Ugrás a tartalomhoz

Baranya vármegye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Baranya megye szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk a megyéről szól. Hasonló címmel lásd még: Baranya (egyértelműsítő lap).

Koordináták: é. sz. 46° 04′ 38″, k. h. 18° 14′ 53″46.077222°N 18.248056°E

Baranya vármegye
Baranya vármegye címere
Baranya vármegye címere		 Baranya vármegye zászlaja
Baranya vármegye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeszékhelyPécs
Járások száma10
Települések száma301
megyei jogú városok1
egyéb városok13
ISO 3166-2HU-BA
FőispánHorváth Zoltán
Népesség
Teljes népesség354 022 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség89,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4429,60 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Baranya vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Baranya vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Baranya vármegye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baranya vármegye témájú médiaállományokat.

Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, latinul: Comitatus Baraniensis, horvátul: Baranjska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúl régióban. 4429,60 km2-es területével hazánk 10. legnagyobb vármegyéje, amely Magyarország teljes területének mintegy 4,76%-át adja. Illetve közel 354 ezer fős lakosságával a 10. legnépesebb vármegyénk, ezzel hazánk népességének csupán 3,68%-ával rendelkezik, népsűrűsége az országos átlag alatt van.

Északnyugatról Somogy vármegye, északról Tolna vármegye, keletről Bács-Kiskun vármegye és a Duna, délről pedig a Dráva és Horvátország határolja. Székhelye, egyben a Dél-Dunántúl és egyben a Dunántúl legnagyobb illetve az ország 5. legnépesebb települése, az UNESCO világörökségi helyszín és "a kultúra városának" is nevezett Pécs. De nevezetesebb települései közé tartozik a iparilag jelentős bányaváros Komló, a történelmi és kulturális jelentőséggel bíró Mohács, a középkori váráról ismert Siklós, a szintén történelmi jelentőségű erődjéről ismert Szigetvár, valamint a boráról nevezetes Villány.

A megye területe 4429 km2, Magyarország területének 4,76%-a. Északi része a Mecsek erdőkkel borított hegyvidéke, itt található a megye legmagasabb pontja, a 682 méter magas Zengő. A központi területeken helyezkedik el a Baranyai-dombság és a Villányi-hegység, nyugaton a Zselic, keleti és déli pereme, a Duna és a Dráva mente pedig az Alföld nyúlványa. A megye gazdag ásvány- és termálvízben, valamint egyéb erőforrásokban. Magyarország szénkészletének 98%-a található itt. Baranya alapvetően nedves kontinentális éghajlatában határozott mediterrán behatás tapasztalható, ami a déli fekvésének és a Földközi-tenger viszonylagos közelségének köszönhető. Ez egyedülálló hazánkban, hiszen az ország többi része túlnyomórészt kontinentális hatás alatt áll.

Történelme gazdag és sokszínű, az emberi jelenlét már az őskorban kimutatható a területén. A római korban Pannonia provincia része volt, jelentős települései közé tartozott Sopianae (a mai Pécs). A honfoglalás után a magyar törzsek vették birtokba, majd a középkorban a terület fontos egyházi és kulturális központtá vált, különösen a pécsi püspökség 1009-es alapítása után. A török hódoltság idején (1541–1686) súlyos pusztítás érte a területet, azonban Pécs a hódoltság egyik fontos központja lett. A Habsburg-uralom alatt újjáépült, és jelentős sváb lakosság telepedett le. A 19. században Baranya az iparosodás és a bányászat egyik központja lett, különösen a szén- és uránbányászat révén. A trianoni békeszerződés révén a megye déli részeit Jugoszláviához csatolták. A második világháborút követően Baranya részt vett az ország ipari fejlesztésében, de a rendszerváltás után a bányászat visszaesése súlyos gazdasági kihívásokat hozott. A megye ma is jelentős kulturális örökséggel bír, Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Baranya neve feltehetően egy szláv eredetű magyar személynévből (Brangna, 12. század közepe) származik. A személynév valamely Bran- kezdetű szláv személynév, például Branibor, Branimir vagy Braniszláv rövidüléséből alakult ki. Feltehetőleg a Mohács és Eszék közötti Baranyavár első ispánjának nevét őrzi.[2]

Egy másik elmélet szerint a név a szláv "bara" szóból ered, amely mocsarat jelent, utalva a megye területén található mocsaras vidékre.

A pontos eredet azonban nem teljesen tisztázott, és több elmélet is létezik a név keletkezésére vonatkozóan.[3][4]

Címer

[szerkesztés]
Baranya vármegye történelmi címere
  • A vármegye címere álló, csücskös talpú doborpajzs, amelynek kék mezejében, zöld pajzstalapon egy kétszintű, ostrompárkányzatán négyormú ezüstbástya emelkedik.
  • A bástya kapubéllete kváderkövekkel kirakott, fekete kapuboltjában pedig egy nyitott arany leveleskoronával díszített, álló, kerektalpú ezüstpajzs lebeg, amelyen arany L és J betűk láthatók. Az első szint párkányzatán két férfi halad balról jobbra, vállukon egy rúdon hatalmas, zöld levelű szőlőfürtöt visznek. Fejük aranyló búzakalászokból font koszorúval díszített, csizmájuk fekete. A jobb oldali férfi vörös zekét és kék nadrágot, míg a bal oldali kék zekét és vörös nadrágot visel. A kapu csapórácsa fekete. A pajzsot balról pálma-, jobbról olajág keretezi.
  • A kapubástya a vármegyei státuszra utal, míg a szőlővivő jelenet bibliai vonatkozásokat idéz: Jozsue kémei az Eskol völgyéből egy hatalmas szőlőfürtöt hoztak Kánaán termékenységének jeléül (Nm 13, 23-24). Ugyanakkor a jelenet megkomponálásában szerepet játszhatott a Baranyában ismert heveng is, amely rúdra akasztott fürtökből készített "óriásfürt".[5]

Földrajz

[szerkesztés]

Domborzat

[szerkesztés]
Baranya vármegye domborzati térképe

Baranya domborzata rendkívül változatos, három fő tájegységre osztható: a Mecsek-hegységre, a Villányi-hegységre és az ezeket körülvevő síkvidéki területekre. A vármegye északi része hegyvidéki jellegű, ahol a Mecsek uralja a tájat. A Mecsek legmagasabb pontja a 682 méter magas Zengő, amely egyben a vármegye legkiemelkedőbb pontja is. A hegység változatos karsztos formakincséről és kiterjedt erdőségeiről ismert, amelyek jelentős természeti értéket képviselnek. A területet számos patak szeli át, amelyek mély völgyeket vájtak a hegyekbe, tovább gazdagítva a tájképet.[6]

A Villányi-hegység Baranya déli részén helyezkedik el, és földrajzi értelemben különálló a Mecsektől. Ez a hegység alacsonyabb, de geológiai szempontból rendkívül jelentős, hiszen itt találhatók Magyarország egyik legismertebb szőlőtermő vidékei. A hegység lejtői és déli kitettsége kedvező mikroklímát biztosítanak a szőlőtermesztés számára, miközben a tájat lankás dombok és sziklás kiemelkedések jellemzik.

A vármegye síkvidéki részei a Mecsek és a Villányi-hegység közötti területeken, valamint déli és keleti irányban terülnek el. Ezek a síkságok az Alföld pereméhez tartoznak, és a termékeny talajoknak köszönhetően kiválóan alkalmasak mezőgazdasági művelésre. A síkvidéki területek tengerszint feletti magassága jellemzően 100–200 méter között változik, és a domborzati különbségek viszonylag csekélyek.[7]

Éghajlat

[szerkesztés]

A vármegye éghajlata különleges, mivel itt érvényesül a mediterrán hatás, amely a Földközi-tenger közelségének köszönhető. Ez a hatás különösen érezhető a déli fekvésű hegy- és domboldalakon, ahol a bőséges napsütés még intenzívebbé teszi a mikroklímát. A vármegye területén a napfényes órák száma magas, ami kedvező feltételeket biztosít a mezőgazdaságnak, különösen a szőlő- és gyümölcstermesztés számára.[8]

A hőmérséklet-ingadozások viszonylag alacsonyak, és a telek általában enyhék. Ez alól kivételt képez a Kelet-Mecsek belső medencéje, ahol sajátos hideg mikroklíma alakul ki, amit a környező hegyek leárnyékoló hatása okoz. Az enyhe telek és a meleg nyarak együttesen teszik a vármegye éghajlatát az ország többi részéhez képest mérsékeltebbé és kiegyensúlyozottabbá.[9]

A csapadék mennyisége Baranya területén kiemelkedően magas, az országos átlagot meghaladja, így ez a vármegye az egyik legcsapadékosabb régió Magyarországon. A bőséges csapadék és az enyhe éghajlat hozzájárul a termékeny talajok kialakulásához és a változatos növényvilág fenntartásához. Ezek az éghajlati sajátosságok különösen kedvezőek az erdőségek és a szőlőültetvények számára, amelyek Baranya jellegzetes tájképi elemei.[10]

Geológia

[szerkesztés]

A megye különlegessége, hogy itt található az ország feketeszén-készletének 98%-a, amely jelentős ipari értéket képviselt a múltban, és ma is fontos geológiai tényező. A Mecsek hegység emellett az ország legfontosabb uránérc-lelőhelye, amely a 20. század második felében meghatározó szerepet játszott a bányászatban és az energiaiparban.[11]

Baranya földtani felépítése a termál- és ásványvizek szempontjából is kiemelkedő. A megye területén számos hőforrás és gyógyvíz található, amelyek közül a harkányi, a szigetvári és a sikondai források a legjelentősebbek. Ezek a források nemcsak egészségügyi szempontból értékesek, hanem turisztikai vonzerőt is jelentenek a régió számára. A harkányi gyógyvíz például különleges összetételének köszönhetően nemzetközi hírnevet szerzett, és a fürdőkultúra egyik meghatározó központjává vált.

