Orgazdaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A büntetőjogban, illetve a szabálysértési jogban az orgazdaság egy vagyon elleni bűncselekmény, illetőleg szabálysértés.


Az 1978. évi IV. törvényben[szerkesztés]

A korábbi magyar jog szerint orgazdaságot az követ el, aki költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut vagy jövedéki adózás alól elvont terméket, továbbá lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik.[1]

A szabálysértési alakzat elhatárolása a bűncselekménytől egyrészről a dolog értéke szerint történik - az orgazdaságot legalább kisebb értékre kell elkövetni, ahhoz, hogy bűncselekményt valósítson meg -, illetve másrészről aszerint, hogy az orgazdaságot üzletszerűen követik-e el, mert az üzletszerűen elkövetett orgazdaság a dolog értékétől függetlenül bűncselekményt valósít meg.[2]

A hatályos szabályozás[szerkesztés]

A 2012. évi Büntető Törvénykönyv 379. §-a az orgazdaságot a következőképpen szabályozza:

379. § (1) Aki

a) költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut,

b) jövedéki adózás alól elvont terméket, vagy

c) lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot

vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

a) kisebb értékre vagy

b) szabálysértési értékre üzletszerűen

követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

a) nagyobb értékre,

b) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, műemlékre, régészeti lelőhelyre vagy régészeti leletre,

c) kisebb értékű nemesfémre vagy

d) kisebb értékre üzletszerűen

követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

a) jelentős értékre vagy

b) nagyobb értékre üzletszerűen

követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

a) különösen nagy értékre vagy

b) jelentős értékre üzletszerűen

követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

a) különösen jelentős értékre vagy

b) különösen nagy értékre üzletszerűen

követik el.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1978. évi IV. törvény 326.§ (1) bekezdés
  2. 1978. évi IV. törvény 326.§ (2) bekezdés