Rablás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A rablás a korábbi magyar Büntető törvénykönyvben [1] a vagyon elleni bűncselekmények közé tartozott. A hatályos 2012. évi C. törvény ezt a bűncselekményt a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények [2] közé sorolja. A hatályos Btk. 16. -a a gyermekkor miatt nem büntethető elkövetés szabályozásánál súlyos szigorítást vezetett be:

„ Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés [160. § (1)-(2) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a testi sértés [164. § (8) bekezdés], a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés] és a kifosztás [366. § (2)-(3) bekezdés] elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.[3]

A hatályos 2012. évi Btk. szerint[szerkesztés]

A rablást a hatályos Btk. a következők szerint szabályozza:

365. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből
a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy
b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaja dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) csoportosan,
d) bűnszövetségben,
e) jelentős értékre,
f) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során,
g) a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére
követik el.
(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre,
b) jelentős értékre a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon,
c) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon
követik el.
(5) Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az 1978. évi IV. törvény szerint[szerkesztés]

Meghatározása[szerkesztés]

A 2013. július 1-ig hatályos „régi” büntetőtörvénykönyv szerint a rablást az követi el, aki

  • idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez,
  • lopás közben, tettenéréskor a dolog megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.[4]

Minősített esetei[szerkesztés]

Minősített esete a rablás bűncselekményének és 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, amennyiben azt

követik el.[5]

5-15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha

  • a) fegyveresen
  • b) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre
  • c) jelentős értékre hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, illetőleg jelentős értékre felfegyverkezve, bűnszövetségben vagy csoportosan
  • d) felfegyverkezve vagy csoportosan hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladata teljesítése során

követik el.[6]

10-15 évig terjedő szabadságvesztés a büntetése, amennyiben

  • a) fegyveresen jelentős értékre
  • b) fegyveresen hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladata teljesítése során

követik el.[7]

A szabadságvesztés a (3),(4),(5) bekezdés esetén fegyházban hajtandó végre.

Büntetési tétele[szerkesztés]

Büntetési tétele alapesetben 2-8 évig terjedő szabadságvesztés.

Előkészülete, kísérlete[szerkesztés]

Előkészülete is büntetendő, kísérlete lehetséges, amennyiben az értékszerzés nem jár sikerrel. A befejezett tényállás megköveteli az előny szerzését.

Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[8]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Nagy Ferenc (szerk.): A magyar büntetőjog különös része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, ISBN 978-963-258-067-8

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1978. évi IV. törvény
  2. 2012. évi C. törvény XXX. fejezet
  3. 2012. évi C. törvény 16. §
  4. 1978. évi IV. törvény 321.§ (1)-(2) bekezdések
  5. 1978. évi IV. törvény 321.§ (3) bekezdés
  6. 1978. évi IV. törvény 321.§ (4) bekezdés
  7. 1978. évi IV. törvény 321.§ (5) bekezdés
  8. 1978. évi IV. törvény 321.§ (6) bekezdés