A Mecsek és a Villányi-hegység földtani értelemben is jelentős, mivel ezek a területek változatos kőzetekből állnak. A Mecsekben különféle üledékes és vulkanikus kőzetek találhatók, míg a Villányi-hegység mészkövei világszerte ismertek, különösen a borászat és a geoturizmus szempontjából.[12]

Vízrajz

[szerkesztés]

A megye vízhálózata két nagyobb folyó köré szerveződik, a Duna és a Dráva mentén, melyek meghatározzák a vízgyűjtő területek és az ökológiai rendszerek jellegét. A Duna a megye északkeleti peremén folyik, bár csak rövid szakaszon érinti Baranyát. A Dráva viszont a megye déli határán húzódik, és jelentős természetes határfolyóként funkcionál. A Dráva folyó különösen fontos ökológiai szempontból, hiszen árterei gazdag élővilágnak adnak otthont, emellett a folyó és mellékágai horgászati és rekreációs lehetőségeket is biztosítanak.[9]

Állóvizei közül kiemelkedik a mesterségesen kialakított, de mára a megye egyik legfontosabb rekreációs és turisztikai központjává vált Pécsi-tó. A tó a Mecsek völgyében található, és a környék lakóinak népszerű pihenőhelye, emellett kedvelt célpont a vízisportok, például a kajakozás és a horgászat szerelmesei számára. A tó mellett található települések gazdasági és kulturális fejlődését is nagyban elősegítette a tó turisztikai vonzereje.

A kisebb patakok közül említést érdemel a Mecsek eredő több vízfolyás, például a Pécsi-víz, a Máriavölgyi-patak vagy a Karasica, amelyek a helyi vízhálózat fontos elemei. Ezek a patakok a hegységből érkező csapadékot szállítják, és öntözési, illetve kisebb vízgazdálkodási szerepük is jelentős.[10]

Baranya vízrajzának különlegessége azonban nemcsak a felszíni vizeiben rejlik. A megye híres gazdag termálvíz- és forráskészletéről. A harkányi gyógyvíz nemzetközi hírnevet szerzett, kéntartalmú vize pedig egyedülálló egészségügyi hatásokkal bír. A szigetvári és sikondai termálfürdők szintén népszerűek, mind a helyi lakosok, mind a turisták körében. Ezek a termálvizek nemcsak a gyógyturizmust, hanem a gazdaság más ágazatait, például a wellness- és szállodaipart is fellendítették.

A megye vízrajzát az is befolyásolja, hogy a Mecsek jelentős karsztforrások fakadnak. Ezek a források nemcsak a helyi ivóvízellátásban játszanak szerepet, hanem a környezeti és ökológiai értékeket is növelik.[13]

Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés]

A Mecsek, a Zselic, a Geresdi-dombság és a Völgység hegységi és dombsági területeit kiterjedt, összefüggő erdőségek borítják, amelyek nemcsak tájképi értéket képviselnek, hanem a helyi flóra és fauna számára is ideális élőhelyet biztosítanak. Az erdők meghatározó fafajai közé tartozik a tölgy, a bükk és a gyertyán, melyek változatos aljnövényzetet rejtenek.[7]

A Mecsek különösen híres az egyedi növénytársulásairól, melyek közül több az ország más területein ritkán vagy egyáltalán nem fordul elő. A kellemes, mediterrán hatású klíma elősegítette az illatos hunyor és a bánáti bazsarózsa megtelepedését, amelyek különleges botanikai értéket képviselnek. A bánáti bazsarózsa, melyet a „legszebb magyarországi vadvirágként” is emlegetnek, a Mecsek jellegzetes szimbóluma. Ezen kívül Zengővárkony környékén tekintélyes törzsű szelídgesztenyefák találhatók, melyek nemcsak esztétikai értéket képviselnek, hanem fontos részei a helyi ökológiai rendszernek is.

Az erdőségek nemcsak növény-, hanem állatvilágukban is gazdagok. A megye vadállománya kiemelkedő: őzek, szarvasok, vaddisznók és kisebb testű ragadozók, például rókák és nyestek is gyakran előfordulnak. A madárvilág is változatos, különösen a Mecsek erdeiben, ahol ritka fajok, mint például a fekete gólya vagy a holló is megfigyelhetőek. A Dráva és a Duna menti árterek szintén jelentős élőhelyet biztosítanak vízimadarak és más nedves területekhez kötődő állatfajok számára.

A vízhez kötődő életvilágot a megye tavainál és folyóvizeinél találhatjuk meg. A Pécsi-tó környékén gazdag madárvilág figyelhető meg, míg a Dráva árterei kiváló környezetet nyújtanak a vízi és mocsári élőlényeknek. A folyók és patakok tiszta vizében halak, például ponty, harcsa és csuka élnek, melyek nemcsak a helyi horgászok számára fontosak, hanem a megye biodiverzitásának is szerves részét képezik.[9]

Baranya vármegye jellemző földrajzi pontjai

[szerkesztés]

Történelem

[szerkesztés]
Bővebben: Baranya vármegye története
Baranya vármegye felosztása 1920-ban
Baranya megye kialakítása 1950-ben.
1 Somogy megyétől Baranyához
2 Bács-Bodrog megye
3 Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye
4 Baranya megye 1950-től
5 Mai megyehatár
6 Megszűnt 1949-es megyehatár

Baranya vármegye területe már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás előtt részben szlávok lakták. Szent István király a területen vármegyét hozott létre, amelynek jelentős része átnyúlt a mai Horvátország és Szerbia területére is. A vármegye élén álló ispán székhelye Baranyavár volt (ma Branjin Vrh, Horvátország), amelyről a vármegye a nevét kapta. Szent István ugyanakkor Pécsett püspökséget is alapított, és később a pécsi püspök birtokába adta a vármegyét.

1541-től a vármegye területe a török hódoltsághoz tartozott. A török közigazgatásban a Mohácsi szandzsák része volt, Mohács székhellyel. A terület 1689-ben szabadult fel a török uralom alól.

Siklós mezőváros lakosságának 70%-a volt földbirtokos az 1840-es évek elején. Az 1840-ben kihirdetett örökváltságról szóló törvény több családnak reményt jelentett. A megváltási összegek elég magasak voltak azonban, így többnyire módosabb mezővárosokkal vagy falvakkal lehetett a szerződéseket megkötni. Batthyány Kázmér 1846-ban Bodony, Drávacsehi, Drávaszerdahely, Hásságy, Egerág, Udvard falvakkal jobbágyaival szerződött, majd egy évvel később következett Szava, Drávapalkonya, Mozsgó jobbágyai is.[14][15] Ezen szerződések a földesúrnak is kedveztek, ugyanis a kapott pénzt az uradalom üzemeinek korszerűsítésére fordította.[14][15] Batthyány Kázmér kötötte meg a legtöbb örökváltsági szerződést az országban.[14][15]

Siklós 1847. június 20-án kötötte meg földesurával az örökváltsági szerződést. A szerződésben újpolgároknak nevezték már az 53 cigány családot. A szerződés azonban a következő évek politikai zűrzavarában több ponton sérült, és csak a szabadságharc leverése után rendeződött.[14][16]

Az 1848-as forradalom hírét Baranyában elsőként Mohácson tudták meg, amikor március 17-én egy komáromi kereskedő kikötött a „Nádor” hajóval a településen.[17]

Baranya vármegye régi határai 1919-ig álltak fenn. 1919 és 1921 között szerb megszállás alatt volt a megye mai területének háromnegyede, és létrehozták a rövid életű Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságot. A trianoni békeszerződés értelmében a volt Baranya vármegye déli részét, 1163 km²-nyi területet a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták.

