Közveszélyokozás

A közveszélyokozás egy bűncselekmény, amelyet a Büntető Törvénykönyv határoz meg.

A hatályos 2012. évi C. törvényben

A hatályos Büntető Törvénykönyvben a közveszély okozása kapcsán a következő rendelkezések találhatók:

• Aki anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, illetve következményeinek enyhítését akadályozza, bűntett miatt 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
• A büntetés 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
  • a) csoportosan,
  • b) különösen nagy vagy ezt meghaladó kárt okozva vagy
  • c) bűnszövetségben

követik el.

• A büntetés 5 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz.
• Aki közveszély okozására irányuló előkészületet követ el, 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
• Aki a közveszély okozását gondatlanságból követi el, vétség miatt 3 évig, különösen nagy vagy ezt meghaladó kár esetén 1 évtől 5 évig, halál okozása esetén 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
• Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a közveszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.

A korábbi Btk-ban

Az 1978. évi IV. törvény 259. §-a rendelkezett a közveszélyokozásról:

Aki árvíz okozásával, robbanó, sugárzó avagy más anyag, energia vagy tűz pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, avagy következményeinek enyhítését akadályozza, bűntettet követ el, és 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

• • a) bűnszövetségben,
  • b) különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozva követik el.

A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a közveszélyokozás egy vagy több ember halálát idézi elő. Aki a közveszélyokozást gondatlanságból követi el, vétség miatt 3 évig, különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány esetén 5 évig, egy vagy több ember halála esetén 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki közveszélyokozásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a közveszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.

Bírói gyakorlat

A Kúria Sajtótitkársága 2015-ben a Bfv.I.1.573/2014. számú ügyhöz írott tájékoztatójában a következőket hangsúlyozza:

„A közveszélyokozás bűncselekményének bírói gyakorlata már évtizedek óta megköveteli annak elemző vizsgálatát, hogy a közveszély ténylegesen létrejött-e (befejezett bűncselekmény), vagy pedig fennállott-e a közveszély létrejöttének az objektív lehetősége (kísérlet). Mindezek hiányában ugyanis e bűncselekmény megállapítására nem kerülhet sor. A bűncselekmény megállapítása előfeltételét képező közveszélyen az ítélkezési gyakorlat az elkövetés módjával szoros összefüggésben álló, és emberi magatartás folytán kialakult állapotot ért, amely a benne rejlő objektív folyamatokon keresztül meg nem határozott, vagy nagy számú személy életét, testi épségét fenyegeti, előre fel nem becsülhető nagy értékű javakat megsemmisüléssel fenyeget.”

Források

• 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
• 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről