Zártörés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A zártörés az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények egyike. A 2012. évi C. törvénybe foglalt hatályos magyar Büntető törvénykönyvben a XXII. fejezet (igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények) alá tartozó bűncselekmények egyike.

Története[szerkesztés]

Ezt a bűncselekményt a korábbi Büntető törvénykönyv (1978. évi IV. törvény) is büntetni rendelte.[1]

A 2012. évi C. törvényben[szerkesztés]

A hatályos büntető törvénykönyv a zártörés bűncselekményről a következők szerint rendelkezik:
  • Zártörést követ el, aki
    • a) a hatósági eljárás során elrendelt lefoglalásnál, zárlatnál vagy zár alá vételnél alkalmazott pecsétet eltávolítja vagy megsérti,
    • b) a lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolog megőrzésére szolgáló, lezárt helyiséget felnyitja,
    • c) az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezéssel érintett adatot jogosulatlan személy számára hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja vagy módosítja,
    • d) a büntetőeljárás során hozzáférhetetlenné tett adatot jogosulatlan személy számára hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja vagy módosítja,

vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[2]

  • Aki a hatósági eljárás során lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolgot a végrehajtás alól elvonja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[3]
  • Az előző bekezdésben meghatározott zártörés miatt nem büntethető az elkövető, ha a vádirat benyújtásáig a dolgot - állagának sérelme nélkül - az eljáró hatóságnak visszaszolgáltatja.[4]

Források[szerkesztés]

  • 2012. évi C. törvény
  • 1978. évi IV. törvény

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az 1978. évi IV. törvény szerint: Aki a zár alá vételnél alkalmazott pecsétet eltávolítja vagy megsérti, avagy a zár alá vett dolog megőrzésére szolgáló helyiséget felnyitja, továbbá a lefoglalt dolgot a végrehajtás alól elvonja, bűncselekményt követ el.
  2. 2012. évi C. törvény 287. § (1) bek.
  3. 2012. évi C. törvény 287. § (2) bek.
  4. 2012. évi C. törvény 287. § (3) bek.