Baranya megye mai határait lényegében az 1950-es megyerendezés során alakították ki. Ekkor a korábbi Somogy megyétől Baranyához került az egykori Szigetvári járás (kivéve a mai Lad és Patosfa községeket), továbbá Felsőszentmárton.

1974. december 31-én Tolna megyéhez csatolták Jágónak, Kaposszekcső és Csikóstőttős községeket, viszont Baranyához került Tolna megyétől Máza. 1996. január 1-jén Dunafalva Baranyából átkerült Bács-Kiskun megyébe.

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között

[szerkesztés]

Járások 1950–1983 között

[szerkesztés]

Az 1950-es megyerendezés előtt Baranya megyéhez hét járás tartozott: Hegyháti (székhelye Sásd volt), Mohácsi, Pécsi, Pécsváradi, Siklósi, Szentlőrinci és Villányi, a megyerendezés során pedig február 1-jén ide csatolták Somogy megyétől a Szigetvári járást, így Baranya megyében 1950. február 1-jétől nyolc járás volt.

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a nyolcból egy járás megszűnt, viszont két újat is szerveztek. A megszűnő Szentlőrinci járás községeit a Pécsi, a Siklósi, a Szigetvári és az újonnan létrehozott Sellyei járáshoz osztották be. Ez utóbbi a Szentlőrincin kívül a Szigetvári járásból is átvett területeket. A másik újonnan alakult járás a Komlói volt, melynek községei megelőzően legnagyobb részt a Hegyháti járáshoz tartoztak. További változás volt ugyanekkor a Hegyháti járás elnevezésének Sásdira változtatása, mivel a járásrendezés során valamennyi járás elnevezését a székhelyéhez igazították.

Mindennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor Baranya megye kilenc járásra oszlott (Komlói, Mohács, Pécsi, Pécsváradi, Sásdi, Sellyei, Siklósi, Szigetvári és Villányi).

Ezt követően 1983-ig a kilencből öt járás szűnt meg: a Komlói (1952), a Villányi (1956), a Sellyei (1963), a Pécsváradi (1966) és a Pécsi (1978). 1978 végén a Sásdi járás székhelyét Komlóra helyezték, és neve ennek megfelelően Komlói járásra változott, így tehát a megyében 1950-52 majd 1978-83 között is létezett járás ezen a néven. A járások megszűnésekor, 1983 végén a megyéhez négy járás tartozott (Komlói, Mohács, Siklósi és Szigetvári).

Városok 1950–1983 között

[szerkesztés]

Az 1950-es megyerendezéskor Baranya megyéhez egy megyei város tartozott, Mohács. A megye székhelye, Pécs törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Pécs attól kezdve Baranya megyéhez tartozott.

1983-ig még három település szerzett városi rangot a megyében: Komló (1951-ben), Szigetvár (1966-ban) és Siklós (1977-ben), így 1983-ra a városok száma ötre nőtt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Pécs közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, míg Mohács közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Mohácsi járáshoz tartozott. Komló 1951-es várossá nyilvánításakor a Komlói járáshoz tartozott, 1952-ben azonban a megyei tanács alá rendelték, a Komlói járás pedig megszűnt, nagyrészt a Sásdi járáshoz csatolták.

Pécs 1954 és 1971 között, a második tanácstörvény hatálya alatt megyei jogú város volt és nem tartozott a megyéhez. 1971-ben, a harmadik tanácstörvény hatálybalépésével megyei város lett, ami azt jelentette, hogy a megyéhez tartozott, de bizonyos kérdésekben a többi városnál nagyobb önállóságot élvezett. A többi város jogállása 1954 és 1971 között járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.

Városkörnyékek 1971‑1983 között

[szerkesztés]

Baranya megye városai közül 1983-ig négy körül alakult városkörnyék: a Komlói és a Mohácsi 1973-ban, a Pécsi 1978-ban, a Szigetvári pedig 1981-ben. Ezek csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalták magukba, és központjuk egyúttal járási székhely is maradt Pécs kivételével. A Pécsi városkörnyék megalakulása egybeesett a Pécsi járás megszűnésével, a megszűnő járás Pécstől távolabbi községeit a megmaradt négy járáshoz csatolták át. A megye városai közül egyedül Siklósnak nem volt városkörnyéke 1983 végén.

Városok és városkörnyékek 1984‑1990 között

[szerkesztés]

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban. Bár a reform előkészítése során felmerült, hogy egyes egykori járási székhelyeket (Pécsvárad, Sásd, Sellye) városi jogú nagyközséggé nyilvánítsanak, erre végül nem került sor. Baranyában a megszűnő járások községeit az addigi járásszékhelyek városkörnyékeihez csatolták. Miközben az országban 1984–1990 között a városok száma másfélszeresére nőtt, Baranyában 1990-ig nem került sor újabb várossá nyilvánításra, így 1990-re Baranya (Győr-Sopron mellett) az ország legkevesebb, csupán öt várossal rendelkező megyéje lett.

Önkormányzat és közigazgatás

[szerkesztés]

Vármegyei közgyűlés

[szerkesztés]

A vármegye önkormányzatának legfőbb döntéshozó testülete. Tagjai a választópolgárok által ötévente, az önkormányzati választásokon megválasztott képviselők. A közgyűlés feladatai közé tartozik a megyei fejlesztési tervek, közlekedési, területrendezési és gazdaságfejlesztési programok kidolgozása és elfogadása, valamint az európai uniós források felhasználásának koordinálása. Mivel a vármegyei önkormányzatok nem tartoznak közvetlenül az oktatási, egészségügyi vagy szociális intézmények fenntartásához, inkább stratégiai, területfejlesztési szerepük van. A közgyűlést az elnök vezeti, aki a testület tagjai közül kerül megválasztásra.

Baranya vármegye közgyülésének összetétele (2019–2024)
     
18 képviselő az alábbiak szerint:
Párt Mandátum Megyei Közgyűlés 2019-2024
  Fidesz-KDNP 12                        
  Demokratikus Koalíció 2                        
  Jobbik 2                        
  Momentum Mozgalom 1                        
  Magyar Szocialista Párt 1                        
Baranya vármegye közgyülésének összetétele (2024–2029)
    
17 képviselő az alábbiak szerint:
Párt Mandátum Vármegyei Közgyűlés 2024-2029
  Fidesz-KDNP 12                        
  Momentum Mozgalom 1                        
  Demokratikus Koalíció 2                        
  Mi Hazánk Mozgalom 2                        
  VAN Közéleti Egyesület 1                        
A vármegyeháza Pécs főterén

A Vármegyei Közgyűlés elnökei

[szerkesztés]

A vármegyei közgyűlés elnöke a megyei önkormányzat vezetője, aki felelős a közgyűlés munkájának irányításáért és a döntéshozatalban való részvételért.

Az elnököt általában a közgyűlés tagjai választják meg, és munkáját a közgyűlés által választott alelnökök segítik.

Elnök Elnöki ciklus
  Dr. Őri László (Fidesz-KDNP) 2019

Járások

[szerkesztés]
  • Baranya megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-i közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:
Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)		 Terület
(km²)		 Népsűrűség
(fő/km²)
1 Bólyi járás Bóly
16
1
11 879
220,03
54
2 Hegyháti járás Sásd
25
2
12 662
360,72
35
3 Komlói járás Komló
20
1
35 084
292,48
120
4 Mohácsi járás Mohács
26
1
34 901
600,98
58
5 Pécsi járás Pécs
40
2
180 138
623,07
289
6 Pécsváradi járás Pécsvárad
17
1
11 787
246,44
48
7 Sellyei járás Sellye
38
1
14 383
493,69
29
8 Siklósi járás Siklós
53
3
36 106
652,99
55
9 Szentlőrinci járás Szentlőrinc
21
1
15 044
282,43
53
10 Szigetvári járás Szigetvár
45
1
25 158
656,76
38

Kistérségek

[szerkesztés]

Baranya megye megszűnt kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:

Kód Kistérség neve Központ Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)		 Terület
(km²)		 Népsűrűség
(fő/km²)
3201 Komlói kistérség Komló
19
1
37 473
314,6
119
3202 Mohácsi kistérség Mohács
43
2
47 587
846,29
56
3207 Pécsi kistérség Pécs
39
2
176 519
570,83
309
3208 Pécsváradi kistérség Pécsvárad
19
1
12 283
258,49
48
3203 Sásdi kistérség Sásd
27
2
13 737
383,87
36
3204 Sellyei kistérség Sellye
35
1
13 235
463,33
29
3205 Siklósi kistérség Siklós
53
3
36 106
652,99
55
3209 Szentlőrinci kistérség Szentlőrinc
20
1
14 756
270,28
55
3206 Szigetvári kistérség Szigetvár
46
1
25 446
668,91
38

Országgyűlési képviselők

[szerkesztés]

Magyarországon az országgyűlési választások során az ország területét egyéni választókerületekre osztják, és mindegyik kerületnek egy képviselője van a parlamentben, akit közvetlenül választanak. Az egyéni választókerületek országgyűlési képviselői tehát azok a politikusok, akik egy-egy adott földrajzi terület választópolgárait képviselik az Országgyűlésben.

