Lopás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A büntetőjogban, illetve a szabálysértési jogban a lopás a vagyon elleni bűncselekmények egyike, illetőleg egy szabálysértés.

A köznyelv és a politikai nyelv a lopás fogalmát sokkal tágabb fogalmi körben értelmezi illetve használja.

A hatályos Büntető Törvénykönyvben[szerkesztés]

A lopás a hatályos 2012. évi C. törvény XXXVI. fejezetében, a vagyon elleni bűncselekmények közé tartozó egyik különös részi tényállás.

Fogalma[szerkesztés]

Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.[1]

Büntetési tételek[szerkesztés]

A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

  • a) a lopást kisebb értékre vagy
  • b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást
  • ba) bűnszövetségben,
  • bb) üzletszerűen,
  • bc) dolog elleni erőszakkal - ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik -,
  • bd) zsebtolvajlás útján,
  • be) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével,
  • bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve,
  • bg) hamis vagy lopott kulcs használatával,
  • bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére vagy
  • bi) erdőben jogellenes fakivágással követik el.[2]

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

  • a) a lopást nagyobb értékre,
  • b) a kisebb értékre elkövetett lopást
  • ba) a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon,
  • bb) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre,
  • bc) vallási tisztelet tárgyára,
  • bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra,
  • be) nemesfémre vagy
  • c) a lopást szabálysértési vagy kisebb értékre közveszély színhelyén követik el.[3]

A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

  • a) a lopást jelentős értékre vagy
  • b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén követik el.[4]

A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

  • a) a lopást különösen nagy értékre vagy
  • b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén követik el.[5]

A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

  • a) a lopást különösen jelentős értékre vagy
  • b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén követik el.[6]

Az 1978. évi IV. törvényben[szerkesztés]

A hatályos magyar jog szerint lopást az követ el, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa.[7]

Elhatárolás a szabálysértési alakzattól[szerkesztés]

A szabálysértési alakzat elhatárolása a bűncselekménytől egyrészről a dolog értéke szerint történik - a lopást legalább kisebb értékre kell elkövetni ahhoz, hogy bűncselekményt valósítson meg -, illetve másrészről aszerint, hogy a lopás valamelyik minősített esetét követik-e el, mert utóbbi esetben az elkövetett lopás a dolog értékétől függetlenül bűncselekményt valósít meg.[8]

Források[szerkesztés]

  • 2012. évi C. törvény
  • Nagy Ferenc (szerk.): A magyar büntetőjog különös része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, ISBN 978-963-258-067-8

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2012. évi C. törvény 370. § (1) bek.
  2. 2012. évi C. törvény 370. § (2) bek.
  3. 2012. évi C. törvény 370. § (3) bek.
  4. 2012. évi C. törvény 370. § (4) bek.
  5. 2012. évi C. törvény 370. § (5) bek.
  6. 2012. évi C. törvény 370. § (6) bek.
  7. 1978. évi IV. törvény 316.§ (1) bekezdés
  8. 1978. évi IV. törvény 316.§ (2) bekezdés