Illatos hunyor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Illatos hunyor
Helleborus odorus.jpg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Nemzetség: Hunyor (Helleborus)
Fajcsoport: Helleborastrum
Faj: H. odorus
Tudományos név
Helleborus odorus
W. ET K.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Illatos hunyor témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Illatos hunyor témájú médiaállományokat és Illatos hunyor témájú kategóriát.

Az illatos hunyor (Helleborus odorus) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

Előfordulása kontinentális és mérsékelt éghajlatú területeken, lomberdőkben jellemző. Őshazája Délkelet-Európa. Sziklás karsztos, bükk- és gyertyánelegyes erdőkben.
Magyarországon, csak a Mecsekben és a Dél-Dunántúlon honos.[1]

Megjelenése[szerkesztés]

Az illatos hunyort elsőként zöld, zöldessárga virágjáról ismerjük meg, azonban természetesen nem ez az egyetlen hunyor, ami rendelkezik ezen tulajdonsággal, így a faj megítéléséhez több tulajdonságot is meg kell vizsgálni.

  • Levelei szórt állásúak, tenyeresen összetettek, épszélűek, fonákán az főerek mentén szőrös. A tőlevél ölbefogott, murvalevele szeldelt.

Levelei áttelelnek, csak akkor veszíti el őket a növény, amikor tavasszal az újak fejlődnek, ezért félörökzöld.

  • Virága zöldes-sárga vagy zöld. A virágot alkotó szirmok valójában csészelevelek. A valódi sziromlevelek egészen aprók. Virágja oldalra forduló, a vacok ráncos. Virágában úgynevezett mézelők találhatók, melyek a szirmokból alakultak ki. A virág sugaras. Sok szirma alakult nektáriummá és sok porzólevéllel rendelkezik. Termője felsőállású, szabad, 3 termőlevélből áll, mely ötből forrt össze. Termése tüszőtermés, illetve tüszőcsokor.
  • Szára zöld, lágy.

Egyéb[szerkesztés]

A többi hunyorhoz hasonlóan alkaloid tartalma miatt minden része erősen mérgező.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Bertam, Münker. Közép-Európa vadvirágai. Budapest: M-érték kiadó Kft.. ISBN 963 7304 15 0 (2005) 

További információk[szerkesztés]