Zsarolás (bűncselekmény)
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A zsarolás a hatályos magyar Büntető Törvénykönyv [1] XXXV. fejezetében, a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények között szabályozott bűncselekmény.
Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[2]
A büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást
a) bűnszövetségben,
b) az élet vagy testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,
c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével
követik el.[3]
A korábbi szabályozás[szerkesztés]
Az 1978. évi Btk. a zsarolást a vagyon elleni bűncselekmények között szabályozta. Ezek szerint a zsarolás bűntettét az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz.[4]
Hivatkozások[szerkesztés]
- Nagy Ferenc (szerk.): A magyar büntetőjog különös része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, ISBN 978-963-258-067-8