Csempészet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


A csempészet egy pénzügyi bűncselekmény. A Pallas nagy lexikonának a meghatározása szerint "az áruforgalomnak olyan közvetítése, mely közhatóságok által felállított korlátozások vagy tilalmak kijátszásával jön létre és mindig büntetőjogi következményeket von maga után. Lényegileg két fajtáját kell megkülönböztetni: az egyik arra törekszik, hogy kiviteli, behozatali vagy átviteli vámokkal terhelt árucikkeket a vámilletékek lerovása nélkül vihessen keresztül az illető vámvonalon; a másik fajtájú csempészet pedig olyan tárgyak forgalmát eszközli, amelyeknek kivitele, behozatala v. átvitele el van tiltva."

A hatályos magyar szabályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csempészet a pénzügyi bűncselekmények egyike. Hatályos szövegét a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt módosító 2007. évi XXVII. törvény 29. §-a iktatta be, 2007. június 1-jétől.

Az alapeset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

312. § (1) Aki nem közösségi árut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámtartozás, a nem közösségi adók és díjak, illetve a biztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, és ezzel a vámbevételt csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Minősített eset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 312. § (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
    • a) a bűncselekmény folytán a vámbevétel nagyobb mértékben csökken,
    • b) az (1) bekezdés szerint minősülő csempészetet üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.
  • 312. § (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
    • a) a bűncselekmény folytán a vámbevétel jelentős mértékben csökken,
    • b) a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő csempészetet üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.
  • 312. § (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
    • a) a bűncselekmény folytán a vámbevétel különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken,
    • b) a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő csempészetet üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.

Büntethetőséget kizáró ok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 312. § (5) Az alapeset elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az okozott vámbevétel csökkenéssel azonos összegű tartozását kiegyenlíti.

Értelmező rendelkezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 312. § (6) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásában
  • a) biztosíték alatt a vámtartozás, illetve a nem közösségi adók és díjak megfizetésének - vámjogszabályok által meghatározott formában történő - biztosítását,
  • b) vámbevétel-csökkenés alatt a vámtartozás, illetve a nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést

kell érteni.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]