Közokirat-hamisítás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A közokirat-hamisítás a közbizalom elleni bűncselekmények körébe tartozó egyik bűncselekmény. Jogi tárgya a közokirat hitelességébe és valódiságába vetett közbizalomhoz fűződő társadalmi érdek.

A magyar szabályozás[szerkesztés]

Btk. 274. §

  • (1) Aki
    • a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
    • b) hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
    • c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,
      bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  • (2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  • (3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt pénzbüntetéssel büntetendő.
  • 275. §
  • (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve
    • a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
    • b) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,
      bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  • (2) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a külön törvény alapján a Magyar Köztársaság területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni.[1]

274. §[szerkesztés]

E bűncselekményt bárki elkövetheti.

Elkövetési tárgy[szerkesztés]

A bűncselekmény elkövetési tárgya a közokirat.

Elkövetési magatartás[szerkesztés]

A bűncselekmény elkövetési magatartásai:

  • hamis közokirat készítése – Még nem létezett, valódiság látszatát keltő közokiratot hoznak létre. A hamis közokirat készítője nem azonos az abban kiállítóként feltüntetett személlyel, szervvel, így a bűncselekmény akkor is megvalósul, ha a közokirat egyébként valós adatokat, tényeket tartalmaz. Az elkészített közokirat minőségének nincs jelentősége: nem számít például hogy könnyen felismerhető a hamisítás ténye.
  • közokirat tartalmának meghamisítása – Már létező, alakilag valódi közokiratot változtat meg az elkövető. Ez lehet új adatok beírása, eredeti adatok törlése, megváltoztatása. A bűncselekmény attól függetlenül megvalósul, hogy valós vagy valótlan adat kerül be a közokiratba a hamisítás eredményeképpen. Téves tartalom valóságnak megfelelő kijavítása tehát bűncselekmény (ilyenkor ugyanis fennáll a jogtárgy sértés: a közokiratokba vetett közbizalom sérül).
  • hamis vagy hamisított, más nevére szóló közokirat felhasználása – Aktív magatartás, a közokirat bizonyító erejének az érvényesítése. Ilyen például a felmutatás, átadás, csatolás stb.
  • közreműködés abban, hogy valótlan adat kerüljön közokiratba – Ezt a cselekményt a jogtudomány intellektuális közokirat-hamisításnak hívja. Akkor valósul meg, ha az elkövető közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba. A közokirat tehát alakilag valódi – az arra jogosult állítja ki – de tartalma hamis, a megtévesztés miatt. A hamis tartalomnak az okirat bizonyító részével kell összefüggésben állnia, így különbséget kell tenni bizonyító közokirat (bennük foglalt tények, adatok tartalmi valóságát igazolják – személyi igazolvány, anyakönyv, iskolai bizonyítvány) és rendelkező közokirat (annak bizonyítására alkalmasak, hogy a hatóság az adott helyen és időben milyen rendelkezést tett, de a bizonyító erő nem terjed ki a határozat belső tartalmára) között. Az intellektuális közokirat-hamisítás csak a bizonyító közokiratokkal kapcsolatban követhető el, melyből a közhitelesség tanúsítása megállapítható. Megvalósul például e bűncselekmény, ha ingatlan adásvételi szerződésben az elkövető jogosulatlanul írja alá az eladó nevét és a hamis magánokirat folytán valótlan adat kerül a földhivatali nyilvántartásba.

Előkészület[szerkesztés]

A törvény a felhasználás, készítés, hamisítás előkészületét is büntetni rendeli. (pl.: hamisítási szándékkal üres nyomtatványokat szerez be, technikai eszközt vásárol, hamis bélyegzőt készít stb.)

Gondatlanság[szerkesztés]

A készítés, meghamisítás és felhasználást csak szándékosan lehet elkövetni, míg az intellektuális közokirat-hamisítást gondatlanul is el lehet követni.

275. §[szerkesztés]

E bűncselekményt csak hivatalos személy követheti el.

Elkövetési magatartás[szerkesztés]

A bűncselekmény elkövetési magatartása:

  • hamis közokirat készítése – Hivatalos személy más hivatalos személyt jelöl meg kiállítóként.
  • meghamisítása – Már létező közokiratot hivatalos személy megváltoztat.
  • Lényeges ténynek hamisan történő közokiratba foglalása – Alakilag valós közokirat jön létre, ám annak tartalma hamis, valótlan. Lényeges tény az olyan tény, adat, melynek jogi relevanciája van.

Elkövetési mód[szerkesztés]

Mindhárom elkövetési magatartás esetén feltétel az elkövetési mód – hivatali hatáskörrel való visszaélés – megvalósulása is. Ilyen, amikor a hivatalos személy a speciális helyzetéből fakadó lehetőségeket használja ki (bíró valótlan tartalmú tárgyalási jegyzőkönyvet szignál, rendőr meghamisítja a gyanúsított vallomását stb.)

Források[szerkesztés]