Az egyéni választókerületek képviselői általában valamelyik párt jelöltjei, de független képviselők is indulhatnak a választáson. A választókerületek képviselői meghatározó szereplők, mivel közvetlen kapcsolatban állnak választóikkal, és elsősorban az adott terület helyi érdekeit képviselik az országos politikai döntéshozatalban.

Választókerület Székhely Képviselő Párt
Baranya vármegyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület Pécs Dr. Mellár Tamás   Független
Baranya vármegyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület Pécs Dr. Hoppál Péter   Fidesz–KDNP
Baranya vármegyei 3. sz. országgyűlési egyéni választókerület Mohács Dr. Hargita János   Fidesz–KDNP
Baranya vármegyei 4. sz. országgyűlési egyéni választókerület Szigetvár Nagy Csaba   Fidesz–KDNP

Népesség

[szerkesztés]
Népességváltozás
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 265 069 —    
1880 273 615 0,32%
1890 299 901 0,92%
1900 313 174 0,43%
1910 328 902 0,49%
1920 313 469 −0,48%
1930 337 698 0,74%
1941 353 426 0,41%
1949 356 533 0,11%
1960 395 342 0,94%
1970 421 765 0,65%
1980 432 617 0,25%
1990 417 400 −0,36%
2001 407 448 −0,22%
2011 386 441 −0,53%
2022 354 022 −0,80%

A megyei nemzetiségei a következők:

A megye lakosság: 391 455 fő (2011. évi népszámlálás)

Baranya megyében a legmagasabb a nemzetiségiek aránya: a 2001-es népszámláláskor 14%. Roma nemzetiségűnek 5,5% vallotta magát (szemben az országos átlaggal, ami 2,2%). Itt él az országban élő német anyanyelvűek 34%-a (a 2001-es népszámlálás adatai szerint egy település, Ófalu abszolút német többségű volt, valamint 20 másik településen a német lakosság 20% feletti kisebbséget alkotott) és a délszláv (szerb és horvát) anyanyelvűek 32%-a.[18] (2001-ben három falu volt horvát többségű és további öt településen 20% feletti horvát kisebbség volt).

A 2011-es népszámlálás alapján a megye legnépesebb nemzetiségét a németek alkotják, 6,7%-kal. 4,55%-kal a romák alkotják a második legnagyobb kisebbséget. Jelentős számú még az 1,86%-ot kitevő horvát nemzetiség.[19]

Nemzetiségek

[szerkesztés]






Baranya vármegye lakóinak nemzetiségi összetétele 2011-ben

  magyarok (86,54%)
  németek (6,07%)
  romák (4,66%)
  horvátok (1,74%)
  egyéb (0,99%)

A magyar többségen kívül Baranya megye főbb kisebbségi csoportjai a németek (kb. 22 000 fő), a romák (kb. 17 000 fő), a horvátok (kb. 6 000 fő) és a szerbek (kb. 500 fő).

A megye teljes népessége a 2011-es népszámlálás alapján 386,441 fő volt, ebből 364,801 fő nyilatkozott etnikai hovatartozásáról. A magyar közösség dominanciája egyértelmű, hiszen 315,713 fő (86,54%) vallotta magát magyarnak.

A német kisebbség a második legnagyobb csoport, létszámuk 22,150 fő (6,07%). Jelenlétük szorosan kötődik a 18. századi betelepítésekhez, amikor jelentős számú német telepes érkezett a térségbe. Hagyományaikat és kulturális örökségüket a mai napig ápolják.

A roma lakosság 16,995 főt (4,66%) tesz ki, és szintén jelentős szerepet játszik a megye társadalmi és kulturális életében. A romák különösen a vidéki területeken és egyes városi körzetekben vannak jelen.

A horvát nemzetiségűek száma 6,343 fő (1,74%), akiknek közössége történelmileg és kulturálisan is szerves része Baranya megye sokszínűségének. A szerbek kisebb létszámban, kb. 500 fővel képviseltetik magukat.

A fennmaradó 3,600 fő (0,99%) egyéb kisebbségekhez tartozik vagy nem határozta meg etnikai hovatartozását. Ide tartozhatnak például szlovákok, románok vagy más kisebb etnikai csoportok tagjai. A népszámlálás során azonban körülbelül 58,000 fő nem nyilatkozott etnikai hovatartozásáról, ami a lakosság közel 15%-át jelenti, ezzel tovább növelve a megye összetettségét és sokszínűségét.

Magyarországi németek Baranya vármegyében

Vallás

[szerkesztés]





Baranya vármegye lakóinak vallási összetétele 2022-ben

  római katolikusok (57,5%)
  reformátusok (8,9%)
  evangélikusok (1,6%)
  görög katolikusok (0,5%)
  egyéb keresztény felekezet (4,2%)
  egyéb vallás (0,6%)
  vallási közösséghez nem tartozik (26,7%)

Baranya vármegye vallási sokszínűsége jól tükrözi a térség történelmi és kulturális hagyományait. A 2022-es népszámlálás adatai szerint a vallási hovatartozásukat megadó lakosok (a megye lakosságának 59,7%-a) körében a keresztény vallások dominálnak, de más vallási közösségek és nem vallásos csoportok is jelentős jelenléttel bírnak.

A legnagyobb vallási közösség a római katolikusoké, akik az összes válaszadó 57,5%-át teszik ki. Ez az arány a térség katolikus hagyományait és kulturális gyökereit tükrözi, amelyek évszázadok óta meghatározzák Baranya vallási arculatát. Különösen a falvakban és kisebb városokban található katolikus templomok és közösségek mutatják ennek az örökségnek a mélységét.

A református (kálvinista) vallás a második legnagyobb csoport, a válaszadók 8,9%-ával. A református közösség jelenléte a megye északi és keleti részein jellemzőbb, ahol a reformáció hatásai történelmileg meghatározóak voltak.

Az evangélikusok a lakosság 1,6%-át teszik ki, akik elsősorban a tirpákok és más, a 18. században betelepült népcsoportok leszármazottai. Vallási hagyományaik a vidéki közösségekben is érzékelhetők.

A görögkatolikus felekezethez a megye lakóinak 0,5%-a tartozik. Ez a vallási közösség különösen a keleti és határ menti régiókban van jelen, és történelmi gyökereit rutén, illetve más ortodox keresztény közösségekből származtatja.

A kisebb vallási közösségek közé tartozik például a Hit Gyülekezete (0,5%) és más keresztény felekezetek, amelyek összesen a megye lakosságának 3,7%-át alkotják. Egyéb vallásokhoz tartozók, például muszlimok vagy zsidók, a megye lakosságának 0,6%-át képviselik, bár ezek a csoportok létszámban elenyészőek.

A nem vallásos csoportok aránya jelentős, a teljes lakosság 26,7%-át teszik ki. Ez a csoport ateistákból, agnosztikusokból és vallásukat nem gyakorló emberekből áll, akik jellemzően a nagyobb városokban koncentrálódnak.

A vallási hovatartozásukat nem deklaráló lakosok aránya a népszámlálási adatokban nem szerepel, de a megye vallási összképének komplexitását tovább növelheti.

Gazdaság

[szerkesztés]

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

  1. E.On Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt. (96),
  2. Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. (282),
  3. Pannongreen Kft (294).

2018. első negyedévében a munkanélküliségi ráta 8,1% volt.[20]

Mezőgazdaság

[szerkesztés]

A megye területén kiemelkedő a szántóföldi növénytermesztés, különösen a gabonafélék, mint a búza és a kukorica termesztése. Emellett jelentős a napraforgó és a repce vetésterülete is. A déli fekvésű domboldalak kedveznek a szőlőtermesztésnek; a Villányi borvidék híres minőségi vörösborairól, míg a Pécsi borvidék fehérborairól ismert.

A villányi borvidék

Baranyában az állattenyésztés is fontos ágazat. A szarvasmarha-tenyésztés, különösen a tejtermelés jelentős, de a sertés- és baromfitenyésztés is számottevő. A megye adottságai kedveznek a juh- és kecsketenyésztésnek is, bár ezek kisebb mértékben vannak jelen.

Számos mezőgazdasági vállalkozás működik, amelyek a termelés mellett feldolgozással és értékesítéssel is foglalkoznak. A mezőgazdasági gépek és berendezések kereskedelme is jelentős, amit a helyi apróhirdetési oldalak kínálata is tükröz. A mezőgazdasági szektor munkaerőpiaca változatos; a szakmunkásoktól a mérnökökig számos pozíció elérhető, amit a helyi állásportálok hirdetései is alátámasztanak.

