Ugrás a tartalomhoz

Terrorcselekmény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A terrorcselekmény a közbiztonság elleni bűncselekmény, amelyet Magyarországon a Büntető törvénykönyv határoz meg. A hatályos Btk. rendelkezései lényegében a korábban hatályos 1978. évi IV. törvény rendelkezéseinek megfelelően szabályozza a terrorcselekményt.

Elkövetési magatartás

[szerkesztés]

Személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bármely bűncselekmény célzatos elkövetése, az alább felsorolt bűncselekmények közül:

  • a) az emberölés [160. § (1)-(2) bekezdés], a testi sértés [164. § (2)-(6) és (8) bekezdés],

a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [165. § (3) bekezdés],

  • b) az emberrablás [190. § (1)-(4) bekezdés], a személyi szabadság megsértése (194. §),
  • c) a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [232. § (1)-(2) bekezdés], a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése [233. § (1)-(2) bekezdés],
  • d) a radioaktív anyaggal visszaélés [250. § (1)-(2) bekezdés],
  • e) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)-(5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. §), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [313. § (1) bekezdés],
  • f) a jármű hatalomba kerítése [320. § (1)-(2) bekezdés], a közveszély okozása [322. § (1)-(3) bekezdés], a közérdekű üzem működésének megzavarása [323. § (1)-(3) bekezdés], a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés [324. § (1)-(2) bekezdés], a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [325. § (1)-(3) bekezdés],
  • g) a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [326. § (1)-(5) bekezdés], a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [329. § (1)-(3) bekezdés], a kettős felhasználású termékkel visszaélés [330. § (1)-(2) bekezdés],
  • h) a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés] és a rongálás [371. § (1)-(6) bekezdés],
  • i) az információs rendszer vagy adat megsértése [423. § (1)-(4) bekezdés].

Célzat

[szerkesztés]

A bűncselekmény célzatos, tehát csak akkor minősül terrorcselekménynek, ha az alábbi célzatok valamelyike fennáll:

Aki abból a célból, hogy

  • a) állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön,
  • b) a lakosságot megfélemlítse,
  • c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja. [1]

Egyéb rendelkezések

[szerkesztés]

Aki a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntett elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, bűntett miatt 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[2] Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményeket a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntettnek terrorista csoportban történő elkövetése érdekében valósítja meg, 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[3] Nem büntethető, aki az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. [4]

A terrorcselekménnyel fenyegetés

[szerkesztés]

Aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[5]

A feljelentési kötelezettség elmulasztása

[szerkesztés]

A hatályos Btk. önálló bűncselekményként határozza meg a terrorcselekménnyel kapcsolatos feljelentési kötelezettség elmulasztását. Ezek szerint: aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[6]

Az 1978. évi IV. törvényben

[szerkesztés]

Ezt a bűncselekményt a korábban hatályos 1978. évi IV. törvény 261. §-a szabályozta. [7]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 2012 évi C. törvény 314. § (1) bek.
  2. 2012 évi C. törvény 315. § (1) bek.
  3. 2012 évi C. törvény 315. § (2) bek.
  4. 2012 évi C. törvény 315. § (3) bek.
  5. 2012. évi C. törvény 316. §
  6. 2012. évi C. törvény 317. §
  7. (9) E § alkalmazásában
    a) személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény az emberölés [166. § (1) és (2) bek.], a testi sértés [170. § (1)-(5) bek.], a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [171. § (3) bek.], a személyi szabadság megsértése (175. §), az emberrablás (175/A. §), a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [184. § (1) és (2) bek.], a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése [185. § (1) és (2) bek.], a hivatalos személy elleni erőszak (229. §), a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (230. §), a hivatalos személy támogatója elleni erőszak (231. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (232. §), a közveszélyokozás [259. § (1)-(3) bek.], a közérdekű üzem működésének megzavarása [260. § (1) és (2) bek.], a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (262. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [263/A. § (1)-(3) bek.], a fegyvercsempészet (263/B. §), a radioaktív anyaggal visszaélés [264. § (1)-(3) bek.], a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [264/C. § (1)-(3) bek.], a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (300/C. §), a rongálás (324. §) és a rablás (321. §),
    b) terrorista csoport: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmények elkövetése."

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Bevezetés a terrorelhárítás alapjaiba; szerk. Kasznár Attila; Dialóg Campus, Bp., 2017