Befolyással üzérkedés
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A befolyással üzérkedés a korrupciós bűncselekmények egyike a magyar Büntető Törvénykönyvben (2012. évi C. törvény). Egyes tényállási elemeiben a vesztegetéshez, mások tekintetében a csaláshoz áll közel. [1]
A hatályos Btk-ban (2012. évi C. törvény)[szerkesztés]
Tényállása[szerkesztés]
Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [2]
A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a) azt állítja vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt veszteget, b) hivatalos személynek adja ki magát, vagy c) a bűncselekményt üzletszerűen követi el.[3]
Aki az (1) bekezdésében meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [4]
A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el. [5]
Az (1) és (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el.[6]
A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) és (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.[7]
Története[szerkesztés]
Az 1961. évi V. törvény ezt a bűncselekményt hivatali befolyással üzérkedésnek nevezte.
Alapesete[szerkesztés]
- Aki azért, hogy valódi vagy színlelt befolyását hivatalos személynél érvényesítse, a maga vagy más részére előnyt követel, kér vagy elfogad, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [8]
Minősített esetei[szerkesztés]
- A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a befolyásolással üzérkedő
a) a cselekmény elkövetésekor azt állította, vagy azt a látszatot keltette, hogy hivatalos személyt meg fog vesztegetni vagy előnyben fog részesíteni; b) a cselekmény elkövetésekor vagy befolyásának érvényesítésekor magát hivatalos személynek adta ki. [9]
- A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen követték el. [10][11]}}
A korábbi magyar büntető törvénykönyv, az 1978. évi V. törvény is tartalmazta a befolyással üzérkedés különös részi törvényi tényállását.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://ujbtk.hu/prof-dr-gal-istvan-laszlo-a-befolyassal-uzerkedes-mint-specialis-csalas-nehany-aktualis-elmeleti-es-gyakorlati-problemakore/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=prof-dr-gal-istvan-laszlo-a-befolyassal-uzerkedes-mint-specialis-csalas-nehany-aktualis-elmeleti-es-gyakorlati-problemakore
- ↑ 2012. évi C. törvény 299. § (1) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 299. § (2) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 299. § (3) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 299. § (4) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 299. § (5) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 299. § (6) bek.
- ↑ 1961. évi V. törvény 153. § (1) bek.
- ↑ 1961. évi V. törvény 153. § (2) bek.
- ↑ 1961. évi V. törvény 153. § (3) bek.
- ↑ 1961. évi V. törvény 153. §
Források[szerkesztés]
- 2012. évi C. törvény
- 1961. V. törvény