A mezőgazdaság Baranya megye gazdaságában kiemelkedő szerepet játszik. A 2014-es adatok szerint a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke a megye gazdaságában 11% volt, ami meghaladta az országos átlagot. A mezőgazdasági termelőknek szembe kell nézniük az éghajlatváltozás okozta kihívásokkal, mint például a szélsőséges időjárási viszonyok és az aszályok. Emiatt egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az öntözéses technológiák és a precíziós gazdálkodás módszerei. A helyi termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése, valamint az agrárturizmus is további lehetőségeket kínál a megye mezőgazdaságának.[21]

Ipar

[szerkesztés]

A vármegye ipara az elmúlt évszázad során jelentős átalakulásokon ment keresztül. A terület történelmileg a nehézipar egyik központjának számított Magyarországon, különösen az uránérc- és feketekőszén-bányászat révén, amelyek a térség gazdaságát évtizedeken át meghatározták. Azonban a rendszerváltást követően a bányászat fokozatosan visszaszorult, és helyét a könnyűipar, valamint a feldolgozóipar vette át.

Az 1950-es években Baranya megye az ország egyik legfontosabb bányászati központja volt. A mecseki uránércbányászat kiemelkedett nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is. Az uránbányák a hidegháború idején jelentős stratégiai fontossággal bírtak, főként a Szovjetunió számára. Komló és Pécs környéke pedig feketekőszén-kitermeléséről volt híres, amely az energiaellátásban játszott kulcsszerepet. A rendszerváltás utáni gazdasági átalakulások következtében azonban ezek a bányák gazdaságtalanná váltak, és bezárásuk elkerülhetetlenné vált.

A bányászat megszűnésével több ezer munkahely szűnt meg, ami jelentős társadalmi és gazdasági problémákat okozott a térségben. Az egykori bányák helyén ma már rekultivációs és turisztikai projektek zajlanak, például a Mecseki Kisvasút és a bányászati múzeumok révén.

Könnyűipar térnyerése

[szerkesztés]

A nehézipar visszaszorulását követően a könnyűipar vált a megye ipari termelésének fő pillérévé. Az alábbi ágazatok különösen jelentős szerepet játszanak:

2019-ben a foglalkoztatási ráta 66,3% volt, ami alacsonyabb az országos átlagnál. A munkanélküliségi ráta 6,7%-ot tett ki, amit az ipar modernizációja és a különböző befektetések enyhítettek az elmúlt években. A vármegye iparának egyik legnagyobb kihívása a gazdasági diverzifikáció biztosítása és a magasabb hozzáadott értéket termelő ágazatok erősítése. A térség előnyei közé tartozik a jól képzett munkaerő, a kulturális örökség, valamint a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok lehetősége Horvátországgal.[23]

Gazdasági stratégiájában fontos szerepet kap a zöldipar és a fenntarthatóság kérdése. Az építőipar és a könnyűipar mellett az agráriparhoz kapcsolódó feldolgozóipar fejlesztése is kiemelt cél lehet a következő évtizedekben.[24]

Nyelvjárás

[szerkesztés]

Baranya nyelvjárási szempontból a dél-dunántúli nyelvjárási területhez tartozik, nyelvi sajátosságait a magyar nyelv archaikus elemei és a különböző népcsoportok – például a horvátok, németek és szerbek – hatása alakította.

A régió jellemzői:

  • Zárt ë-ző (dëszka, lë, së)
  • erős az ö-zés (kendör, löhet, mönünk)
  • néhol előfordul a nyílt é-zés (kégyó "kígyó", késér "kísér")

A tárgyas igeragozás esetében Baranyában és Somogy déli felén elterjedt a mondi, monditok, mondik ("mondja, mondjátok, mondják") szavak, birtokos személyjelzésben a lovik, kertyik ("lovuk, kertjük") szavak.

Baranyában az "l" hang előtt "e" helyett "ö"-t használnak (köll, fölköl). Néhol a "nyílt e" "á"-hoz közelítő hanggá válik (ámber, álmegy).[25]

Tájszólás Jelentés[26]
vánkos párna
hokedli támla nélküli konyhai szék
sámli kis szék
tutyi házi cipő
böllenkedni piszkálódni
staférung hozomány
málna szörp
buksza pénztárca
kredenc konyhaszekrény edényekhez
libikóka mérleghinta
vájling nagyméretű fém edény
vekker ébresztőóra
kanáris patak
karéj kenyérszelet

Gasztronómia

[szerkesztés]

A megye déli fekvése és a különböző nemzetiségek – mint például a svábok, szerbek és horvátok – jelenléte jelentős hatást gyakorolt a helyi konyhára.

A megye termékeny vidékei bőségesen ellátják a helyi konyhát friss alapanyagokkal. A Duna és Dráva folyók közelsége miatt a halételek, különösen a harcsa és a ponty, kiemelt szerepet kapnak. A megye erdőségei pedig vadételekben gazdagítják a gasztronómiai palettát.

Híres ételek és italok

  • Halászlé: A Duna közelsége miatt a halászlé, különösen a bajai típusú, gyakori étel a térségben. A helyi változatok gyakran többféle halból készülnek, és a paprika használata jellegzetes ízt kölcsönöz nekik.
  • Sváb ételek: A megye jelentős sváb lakossága révén olyan ételek is elterjedtek, mint a töltött káposzta, a lecsó és a különféle kelt tészták. A sváb konyha egyszerű, de laktató fogásai ma is népszerűek.
  • Villányi borok: Baranya megye híres borvidéke, Villány, Magyarország egyik legrégebbi és legelismertebb borvidéke. A villányi borok, különösen a vörösborok, mint a cabernet franc és a portugieser, nemzetközi szinten is elismertek.
  • Pécsi sör: Pécs városa a sörfőzés hagyományairól is ismert. A Pécsi Sörfőzde az ország egyik legrégebbi sörgyára, amely 1848 óta működik, és számos sörkülönlegességet kínál.[27]

Kulturális hatások és fesztiválok

Baranya megye gasztronómiáját a különböző nemzetiségek és kultúrák együttélése alakította. A horvát és szerb konyha hatása is érezhető, például a különféle húsételek és fűszerezések terén. A megye számos gasztronómiai fesztiválnak ad otthont, mint például a Villányi Vörösbor Fesztivál, amely a borok és helyi ételek ünnepe.[28][29]

Oktatás és köznevelés

[szerkesztés]

Baranya megye oktatási rendszere gazdag és sokszínű, tükrözve a térség történelmi és kulturális sokféleségét. A megyében számos általános iskola működik, amelyek mind a helyi közösségek, mind pedig a szülők igényeit igyekeznek kielégíteni. Az iskolák különböző oktatási programokat kínálnak, az alapfokú oktatás mellett pedig sok intézmény specializált képzéseket is biztosít, mint például sportiskolák, művészeti iskolák, vagy éppen nyelvoktatásra fókuszáló intézmények.

A Pécs városában található iskolák, mint például az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ, kiemelkednek az oktatás színvonalával. Az iskola nemcsak a hagyományos általános iskolai képzést kínálja, hanem gimnáziumi és szakképzési lehetőségeket is, valamint művészeti oktatást, amely lehetőséget ad a diákok kreatív kibontakozására. Az Apáczai Központ emellett kollégiumi ellátást is biztosít, ami különösen hasznos a távolabbról érkező tanulók számára.

Általános iskolák

[szerkesztés]

A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola szintén Pécs egyik nagy múltú intézménye. Az iskola széleskörű képzési kínálatot nyújt, amely magában foglalja az általános iskolai oktatást, gimnáziumi képzést és sportiskolai lehetőségeket. A sport iránti elköteleződés, a tehetséggondozás és a komplex fejlesztési programok révén a Széchenyi Iskola nemcsak tudományos, hanem sportteljesítmény szempontjából is kiemelkedő intézmény. Pécs városában, a Bánki Donát Utcai Általános Iskola és a Jókai Mór Általános Iskola is jelentős szerepet játszanak az alapfokú oktatásban

Siklóson működik a Szent Imre Katolikus Általános Iskola. A katolikus iskola vallásos nevelés mellett biztosítja a színvonalas oktatást, különös figyelmet fordítva a diákok erkölcsi és szellemi fejlődésére.[30]

Középiskolák

[szerkesztés]

Pécs városa, mint Baranya megye székhelye, számos középiskolát ad otthont. Ilyen például a Pécsi SZC Radnóti Miklós Közgazdasági Technikum, amely közgazdasági és pénzügyi ismeretekre fókuszál, és felkészíti diákjait a gazdasági élet kihívásaira. Szintén Pécsett található SZC Simonyi Károly Technikum és Szakképző Iskola, amely műszaki és informatikai képzéseket kínál, modern felszereltséggel és gyakorlatorientált oktatással. Ezen kívül a Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola is jelentős szerepet játszik a középiskolai oktatásban, széleskörű gimnáziumi és szakképző programjaival, különös figyelmet fordítva a tudományos és művészeti oktatásra.[31]

A megyében található más iskolák, például a Mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium és a Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola, szintén jelentős oktatási lehetőséget kínálnak. A Kisfaludy Károly Gimnázium a helyi kultúrára és történelemre fókuszál, miközben szakképző programokat is biztosít, míg a Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola a vendéglátóipari szakképzésben kínál gyakorlatorientált oktatást, modern konyhai felszereltséggel.[32][33]

Kisfaludy Károly Gimnazium Mohácson

Felsőoktatás

[szerkesztés]
A Pécsi Tudományegyetem címere

A vármegye felsőoktatási kínálata kiemelkedő, és a térség egyik legfontosabb tudományos központja Pécs városa. A Pécsi Egyetem (PTE) a megyében található, és nemcsak Baranya megye, hanem az egész Dél-Dunántúl meghatározó felsőoktatási intézménye. Az egyetem története hosszú múltra tekint vissza, hiszen 1367-ben alapították, ezzel Magyarország első egyetemeként és az egyik legrégebbi európai felsőoktatási intézményként tartják számon. A Pécsi Egyetem alapítása tehát már a középkorba nyúlik vissza, és a magyar tudományos élet és kultúra egyik legfontosabb szereplőjévé vált az évszázadok során.

