Pedagógusok Szakszervezete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tagsága alapján a legnagyobb magyarországi ágazati szakszervezet, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) konföderáció tagja.

Székhelye: Budapest VII. kerülete, Városligeti fasor 10.

A magyar köznevelés legnagyobb, egyetlen reprezentatív szakszervezete. Taglétszáma saját adatai szerint mintegy ötvenezer, tagjai honlapja szerint „az óvodák, általános- és középiskolák, szakképzési, kollégiumi, gyermekotthoni, lakásotthonhálózati és gyógypedagógiai intézmények, valamint a hozzájuk kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok, gyermek- és ifjúságvédelmi, közművelődési, szakmai-szolgáltató, értékelő, fejlesztő, képző- és kutatóintézmények” alkalmazottai, nyugdíjasai, illetve a belőlük munkanélkülivé váltak közül kerülnek ki.[1]

Története[szerkesztés]

Jogelődje az 1918. december 30-án Somogyi Béla elnökletével megalakult Magyarországi Tanítók Szakszervezete. Ezt 1919 augusztusában betiltották és 1945-ig a közszférában nem működhettek szakszervezetek, csak szakmai egyesületek. 1945. február Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete néven újjáalakult. A PSZ kongresszusait az 1946. február 24-én tartott I. kongresszustól számozzák. Neve ezután is többször változott: Magyar Pedagógusok Szakszervezete (1950. május - 1950. december), Pedagógusok Szakszervezete (1950. december - 1956. október), Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete (1956. november - 1957. december), Pedagógusok Szakszervezete (1958-tól).

A rendszerváltástól[szerkesztés]

1990 tavaszán, a kommunista rezsim utáni első szabad választások előtt a PSZ úgy döntött, nem csatlakozik a kommunista szakszervezeti szövetség, a SZOT utódjaként létrehozott MSZOSZ szövetséghez. Ugyanezen év júniusában a SZEF egyik alapítója lett. A SZEF elnökévé 2007 júliusától a PSZ éléről Varga Lászlót választotta a SZEF kongresszusa.

Tevékenysége[szerkesztés]

A PSZ alapvető törekvése, hogy az érdekvédelem jogi garanciái bővüljenek, s olyan alkupozíción nyugvó, eredményes érdekegyeztetési rendszer, szociális párbeszéd működjön, amely megteremti a korszerű oktatáspolitika, a biztonságos foglalkoztatás, valamint az európai uniós szintű kereseti, szociális és nyugdíjviszonyokhoz közelítés feltételeit.

Céljai elérése érdekében a PSZ, az ágazat reprezentatív érdekvédelmi szervezeteként, elsősorban tárgyalásokat folytat, részt vesz a közoktatás, a közszféra különböző szintű érdekegyeztető fórumainak munkájában. Az elmúlt években azonban többször, más módon is fellépett az ágazat érdekeinek védelmében.

A PSZ legnagyobb tüntetése 1995. november 15-én volt Budapesten, a Parlament előtt, ahol követelték a közoktatás támogatásának költségvetési garanciáját, az óvodai ellátás kötelező önkormányzati feladatként való elismerését, a bérfelzárkóztatás folytatását.

2001-2002-ben, valamint 2007-ben országos népi kezdeményezéssel élt a PSZ a közalkalmazottak bér- és előmeneteli rendszerével kapcsolatban. 2004-ben és 2006-ban tevékenyen részt vett az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság megalakításában és a kompromisszummal megvalósult követelések megfogalmazásában.

A PSZ kezdeményezése alapján 1991 óta minden év november 22-én ünnepeljük a Magyar Közoktatás Napját.

Az érdekképviseleti munkát több országos szakmai és rétegtagozat segíti. Ilyen a felnőttoktatási és felnőttképzési, a gyermek- és ifjúságvédelmi, a gyógypedagógiai, az ifjúsági, a kollégiumi, az óvodai, a szakoktatási és szakképzési, az intézményvezetői tagozat, a technikai és adminisztratív dolgozók tagozata, a nyugdíjas választmány és az általános művelődési központban (ÁMK) alkalmazottak tagozata.

Az érdekvédelmet jogsegélyszolgálattal és alapítványok, köztük a Gárdonyi Géza Alapítvány támogatásával is erősíti.

A PSZ az érdekvédelem prioritása mellett fontosnak tartja a tagjainknak nyújtott egyéb szolgáltatásokat például önsegélyezés, az üdültetés, az öntevékeny kulturális és sportmozgalom.

A PSZ 1992-ben alapította a szakszervezet érdekében végzett tevékenység elismerésére szolgáló kitüntetését, az Eötvös József-emlékérmet, valamint a szervezeteknek, intézményeknek és intézményfenntartóknak adható Eötvös József-emlékplakettet.

A PSZ folyóirata a Pedagógusok lapja, mely a közszféra, a közoktatás és a szakszervezeti élet fontos, aktuális kérdéseivel foglalkozik.

Nemzetközi tevékenysége[szerkesztés]

A PSZ intenzív kapcsolatokat tart fenn más országokban működő pedagógus-szakszervezetekkel, illetve nemzetközi tömörülésekkel. Alapító tagja az Oktatási Internacionálénak (Education International - EI) és 2004. januártól elismert, teljes jogú tagja az Európai Szakszervezeti Szövetség Oktatási Bizottságának (ETUCE). Részt vesz az Európai Unió ágazati érdekegyeztetésében.

Vezetői 1990 óta[szerkesztés]

Felépítése[szerkesztés]

A PSZ szervezeti felépítését az Alapszabály tartalmazza. [1]

A kongresszusok között a PSZ döntéseit az Országos Vezetőség (OV) hozza, melyben az Ügyvivő Testületi (ÜT) tagokon és a tagozatvezetőkön kívül a területi szervezetek vezetői rendelkeznek megszabott számú, mindösszesen 102 mandátummal.

Az Országos Vezetőség (OV) üléseit az Ügyvivő Testület (ÜT) készíti elő, amely segíti az Elnökség munkáját. Tagjai az elnökön és az alelnökökön kívül (2018 júliusában): Békési Tamás, Kajtár Hajnalka, Földváriné Jeneses Katalin, Fülöp Attila, Jámbor Ferencné, Kókán István, Németh Béla, Szilágyi Zoltán.

A PSZ Felügyelőbizottsága: Takács Pál György elnök, Hegedűs Zoltán, Köpf Lászlóné, Lencse János és Révész Istvánné.

Tagozati vezetők:

  • Szakoktatási és felnőttképzési munkacsoport: Márk Csaba Endre
  • Óvodai: Verba Attiláné
  • Gyógypedagógiai: Pomázi Zsóka
  • Kollégiumi: Ringhofer Ervin
  • Vezetői munkacsoport: Molnárné Kis Erika
  • Gyermekvédelmi intézmények: Szilágyi Zoltán
  • Egyházi munkacsoport: Józsa László
  • Nyugdíjas: Holcsikné Brummer Mária

A PSZ Országos Irodáját igazgató titkár irányítja (dr. Dudás Lilian - 2014-2018).

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Hivatalos oldal[szerkesztés]