagja.

Díjai, elismerései

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1993. március 15-én Antall József miniszterelnök javaslatára Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel tüntette ki. 2004-ben a Magyar Polgármesterek Világtalálkozója alkalmával Sólyom László (későbbi köztársasági elnök) átadta neki a jelképes Ezüst Világfa emlékplakettet. 2006 októberében a budapesti Stefánia Palotában vette át az 1956-os Magyar Szabadságkereszt kitüntetést, amit a Magyarországon és külhonban az 1956-os forradalom, valamint a nyugati emigráció ismertsége és 56 eszmei örökségének továbbvitele érdekében kifejtett tevékenységével érdemelt ki.

Családja

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy nyolcgyermekes család hatodik gyermekeként született.[12]

Elvált, házasságából két leány (Márta, Gabriella) és egy fiúgyermek (Gergely) született. Három fiúunokája és két lányunokája van.[13]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "PIM-névtér-azonosító". Hozzáférés: 2020. június 8.
  2. ↑ "Gödöllői Lokálpatrióta Klub". www.lokalpatriotaklub.hu. 2016. március 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. március 16.
  3. ↑ "Gödöllő - Városi Információs Portál". godollo.hu. 2016. április 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. március 16.
  4. ↑ Pártot alapított Gémesi György - mno.hu, 2017. március 15.
  5. ↑ "Dr. Gémesi György - jelölt adatlap" (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2018. március 11. Hozzáférés: 2018. március 11.
  6. ↑ "Befutó helyen van, mégsem ül be a Parlamentbe Gémesi György" (magyar nyelven). HVG. 2017. december 5. Hozzáférés: 2018. május 4.
  7. ↑ D. Kovács Ildikó (2018. április 27.). "Egy vidéki polgármester kapja Gémesi parlamenti helyét" (magyar nyelven). 24.hu. Hozzáférés: 2018. május 4.
  8. ↑ Első lett a kardcsapat. Népsport, XXXII. évf. 57. sz. (1976. március 7.) 7. o.
  9. ↑ Nébald a karddöntőben. Népsport, XXXII. évf. 94. sz. (1976. április 19.) 7. o.
  10. ↑ A doki. Népsport, XLI. évf. 53. sz. (1985. március 3.) 7. o.
  11. ↑ Gémesi György eredményei. fencing.ophardt.online (Hozzáférés: 2025. augusztus 20.)
  12. ↑ Gémesiék kardja. Népsport, XXX. évf. 118. sz. (1974. május 21.) 5. o.
  13. ↑ Serényi Péter: Dr. Gémesi György – Amiben hiszel, az van. Gödöllő, 2015.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gémesi_György&oldid=29127442”