Pécsi kistérség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baranya megye, pécsi kistérség.png

A Pécsi kistérség Baranya megye kilenc kistérsége közül volt a legnépesebb Pécs központtal. Az ország 150 kistérsége közül az ötödik legnépesebb kistérsége mérete szerint csak az 52. volt a listán. 39 település tartozott hozzá, amelyből mindössze kettő viselt városi címet. A kistérség területe 570,83 km2 volt. 2013. január 1.-től az újjáalakuló Pécsi járás lépett a helyébe.

Települései[szerkesztés]

Abaliget Aranyosgadány Áta Bakonya Baksa
Birján Bogád Bosta Cserkút Egerág
Ellend Görcsöny Gyód Husztót Keszü
Kisherend Kovácsszénája Kozármisleny Kökény Kővágószőlős
Kővágótöttös Lothárd Magyarsarlós Nagykozár Ócsárd
Orfű Pécs Pécsudvard Pellérd Pogány
Regenye Romonya Szalánta Szemely Szilvás
Szőke Szőkéd Tengeri Téseny

Fekvése[szerkesztés]

Baranya megye központi kistérsége. Területe a Mecsek-hegységre, a Pécsi-síkságra és a Baranyai-dombságra terjed ki. A kistérséghez tartozó települések a pécsi agglomeráció részei. A kistérség Mecsek hegység nyugati részének egy részét is magába foglalta. Ez nagyrészt dombsági táj, amelynek felszíne északkelet felé a Geresdi-dombságba megy át, délről a Villányi-hegység határolja. Délnyugat felé a pécsi síkságba torkollik a táj. A kistérség éghajlati szempontból kedvező pozícióban volt. A napsütéses órák száma viszonylag magas (2000 óra fölötti) volt, a csapadékeloszlás egyenletes, a Mecsek hatásai miatt szélsőségektől mentes, szubmediterrán jellegű. Ez a terület mind felszíni, mind felszín alatti vizekben gazdag. Találhatók itt termálvizek, mesterséges tavak, horgásztavak, viszont természetes állóvíz a térségben nem található.

Története[szerkesztés]

Az 1990-es évek elejétől kezdve több szakaszban alakították ki Magyarországon a kistérségeket. A területfejlesztés szakszava lett – földrajzi térkategória, tervezés-fejlesztési területi egység, amely többnyire az önkormányzatok együttműködési formája volt. Történelmi és funkcionális alapokon alakultak ki a kistérségek. Főbb feladatai voltak a közös érdekképviselet, érdekegyeztetés, területfejlesztési koncepció készítése, közös gazdaságfejlesztés, foglalkoztatási és szociális problémák közös kezelése, közös infrastruktúra fejlesztések, valamint a környezet- és természetvédelem. Kezdetben 79 települést foglalt magában, 2008-ra ez lecsökkent 39 településre.[1] 2013. január 1.-től az újjáalakuló Pécsi járás lépett a helyébe.

Nevezetességei[szerkesztés]

A területen több mesterséges tavat alakítottak ki. az Orfűi-tó, Pécsi-tó, Hermann Ottó-tó, Kovácsszénájai-tó, az Abaligeti tavak, a Pogányi tó, a Malomvölgyi-tó és a Pellérdi halastavak üdülési és sportcélokat szolgáltak. A kistérség területén két természetvédelmi körzet volt: a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet és a Kelet Mecseki Tájvédelmi Körzet. A pécsi kistérség olyan nevezetességekkel büszkélkedhetett, amelyek fel kerültek többek között az UNESCO világörökségi listájára (Ókeresztény sírkamrák), amely komoly turisztikai vonzerőt jelentett. Pécs város történelmi épületei, a barbakán, a dzsámi, a Pécsi székesegyház, a Széchenyi tér, Zsolnay Kulturális Negyed, a Király utca szintén nemzetközi jelentőségűek.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]