A Pécsi Egyetem azóta is meghatározó szereplője a hazai és nemzetközi felsőoktatási közösségnek. Jelenleg több karán kínál képzéseket, köztük bölcsészettudományi, jogi, orvosi, gazdasági, műszaki, informatikai és művészeti területeken. Az egyetem különösen híres az orvosi és egészségtudományi képzéseiről, valamint a műszaki és informatikai területeken végzett kutatásairól és fejlesztéseiről. A PTE nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is elismert intézmény, számos partnerintézménnyel rendelkezik világszerte, és évente több ezer külföldi diák választja Pécset a tanulmányai helyszínéül.

A Pécsi Egyetem mellett Baranya megyében más felsőoktatási intézmények is találhatók, amelyek szintén magas színvonalú képzéseket kínálnak. A felsőoktatás Baranyában nemcsak az oktatás területén, hanem a kutatás és fejlesztés területén is jelentős szerepet játszik. Az egyetemek és főiskolák közvetlen kapcsolatban állnak a régió gazdaságával és iparágaival, elősegítve a helyi közösség fejlődését és a munkaerőpiac igényeinek kielégítését.[34][35][36]

Az egyetem rektori kabinetje

Sport

[szerkesztés]

Labdarúgás

[szerkesztés]

Baranya megye labdarúgása jelentős múltra tekint vissza, és a sportág máig kiemelkedő szerepet játszik a térség életében. A Pécsi MFC a megye legismertebb futballklubja, amely az NB II-ben szerepel, és hosszú távú céljai között szerepel a legmagasabb osztályba, az OTP Bank Ligába való visszajutás. Az utánpótlás-nevelés szintén fontos szerepet tölt be, számos fiatal játékos kezdte pályafutását a megye kisebb csapataiban. A Magyar Labdarúgó Szövetség helyi igazgatósága rendszeresen szervez amatőr és utánpótlás-bajnokságokat, amelyek elősegítik a sport népszerűsítését. Az elmúlt években több modern műfüves pálya és futball-létesítmény épült a TAO támogatások révén, amely nagyban hozzájárul a sport fejlődéséhez.[37][38]

Pécsi MFC logója

Kosárlabda

[szerkesztés]

A kosárlabda is népszerű sport Baranyában, különösen Pécsett, ahol a Pécsi VSK-VEOLIA NB I-es csapata képviseli a régiót a legmagasabb szinten. Az egyesület nagy hangsúlyt fektet az utánpótlás-nevelésre, fiatal tehetségek számára nyújtva lehetőséget a fejlődésre. A női kosárlabda is jelentős múlttal bír, a PINKK-Pécsi 424 az NB I-ben versenyez, és korábban európai szinten is kiemelkedő eredményeket ért el.

PVSK-Panthers logója

Kézilabda

[szerkesztés]

A kézilabda Baranya egyik legdinamikusabban fejlődő sportága. Pécs és Mohács városában is több kézilabda-egyesület működik, amelyek mind az amatőr, mind az ifjúsági szinten aktívak. Az utánpótlás-fejlesztés és a regionális bajnokságok szervezése jelentős szerepet játszik abban, hogy a sportág a fiatalok körében egyre népszerűbbé váljon.[39]

Sportesemények és létesítmények

[szerkesztés]

Pécs a megye sportéletének központja, ahol számos modern sportlétesítmény található. Az egyik legismertebb a Lauber Dezső Sportcsarnok, amely többek között kosárlabda-mérkőzések és egyéb sportesemények helyszíne. A megye kisebb települései is otthont adnak különféle helyi és regionális sporteseményeknek, amelyek hozzájárulnak a közösségek összetartásához és a sport népszerűsítéséhez

Lauber Dezső Sportcsarnok

Infrastruktúra és közlekedés

[szerkesztés]

Autópályák

[szerkesztés]

Baranya megye közlekedési infrastruktúrája jól fejlett, a térséget több jelentős autópálya és főútvonal szeli át. A megye fő közlekedési gerincét az M6-os autópálya adja, amely Budapestet köti össze Pécs városával, és továbbhalad dél felé, kapcsolódva az országhatárhoz. Az M60-as autópálya Pécsről indulva Kaposvár irányába biztosít gyors és kényelmes elérést.

Út Európai út Érintett települések, nagyobb kereszteződések Hossz Térkép
Teljes Elkészült Épül Tervezett
Budafok-Tétény (M0) – Dunaújváros (M8) – Szekszárd (M9) – Bóly (M60 / M90) – Ivándárda /  Horvátország 194 km 186 km 8 km —
Bóly (M6) – Pécs – Szigetvár (M90) – Barcs /  Horvátország 97 km 31 km 0 km 66 km
Hollád (M7 / M76) – Kaposvár – Szigetvár (M60), majd Bóly (M6 / M60) – Tompa – Szeged (M5 / M43) 90+131 km 0 km 0 km 90+131 km

Főútak

[szerkesztés]

A megye további fontos közlekedési útvonalai közé tartozik az 57-es főút, amely Mohácsot köti össze Pécsel, valamint az 58-as főút, amely a horvát határhoz vezet, fontos nemzetközi kapcsolatot biztosítva. Az 66-os főút Sásdon keresztül Dombóvár felé nyújt közlekedési kapcsolatot.

Út Érintett települések Hossz Térkép
Pécsvárad – Pécs – Szentlőrinc – Szigetvár 262 km
Dunaszekcső – Bár – Mohács – Kölked – Sátorhely – Udvar 61 km –
Mohács – Lánycsók – Babarc – Szajk – Versend – Monyoród – Szederkény – Belvárdgyula – Birján – Lothárd – Szemely – Kozármisleny – Pécs 44,5 km –
Pécs – Pogány – Szalánta – Túrony – Harkány – Drávaszabolcs 33 km –
Pécs-Meszes – Mánfa – Komló-Sikonda – Magyarszék – (Magyarhertelend) – (Bodolyabér) – (Liget) – Oroszló – (Felsőegerszeg) – (Vázsnok) – Sásd – Baranyajenő – Gödre 54,3 km –
Szigetvár – Szentlászló – Boldogasszonyfa 90 km –
Meződ – Sásd 15,4 km –

Vasúti közlekedés

[szerkesztés]
Dráva InterCity indulásra készen Pécsen

Baranya vasúthálózata a megyeszékhely, Pécs köré szerveződik. A várost több vasútvonal is összeköti a fővárossal és más régiókkal. Az egyik legfontosabb vonal a Budapest–Pécs vasútvonal, amely gyors és kényelmes utazást biztosít az utasoknak. A megye vasúthálózata kapcsolódik a nemzetközi hálózathoz is, különösen a horvát határ mentén, elősegítve a nemzetközi árufuvarozást.

Légi közlekedés

[szerkesztés]
Pécs-Pogány repülőtér

Pécs közelében található a Pécs-Pogány repülőtér, amely elsősorban regionális szerepet tölt be. Bár nemzetközi forgalma korlátozott, a repülőtér fontos szerepet játszik a helyi üzleti és magánrepülések terén, valamint időszakosan charterjáratok is indulnak.

