Rongálás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A büntetőjogban, illetve a szabálysértési jogban a rongálás egy vagyon elleni bűncselekmény, illetőleg szabálysértés. A hatályos magyar jog szerint a rongálást az követi el, aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz. Tehát mindig lennie kell a jogtalan magatartásnak eredményének is, azaz kár is kell keletkezzen.

A hatályos magyar szabályozás[szerkesztés]

A rongálás különös részi törvényi tényállása a 2012. évi C. törvény (Büntető törvénykönyv) 371. §-ában található.

Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.[1]

A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha

  • a) a rongálás kisebb kárt okoz, vagy
  • b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást
    • bb) bűnszövetségben

követik el.[3]

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

  • a) a rongálás nagyobb kárt okoz,
  • b) az elkövető
    • ba) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, műemléket, régészeti lelőhelyet vagy régészeti leletet,
    • bb)60 vallási tisztelet tárgyát vagy templomot, vallásgyakorlásra rendelt más helyet,
    • bc) temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat

rongál meg.[4]

A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

  • a) a rongálás jelentős kárt okoz,
  • b) az elkövető a (3) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely tárgyat, épületet, vagy helyet semmisít meg,
  • c) a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el.[5]

A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz.[6]

A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz.[7]

Elkövetési tárgy[szerkesztés]

Az elkövető számára idegen dolog, vagyontárgy. Ez magában foglalja az ingó és ingatlan dolgokat. Közös tulajdonban álló vagyontárgyra is elkövethető. Saját vagyontárgy megrongálása nem bűncselekmény, kivéve, ha műemlék jellegű a dolog, ilyenkor az elkövető kulturális javak megrongálásáért felel (Btk. 216/A. §). Idegen okirat nem lehet a rongálás tárgya, ilyenkor ugyanis okirattal való visszaélést kell megállapítani.

Elkövetési magatartás[szerkesztés]

Megsemmisítés: a vagyontárgy állagának fizikai megszüntetését jelenti, a vagyontárgy többé nem állítható helyre.

Megrongálás: a vagyontárgy állagának olyan károsítása, melynek eredményeképpen annak értéke csökken. A használhatóság csökkenése nem feltétel, tehát esztétikai rongálás is rongálás – például graffiti.

Jellemzően tevéssel valósul meg, de elképzelhető mulasztással is.

Eredmény[szerkesztés]

A bűncselekmény eredménye a kár, mely a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés. Megrongálás esetén a kár = az eredeti állapot helyreállításával kapcsolatban felmerült költség.

A bűncselekmény alanya[szerkesztés]

Bárki lehet, kivéve a dolog tulajdonosa.

Speciális vagyontárgyak[szerkesztés]

  • Régészeti lelőhely: az a földrajzilag egyértelműen meghatározható terület, melyen a régészeti örökség elemei elsődleges összefüggéseikben találhatók, és amelyet a Hivatal nyilvántartásba vett.
  • Vallási tisztelet tárgya: olyan tárgyak, amelyeket az istentisztelet, illetve a szertartás megtartására a szertartást vezetők vagy azok segédei a vallás liturgiája során használnak, vagy amelyek a szertartás ünnepélyességét emelik.
  • Vallási tisztelet végzésére szolgáló épület: vallási szertartásra vagy más egyházi célokra rendelt helyiség (sekrestye, imaház, templom).
Bagotai műemlék összefirkált falakkal, ami rongálásnak minősül
  • Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai – az ingatlanok kivételével –, valamint a művészeti alkotások.
  • Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak.
    • Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.

Halmazat[szerkesztés]

A Btk-ban több bűncselekmény található, amelynek eleme a dologrongálás (pl.:rombolás, közveszélyokozás). Ezekben az esetekben a rongálás nem kerülhet alaki halmazatba a rongálás bűncselekményével, tehát nem alkalmazzuk. Valós halmazat alakul ki, ha a dologrongálás nem része a megvalósított törvényi tényállásnak (pl.: fogolyzendülés+rongálás=fogolyzendülés bűncselekménye+rongálás bűncselekménye) Bűnhalmazat létesül akkor, ha ez elkövető adott magatartásával a garázdaság és a rongálás törvényi tényállását is megvalósítja, feltéve, hogy a rongálás bűntette nem súlyosabb mint a garázdaságé.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2012. évi C. törvény 371. § (1) bek.
  2. büntető jogi fogalmát lásd 2012. évi C. törvény 371. § (7) bek.
  3. 2012. évi C. törvény 371. § (2) bek.
  4. 2012. évi C. törvény 371. § (3) bek.
  5. 2012. évi C. törvény 371. § (4) bek.
  6. 2012. évi C. törvény 371. § (5) bek.
  7. 2012. évi C. törvény 371. § (6) bek.