A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése a közegészség elleni bűncselekmények csoportjába tartozik. Ezeket a bűncselekményeket a Btk. különös része tartalmazza, azon belül a közrend elleni bűncselekmények csoportjába tartoznak.

Magyar szabályozás[szerkesztés]

Btk. 281/A. § (1) Aki

a) arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez,

b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékkezelési tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez,

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el.

(3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(4) E § alkalmazásában

a) hulladék: mindaz, amit a hulladékgazdálkodásról szóló törvény hulladéknak minősít, amennyiben alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő, vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére,

b) hulladékkezelési tevékenység: a hulladéknak a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott gyűjtése, begyűjtése, szállítása - ideértve az országba történő behozatalt, kivitelt, valamint az ország területén történő átvitelt -, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.

A bűncselekmény alanya[szerkesztés]

A törvény szerint a bűncselekmény alanya az (1) bekezdés a) pontja esetén, valamint a b) pont második fordulata és az ezekhez kapcsolódó minősített eset vonatkozásában bárki, az (1) bekezdés b) pontjának első fordulata esetén, valamint az ehhez kapcsolódó minősített eset vonatkozásában, aki nem rendelkezik engedéllyel, vagy rendelkezik, de az engedély kereteit túllépi.

Elkövetési tárgy[szerkesztés]

A törvény szerint az elkövetési tárgy a tényállás alapeseténél a hulladék. Hulladék a Hgt.-ben ezen a néven meghatározott dolog, vagyis hulladék bármely, a törvény 1. számú melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles.

A minősített eset elkövetési tárgya a veszélyes hulladék. Veszélyes hulladék szintén a Hgt.-ben ezen a néven meghatározott dolog, vagyis veszélyes hulladék a törvény 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. Ilyenek a gyúlékony, mérgező, fertőző stb. hulladékok.

A radioaktív hulladék nem eleme a tényállásnak, az azzal kapcsolatos jogellenes magatartásokat a Btk. 264. §-a, a visszaélés radioaktív anyaggal tényállása tartalmazza.

Elkövetési magatartás[szerkesztés]

A tényállás egyik elkövetési magatartása az arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen történő hulladék elhelyezés. A tényállás másik elkövetési magatartása az engedély nélküli, vagy az engedély kereteit túllépő hulladékkezelési tevékenység végzése.

A §-hoz kapcsolódó jogszabályok[szerkesztés]

Európai Unió[szerkesztés]

Az Európai Unió hulladékkezeléssel kapcsolatos joganyagának összefoglalója (angol, német, francia stb.).

Magyarország[szerkesztés]