Magyar–horvát határátkelőhelyek

[szerkesztés]

Híres szülöttei

[szerkesztés]

Kultúra

[szerkesztés]
Busójárás 2009-ben Mohácson

Lásd még:

Turizmus

[szerkesztés]
Bővebben: Baranya vármegye turisztikai látnivalóinak listája és Dél-Dunántúl turisztikai régió
Pécs belvárosa
Mohács belvárosa
A siklósi vár
A máriagyüdi kegytemplom
Szigetvári vár
Pécsváradi bencés kolostor
A püspökszentlászlói arborétum

Pécs

A turisztikai régió legfőbb látnivalóját a régió székhelye jelenti. Utcáin sétálva feltárul előttünk húsz évszázad történelme, egymásra rakódott-rétegződött hagyatéka: a római kori elődváros nyomai, a 4. századi ókeresztény nekropolisz, az első magyarországi egyetem, a fallal határolt középkori belváros, a török dzsámik és mecsetek (Jakováli Hasszán dzsámija, Gázi Kászim pasa dzsámija, Ferhád pasa dzsámija, Idrisz Baba türbéje), a német polgárházak, a Dóm épületegyüttese, a Zsolnay-negyed, a skandináv típusú lakótelep – Európa történelmének kulturális egyvelege. 2010-ben Pécs lesz Európa egyik kulturális fővárosa. Pécsett jelenleg több mint 250 műemlék található. Egész évben kulturális programok sokasága várja a szórakozni vágyó embereket. Főleg nyáron érik egymást a fesztiválok. Gyűjteményei – Modern Magyar Képtár, Csontváry Múzeum, Martyn Ferenc Múzeum, Victor Vasarely Múzeum, Amerigo Tot Múzeum, Schaár Erzsébet: „Utca” –, városi és magángalériái a 20. századi magyar művészet egyedülállóan teljes bemutatását kínálják.
A város fő turisztikai célpontjai a világörökség részét képező Ókeresztény sírkamrák, a Széchenyi tér és nevezetességei, a Király utca, a Pécsi Nemzeti Színház, a dóm alatti Sétatér és Szent István tér, a szerelmesek lakatjai, a Jókai tér és a belváros színpompás Zsolnay tetői.
A kalandvágyóbb turista felmehet a Mecsekbe, a Misina csúcsán álló, közel 200 méteres Pécsi tévétoronyba, a Pécsi Állatkertbe és utazhat a 2009-ben felújított Mecseki kisvasúton.

Mohács

Magyarország legdélebbi Duna-parti és a megye harmadik legnépesebb települése. A város egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett busójárás, melynek idejére több ezren látogatnak el Mohácsra. A várostól délre történt 1526. augusztus 29-én a történelmi jelentőségű csata, melynek során a szervezetlen magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett a hatalmas túlerőben lévő török sereg ellen. Az elmúlt évtizedekben bizonyították be a csata valódi helyszínét. 1975-ben találtak az első tömegsírokat, majd 1976-ban, a 450. évfordulóra alakították ki a Mohácsi Történelmi Emlékhelyet. A héthektáros parkban Vadász György és Zalay Buda alkotásai láthatók. A bejáratot, a díszkaput Pölöskei József ötvösművész készítette. A kapubéllet zárókő nélküli, rácsszerkezetének elemei emberi csontok képzetét kívánja kelteni. A parkban a tömegsírokat amfiteátrum-szerűen emelkedő sétányok veszik körbe. 120 jelképes kopjafa vagy sírjel áll az emlékparkban.

Siklós

Büszkesége a siklósi vár, mely 18. századi fennmaradt formájával az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. Tulajdonosai többször átépítették, gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyek egyaránt fellehetők rajta. A vártörténeti kiállítás, Gádor István kerámia kiállítása illetve a kesztyű kiállítás egyaránt megtekinthető falai közt. Kanizsai Dorottya szobra a várárokban áll. A várkápolna 14-15. századi belső tere ugyancsak figyelmet érdemel.

Máriagyűd

A Siklóssal összeépült településen áll az egyik legnevesebb katolikus zarándokhely kegytemploma, a Máriagyűdi Bazilika. Hivatalosan VII. Piusz pápa ismerte el zarándokhelynek 1805-ben. A ferencesek építette és a Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk kegytemplomot 1964-ben újították fel belülről, 1972-ben kívülről, az oltárok felújítása 1981-ben kezdődött. A kereszt alaprajzú mai templom 1742-ben épült, Batthyányi Kázmér gróf, horvát bán adományából.

Szigetvár

Említésre méltó történelmi központja és a szigetvári vár. Szigetvár erődítményrendszere magába foglalta a virágzó települést is. 1463-ban a Garai-, 1471-ben az enyingi Török család birtokába került. Az 1526-os vesztes mohácsi csata után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. 1541-ben I. Szulejmán török szultán elfogatta Bálint urat, Török Bálint felesége átadta a végvárat Habsburg Ferdinándnak. 1561-ben a vár élére főkapitányként Zrínyi Miklós került, s kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. Szulejmán szultán 1566-ban foglalta el.

Pécsvárad

A váráról híres település. Az épület az államalapítás korának emléke, mely Asztrik püspököt idézi. A vár és a romkert a román, gótikus és reneszánsz monostor emlékeit őrzi. A Nagyboldogasszony-templom 1767-ben épült rokokó oltárokkal, szószékkel és berendezéssel. A Mindenszentek-kápolna a 12. századból, református templom 1785-ből való. A Városházát (A Szentháromság téren) 1857-ben építette neogótikus stílusban Gianone Ágoston svájci olasz származású építész. Figyelmet érdemel még Szabó László 1956-os emlékműve.

Az Ormánság népi építészetének emlékei:

A terület a Dráva árterületén, a Dráva-sík kistáj része. Baranyára jellemző aprófalvas vidék. Legnagyobb települései Vajszló és Sellye. Lakossága hagyományosan református. Egyedülálló festett kazettás templomaik (Drávaiványi, Adorjás, Kórós, Kovácshida) az ősi magyar jelképrendszer elemeit hordozzák.

Zselic (Baranya megyei települései) népi emlékei:

Ibafán különleges élményt kínál az egyedülálló Janus Pannonius Múzeum által létrehozott pipatörténeti kiállítás, az Ibafai Pipamúzeum. A pipagyűjteményen kívül megtalálhatók egyéb dohányzással kapcsolatos kellékek, mint pl.:pipatömők, díszes dohány-, cigaretta- és gyufatartók. Magyarlukafa, Almamellék, Szentlászló, Boldogasszonyfa.

A Kelet-Mecsek építészetének emlékei:

Egyike a Mecsek hegység három fő tömbjének. Nagyjából a Magyaregregy, Komló, Hosszúhetény, Pécsvárad és Mecseknádasd határolta területen fekszik, jórészt Baranya megyében, de átnyúlik Tolna megyébe is. Legmagasabb pontja – és egyben a Mecsek legmagasabb csúcsa a 682 méter magas Zengő. Gyakorlatilag egész területe védett, a 2007-ben 30 éves Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része. A tájegység aprófalvai a múltat idéző érintetlen faluképet mutatnak (Kisújbánya, Óbánya, Püspökszentlászló). Kedvelt kirándulóhely a Zengő csúcsa, Hosszúhetény felől útközben a pincefalu és a bárányles népszokás keresztje, a csúcson kilátó és Zengővár romjai, Püspökszentlászló a püspöki kastéllyal, az arborétummal, a templommal és a Szent László-szoborral, a Mecseknádasd és Óbánya közti Rékavár vagy Rákvár, Magyaregregy közelében a Márévár, a zengővárkonyi szelídgesztenyés Rockenbauer Pál sírjával.

Természeti örökség

[szerkesztés]

A megye számos védett természeti értéket rejt: abaligeti cseppkőbarlang, Szársomlyói természetvédelmi terület a villányi kőbánya őslénybemutatója.

Egészségturizmus: gyógy- és wellnessturizmus

[szerkesztés]

A gyógyturizmus központjai a harkányi, sikondai és szigetvári gyógyfürdők.

  • Harkányi Gyógy- és Strandfürdő vagy Baranya Megyei Önkormányzat Gyógyfürdőkórháza – Harkány: Kiemelt országos minősítésű gyógyfürdő. A termálkutak a fürdő területén helyezkednek el, 62 C-fokos vizet szállítanak. Víz összetétele: alkáli-hidrogénkarbonátos, a kénes vizek csoportjába tartozik. Harkányt fürdője révén a "Reumások Mekkája" néven emlegetik. A 180 esztendős létesítmény vize a reumatikus panaszok, ízületi gyulladások, operációk utáni mozgáskorlátozottság, törések és idült bőrbetegségek gyógyítására szolgál, és baleseti utókezelések céljára is hasznosítják. [1]
  • Hullám Uszoda, Strand- és Gyógyfürdő – Pécs: 1935-ben alapított létesítmény, a szabadtéri strandunkon felszerelt hullámoztató berendezésről kapta, része a Abay Nemes Oszkár sportuszoda 50 m2 vízfelülettel, Búvárbébi Úszóiskolával. Hagyományos fürdési lehetőséget a Hullám Egészségmegőrző Paradicsomban találnak a fürdőzők. A Hullámfürdő a gyógyászati szolgáltatásai révén gyógyfürdő is. [2]
  • Szigetvári Termál- és Gyógyfürdő – Szigetvár: 62 fokos gyógyvize 800 méteres mélységből tört fel 1966-ban, nátrium-kloridos alkáli-hidrogén-karbonátos magas fluorid tartalmú víz, mely főleg a mozgásszervi illetve reumatikus panaszok enyhítésére használható. Fluorid tartalma a csontritkulás lassítását segíti elő idős korban.
  • Siklósi Thermal Spa

Üdülőturizmus

[szerkesztés]

Kedvelt üdülőhelyek a megye tavai közül az Abaligeti-tó, az orfűi tavak és a pécsváradi Dombay-tó.

