Csontváry Múzeum
| Csontváry Múzeum | |
 | |
| A múzeum épülete | |
| A múzeum adatai | |
| Elhelyezkedés |
Pécs Magyarország |
| Cím | 7622 Janus Pannonius u. 11 |
| Fenntartó | Janus Pannonius Múzeum |
| Elhelyezkedése | |
 Csontváry Múzeum
Pozíció Pécs térképén
| |
| é. sz. 46° 04′ 39″, k. h. 18° 13′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 39″, k. h. 18° 13′ 31″ | |
 | |
| A Csontváry Múzeum weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csontváry Múzeum témájú médiaállományokat. | |
Csontváry Múzeum Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) munkásságának bemutatását szolgálja Pécs belvárosában, a pécsi székesegyház és a világörökséghez tartozó ókeresztény sírkamrák közvetlen közelségében, a Janus Pannonius u. 11. alatt. A képek csak csodával határos módon kerülték el a véget, a művész halála után ugyanis árverésre kerültek. Gerlóczy Gedeon építész közbenjárása kellett ahhoz, hogy a képek egyszer eljuthattak Pécsre.[1]
Története[szerkesztés]
1973. október 10-én nyílt meg Csontváry Kosztka Tivadarnak a kiállítása az egykori TIT-székház nagytermében. A hazai múzeumtörténetben is kiemelkedő eseménynek számított Csontváry állandó kiállítása. A megnyitó hónapjában 20 ezren tekintették meg a múzeumot. 1983-ban újjárendezték a Csontváry Múzeumot, amelyben a művek jelentős konzerválási, restaurálási munkát követően kerültek elhelyezésre.[2][3]
1994-95-ben több városba is eljutott a felújított életmű: Stockholm, Budapest, Rotterdam, München.[2]
Csontváry születésének 150. évfordulóján - 2003. július 5-én - újabb 10 évre meghosszabbította az Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában lévő Csontváry művek pécsi letétjét. 2003. október 1-jén a Csontváry Múzeum vendége volt Mádl Ferenc köztársasági elnök és felesége, valamint Stjepan Mesić horvát köztársasági elnök és felesége.
Csontváry[szerkesztés]
A Csontváry-életmű kronológiailag, valamint műfaji hovatartozás tekintetében egymástól jól elkülöníthető szakaszokra tagolható:
- Az első szakaszt tanulmány-rajzok, portrék képviselik.
- A következő szakaszba az 1902-1903-ban festett alkotások sorolhatók, melyek Jajcéban, Mosztárban, Castellammaréban, Selmecbányán, Szigetváron és a Hortobágyon készültek. Kiemelkedőbb művek: Baalbek ("világ legnagyobb napút festménye"), Mária kútja Názáretben, A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben (csoportkép), Nagy Tarpatak a Tátrában (tájkép)
- Az utolsó szakasz: Magányos cédrus (metaforikus önarckép), Tengerparti sétalovaglás, ill. számos szénrajz, allegorikus jelenet, kompozícióterv és vázlat.
Egy regény helyszíne[szerkesztés]
A Csontváry Múzeumban játszódik több jelenet A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától[4] című szatirikus-misztikus krimiben. A történet szerint Csontváry pécsi kiállítását ugyanis olyanok is látogatják, akik nemcsak a művészetében szeretnének gyönyörködni. Sötét céljaik megvalósítása érdekében nem riadnak vissza a képhamisítástól és az emberrablástól sem.
Lásd még[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ www.mek.oszk.hu, Gerlóczy Gedeon a Csontváry-életmű megmentője
- ↑ a b Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 153. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ Romváry Ferenc: Csontváry nem lehet senkinek a játékszere In: Magyar Művészet, 4. évf. 1. sz., 2016, 91–99. o.
- ↑ A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától. [2010. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 23.)
Források[szerkesztés]
- a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának hivatalos honlapja
- A pécsi-baranyai múzeumok egy évszázada
- A pécsi Csontváry Múzeum - Szallas.hu[halott link]
|
