Nemzeti jelkép megsértése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A nemzeti jelkép megsértésének vétsége a magyar büntetőtörvénykönyv [1]szerint büntetendő cselekmény, a köznyugalom elleni bűncselekmények csoportjába tartozik. A bűncselekménnyé minősítés célja, hogy garantálják Magyarország jelképeinek tiszteletben tartásához fűződő társadalmi érdeket.

Törvényi meghatározása[szerkesztés]

„Aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[2]

Története[szerkesztés]

Ezt a bűncselekményt korábban az 1978. évi IV. törvény 269/A. §-a szabályozta.[3] Ennek a rendelkezésnek az alkotmányellenességére hivatkozva indítványt terjesztettek be az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság 13/2000. (V.12.) határozatában kifejtette, hogy noha a nemzeti jelképekkel kapcsolatos negatív kritikák, vélemények nem szankcionálhatóak, azaz a jelképek nem kritizálhatatlanok, a nemzeti jelképek bizonyos értelemben kívül esnek a vélemények pluralizmusán.[4]

A bűncselekmény részletei[szerkesztés]

A bűncselekmény jogi tárgya a magyar nemzeti jelképek, mint a nemzet összetartozását szimbolizáló himnusz, zászló, és címer sérthetetlenségében és tiszteletben tartásában megnyilvánuló köznyugalom. Elkövetési tárgyai a magyar alkotmányban nemzeti jelképeknek elismert himnusz, zászló, és címer. Elkövetési magatartása a sértő vagy lealacsonyító kifejezés használata (vagyis a jelképekkel kapcsolatos nemzeti érzületet sértő, becsmérlő szavak, kifejezések) vagy más ilyen cselekmény (zászló elégetése, letépése, bemocskolása). A cselekményeknek nagy nyilvánosság előtt kell történniük. l̪n A bűncselekmény az elkövetési magatartás kifejtésével befejezetté válik. Alanya bárki lehet, kizárólag szándékosan követhető el.

Szubszidiárius bűncselekmény, tehát csak akkor büntetendő, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. Látszólagos halmazatban van a közösség elleni izgatással vagy a garázdasággal.

Források, jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2012. évi C. törvény
  2. 2012. évi C. törvény 334. §
  3. 269/A. § Aki nagy nyilvánosság előtt a Magyar Köztársaság himnuszát, zászlaját vagy címerét sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen cselekményt követ el, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
  4. http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/2E002030B1D50AF2C1257ADA00528F1A?OpenDocument