Rendezvények

[szerkesztés]

A megye turisztikaiprogramjai között említésre méltó az októberben tartott villányi borfesztivál és pécsváradi leányvásár.

Az ökoturizmus kedvelőinek érdemes ellátogatniuk Gyűrűfű településre.

Települései

[szerkesztés]

Baranya településszerkezete leginkább Borsod-Abaúj-Zemplénéhez hasonlít, jellemzők rá a végletek: székhelye régióközpont, a Dunántúl legnépesebb települése, egyike az ország öt legnagyobb településének és három legnagyobb agglomerációjának, de a megye településeinek több mint kétharmada 500 lakosnál kisebb lélekszámú apró- vagy törpefalu. A megye lakosságának fele a megyeszékhelyen vagy közvetlen környezetében lakik. 22%-a ezer főnél kisebb lélekszámú településeken él. A városi lakosság aránya 65 százalék.

Városok

[szerkesztés]

(Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai szerint)

Baranya vármegye (Baranya vármegye)
PÉCS
PÉCS
Komló
Komló
Mohács
Mohács
Szigetvár
Szigetvár
Siklós
Siklós
Szentlőrinc
Szentlőrinc
Kozármisleny
Kozármisleny
Pécsvárad
Pécsvárad
Harkány
Harkány
Bóly
Bóly
Sásd
Sásd
Sellye
Sellye
Mágocs
Mágocs
Villány
Villány
Baranya megye városai
Sorszám Település Lakónépesség

(2019.01.01)

Járás
1. Pécs 139 412 fő (2025. jan. 1.)[40] +/-Csökkenés Pécsi járás
2. Komló 21 567 fő (2025. jan. 1.)[41] +/-Csökkenés Komlói járás
3. Mohács 17 054 fő (2025. jan. 1.)[42] +/-Csökkenés Mohácsi járás
4. Szigetvár 9383 fő (2025. jan. 1.)[43] +/-Csökkenés Szigetvári járás
5. Siklós 8603 fő (2025. jan. 1.)[44] +/-Csökkenés Siklósi járás
6. Kozármislény 6817 fő (2025. jan. 1.)[45] +/-Növekedés Pécsi járás
7. Szentlőrinc 5899 fő (2025. jan. 1.)[46] +/-Csökkenés Szentlőrinci járás
8. Harkány 4765 fő (2025. jan. 1.)[47] +/-Növekedés Siklósi járás
9. Pécsvárad 3795 fő (2025. jan. 1.)[48] +/-Csökkenés Pécsváradi járás
10. Bóly 3684 fő (2025. jan. 1.)[49] +/-Csökkenés Bólyi járás
11. Sásd 2784 fő (2025. jan. 1.)[50] +/-Csökkenés Hegyháti járás
12. Sellye 2288 fő (2025. jan. 1.)[51] +/-Csökkenés Sellyei járás
13. Mágocs 2135 fő (2025. jan. 1.)[52] +/-Növekedés Hegyháti járás
14. Villány 1989 fő (2025. jan. 1.)[53] +/-Csökkenés Siklósi járás

Községek, nagyközségek

[szerkesztés]

Nemzetközi partnerek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A népesség adatai településenként. Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. ↑ Kiss Lajos 90. o.
  3. ↑ 444.hu: Tudtad, mit jelent a magyar megyék neve? (magyar nyelven). 444, 2014. február 18. (Hozzáférés: 2024. december 24.)
  4. ↑ HAJDÚ MIHÁLY - CSALÁDNEVEK ENCIKLOPÉDIÁJA
  5. ↑ Baranya vármegye címere | Nemzeti Jelképek. www.nemzetijelkepek.hu. (Hozzáférés: 2024. december 24.)
  6. ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!
  7. ↑ a b Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!
  8. ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!
  9. ↑ a b c Baranya vármegye - Magyarország térkép. www.magyarorszagterkep.com. (Hozzáférés: 2024. december 30.)
  10. ↑ a b Pécs - Városok éghajlati jellemzői - met.hu. HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt., 2024. december 30. (Hozzáférés: 2024. december 30.)
  11. ↑ Csodaszép barlangok Baranyában. barlang.hu. (Hozzáférés: 2024. december 30.)
  12. ↑ Magyarország egyik legfőbb értéke: a termőtalaj | Regionális földrajz | Sulinet Tudásbázis. tudasbazis.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2024. december 30.)
  13. ↑ A Dunántúli-domb- és hegyvidék természeti adottságai | Regionális földrajz | Sulinet Tudásbázis. tudasbazis.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2024. december 30.)
  14. ↑ a b c d Szita, László: A török alóli felszabadulástól az 1848-1849-es szabadságharc bukásáig. sulinet.hu. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  15. ↑ a b c Vonyó, 2000, 170. o.
  16. ↑ Vonyó, 2000, 172. o.
  17. ↑ Pécs története (PDF). jpm.hu. Janus Pannonius Múzeum. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  18. ↑ nemzetiségei megoszlás
  19. ↑ Nemzetiségek 2011-ben
  20. ↑ munkanélküliségi ráta 2018.I.negyedév
  21. ↑ Baranya megyei mezőgazdasági adatok
  22. ↑ Archivált másolat. [2020. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 25.)
  23. ↑ Hiába tarol Baranya megye ipara: így is rekordokat dönt a munkanélküliség (magyar nyelven). HelloVidék, 2021. január 7. (Hozzáférés: 2025. január 3.)
  24. ↑ Választási földrajz - Electoral geography bejegyzése
  25. ↑ (2023. november 29.) „Dél-dunántúli nyelvjárás” (magyar nyelven). Wikipédia. (Hozzáférés: 2025. január 3.) 
  26. ↑ Nyelvésznek is elmehetne Aleska: megszakértette a baranyai nyelvjárást (magyar nyelven). 24.hu, 2017. március 27. (Hozzáférés: 2025. július 14.)
  27. ↑ utazzitthon.hu: Baranya gasztronómiája , Pécs (magyar nyelven). www.utazzitthon.hu. (Hozzáférés: 2025. január 3.)
  28. ↑ BARANYAI GASZTRONÓMIAI KLASZTER (magyar nyelven). BARANYAI GASZTRONÓMIAI KLASZTER, 2024. december 4. (Hozzáférés: 2025. január 3.)
  29. ↑ Pécs-Baranya - Európa Gasztronómiai Régiója 2024 | Pécs-Baranya - Európa Gasztronómiai Régiója 2024 (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2025. január 3.)
  30. ↑ Pécsi Tankerületi Központ. kk.gov.hu. (Hozzáférés: 2025. január 3.)
  31. ↑ Baranya | Az iskolák listája - az iskolák legnagyobb adatbázisa. www.iskolaklistaja.eu. (Hozzáférés: 2025. január 3.)
  32. ↑ Főoldal (magyar nyelven). Baranya Vármegyei Szakképzési Centrum. (Hozzáférés: 2025. január 3.)
  33. ↑ Intézményeink (magyar nyelven). Baranya Vármegyei Szakképzési Centrum. (Hozzáférés: 2025. január 3.)
  34. ↑ Egyetemünk története (magyar nyelven). pte.hu. (Hozzáférés: 2025. január 3.)
  35. ↑ Digitália. digitalia.lib.pte.hu. (Hozzáférés: 2025. január 3.)
  36. ↑ 1367. szeptember 1. | A pécsi egyetem alapítása (magyar nyelven). Rubicon. (Hozzáférés: 2025. január 3.)
  37. ↑ Magyarfutball.hu: Megyei csapatok: Baranya megye • Csapatok • Magyarfutball.hu (magyar nyelven). www.magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2025. január 3.)
  38. ↑ Megyei I. és II. o. 12. forduló. baranya.mlsz.hu. (Hozzáférés: 2025. január 3.)
  39. ↑ Baranya Vármegyei Kézilabda Szövetség. Baranya Vármegyei Kézilabda Szövetség. (Hozzáférés: 2025. január 3.)
  40. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  41. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  42. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  43. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  44. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  45. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  46. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  47. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  48. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  49. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  50. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  51. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  52. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  53. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  54. ↑ Zára megye partnere. [2013. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 1.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Baranya County
A Wikimédia Commons tartalmaz Baranya vármegye témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Baranya_vármegye&oldid=28428062”