Csontváry Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csontváry Múzeum
A múzeum épülete
A múzeum épülete
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Pécs
 Magyarország
Cím 7622 Janus Pannonius u. 11
Fenntartó Janus Pannonius Múzeum
Elhelyezkedése
Csontváry Múzeum (Pécs)
Csontváry Múzeum
Csontváry Múzeum
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 04′ 39″, k. h. 18° 13′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 39″, k. h. 18° 13′ 31″
A Csontváry Múzeum weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csontváry Múzeum témájú médiaállományokat.

Csontváry Múzeum Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) munkásságának bemutatását szolgálja Pécs belvárosában, a pécsi székesegyház és a világörökséghez tartozó ókeresztény sírkamrák közvetlen közelségében, a Janus Pannonius u. 11. alatt. A képek csak csodával határos módon kerülték el a véget, a művész halála után ugyanis árverésre kerültek. Gerlóczy Gedeon építész közbenjárása kellett ahhoz, hogy a képek egyszer eljuthattak Pécsre.[1]

Története[szerkesztés]

A múzeum épülete észak felől.

1973-ban nyílt meg Csontváry Kosztka Tivadarnak a kiállítása az egykori TIT-székház nagytermében.[2] A hazai múzeumtörténetben is kiemelkedő eseménynek számított Csontváry állandó kiállítása. A megnyitó hónapjában 20 ezren tekintették meg a múzeumot. 1983-ban újjárendezték a Csontváry Múzeumot, amelyben a művek jelentős konzerválási, restaurálási munkát követően kerültek elhelyezésre.[2]

1994-95-ben több városba is eljutott a felújított életmű: Stockholm, Budapest, Rotterdam, München.[2]

Csontváry születésének 150. évfordulóján - 2003. július 5-én - újabb 10 évre meghosszabbította az Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában lévő Csontváry művek pécsi letétjét. 2003. október 1-jén a Csontváry Múzeum vendége volt Mádl Ferenc köztársasági elnök és felesége, valamint Stjepan Mesić horvát köztársasági elnök és felesége.

Csontváry[szerkesztés]

A Csontváry-életmű kronológiailag, valamint műfaji hovatartozás tekintetében egymástól jól elkülöníthető szakaszokra tagolható:

  • Az első szakaszt tanulmány-rajzok, portrék képviselik.
  • A következő szakaszba az 1902-1903-ban festett alkotások sorolhatók, melyek Jajcéban, Mosztárban, Castellammaréban, Selmecbányán, Szigetváron és a Hortobágyon készültek. Kiemelkedőbb művek: Baalbek ("világ legnagyobb napút festménye"), Mária kútja Názáretben, A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben (csoportkép), Nagy Tarpatak a Tátrában (tájkép)
  • Az utolsó szakasz: Magányos cédrus (metaforikus önarckép), Tengerparti sétalovaglás, ill. számos szénrajz, allegorikus jelenet, kompozícióterv és vázlat.

Egy regény helyszíne[szerkesztés]

A Csontváry Múzeumban játszódik több jelenet A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától[3] című szatirikus-misztikus krimiben. A történet szerint Csontváry pécsi kiállítását ugyanis olyanok is látogatják, akik nemcsak a művészetében szeretnének gyönyörködni. Sötét céljaik megvalósítása érdekében nem riadnak vissza a képhamisítástól és az emberrablástól sem.

Lásd még[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. www.mek.oszk.hu, Gerlóczy Gedeon a Csontváry-életmű megmentője
  2. ^ a b c Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 153. o. ISBN 9789630679190
  3. A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától

Források[szerkesztés]