Rongálás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A büntetőjogban, illetve a szabálysértési jogban a rongálás egy vagyon elleni bűncselekmény, illetőleg szabálysértés. A hatályos magyar jog szerint a rongálást az követi el, aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz. Tehát mindig lennie kell a jogtalan magatartásnak eredményének is, azaz kár is kell keletkezzen.

A magyar szabályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Btk. 324. §[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.

követik el.

  • Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki
    • nagyobb kárt okoz
    • kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket rongál meg
    • vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat rongál meg
    • temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg
  • A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás
    • jelentős kárt okoz semmisít meg
    • kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket
    • vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat semmisít meg
    • temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat semmisít meg
    • robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el

Elkövetési tárgy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elkövető számára idegen dolog, vagyontárgy. Ez magában foglalja az ingó és ingatlan dolgokat. Közös tulajdonban álló vagyontárgyra is elkövethető. Saját vagyontárgy megrongálása nem bűncselekmény, kivéve, ha műemlék jellegű a dolog, ilyenkor az elkövető kulturális javak megrongálásáért felel (Btk. 216/A. §). Idegen okirat nem lehet a rongálás tárgya, ilyenkor ugyanis okirattal való visszaélést kell megállapítani.

Elkövetési magatartás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megsemmisítés: a vagyontárgy állagának fizikai megszüntetését jelenti, a vagyontárgy többé nem állítható helyre.

Megrongálás: a vagyontárgy állagának olyan károsítása, melynek eredményeképpen annak értéke csökken. A használhatóság csökkenése nem feltétel, tehát esztétikai rongálás is rongálás – például graffiti.

Jellemzően tevéssel valósul meg, de elképzelhető mulasztással is.

Eredmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bűncselekmény eredménye a kár, mely a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés. Megrongálás esetén a kár = az eredeti állapot helyreállításával kapcsolatban felmerült költség.

Bűncselekmény alanya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bárki lehet, kivéve a dolog tulajdonosa.

Speciális vagyontárgyak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Régészeti lelőhely: az a földrajzilag egyértelműen meghatározható terület, melyen a régészeti örökség elemei elsődleges összefüggéseikben találhatók, és amelyet a Hivatal nyilvántartásba vett.
  • Vallási tisztelet tárgya: olyan tárgyak, amelyeket az istentisztelet, illetve a szertartás megtartására a szertartást vezetők vagy azok segédei a vallás liturgiája során használnak, vagy amelyek a szertartás ünnepélyességét emelik.
  • Vallási tisztelet végzésére szolgáló épület: vallási szertartásra vagy más egyházi célokra rendelt helyiség (sekrestye, imaház, templom).
Bagotai műemlék összefirkált falakkal, ami rongálásnak minősül
  • Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai – az ingatlanok kivételével –, valamint a művészeti alkotások.
  • Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak.
    • Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.

Halmazat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Btk-ban több bűncselekmény található, melynek eleme a dologrongálás (pl.:rombolás, közveszélyokozás). Ezekben az esetekben a rongálás nem kerülhet alaki halmazatba a rongálás bűncselekményével, tehát nem alkalmazzuk. Valós halmazat alakul ki, a dologrongálás nem része a megvalósított törvényi tényállásnak (pl.: fogolyzendülés+rongálás=fogolyzendülés bűncselekménye+rongálás bűncselekménye) Bűnhalmazat létesül akkor, ha ez elkövető adott magatartásával a garázdaság és a rongálás törvényi tényállását is megvalósítja, feltéve, hogy a rongálás bűntette nem súlyosabb mint a garázdaságé.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy Ferenc (szerk.): A magyar büntetőjog különös része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, ISBN 978-963-258-067-8