Ugrás a tartalomhoz

Vagyon elleni bűncselekmények

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A vagyon elleni bűncselekmények a hatályos Büntető Törvénykönyv [1] XXXVI. fejezetébe tartozó bűncselekmények.


Történetük

[szerkesztés]

A vagyon elleni bűncselekmények a legrégebbi és a legrégebben szankcionált bűncselekmények. Általánosan elmondható róluk, hogy az összbűnözésen belül a legnagyobb arányt ezek képviselik (2004-ben 62,6%). Magyarországon lényegében a Csemegi-kódex óta változatlan a büntetendő tényállások köre, egyedül az 1945-1990 közötti időszakban volt némi módosulás, a tulajdonviszonyok megváltozása miatt. A korábbi Büntető Törvénykönyv a XVIII. fejezetében rendelte ezeket büntetni.

Jellegzetes vonásaik

[szerkesztés]
  • Jogi tárgyuk általában a vagyoni jogosultságok közül kerül ki (tulajdonjog, kötelmi jogosultságból származó jogviszony, szerzői jog stb.)
  • Kétféleképpen lehet őket csoportosítani: erőszakos vagy nem erőszakos vagyon elleni bűncselekmények.
  • A hanyag kezelést és a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését kivéve mindegyik bűncselekmény csak szándékos elkövetés esetén büntetendő.
  • A leggyakrabban elkövetett vagyon elleni bűncselekmény a lopás (2004-ben 53%), ez után jön a csalás (10%), majd a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (7,3%), és a rongálás (6,7%).

Értékhatárok

[szerkesztés]

Tényállások

[szerkesztés]

Vagyon elleni bűncselekmények

[szerkesztés]

Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Csemáné Váradi Erika - Görgényi Ilona - Gula József - Lévay Miklós - Sántha Ferenc: Magyar büntetőjog. Különös rész, 2. kötet. CompLex Kiadó, 2006. ISBN 963-224-867-8

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 2012. évi C. törvény

További információk

[szerkesztés]