Pedagógusok Szakszervezete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tagsága alapján a legnagyobb magyarországi ágazati szakszervezet, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) konföderáció tagja.

Székhelye: Budapest, Városligeti fasor 10.

Taglétszáma saját adatai szerint mintegy ötvenezer, tagjai honlapja szerint „az óvodák, általános- és középiskolák, szakképzési, kollégiumi, gyermekotthoni, lakásotthonhálózati és gyógypedagógiai intézmények, valamint a hozzájuk kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok, gyermek- és ifjúságvédelmi, közművelődési, szakmai-szolgáltató, értékelő, fejlesztő, képző- és kutatóintézmények” alkalmazottai, nyugdíjasai, illetve a belőlük munkanélkülivé váltak közül kerülnek ki.[1]

Története[szerkesztés]

Jogelődje az 1918. december 30-án Somogyi Béla elnökletével megalakult Magyarországi Tanítók Szakszervezete. Ezt 1919 augusztusában betiltották és 1945-ig a közszférában nem működhettek szakszervezetek, csak szakmai egyesületek. 1945. február Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete néven újjáalakult. A PSZ kongresszusait az 1946. február 24-én tartott I. kongresszustól számozzák. Neve ezután is többször változott: Magyar Pedagógusok Szakszervezete (1950. május - 1950. december), Pedagógusok Szakszervezete (1950. december - 1956. október), Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete (1956. november - 1957. december), Pedagógusok Szakszervezete (1958-tól).

A rendszerváltástól[szerkesztés]

1990 tavaszán, a kommunista rezsim utáni első szabad választások előtt a PSZ úgy döntött, nem csatlakozik a kommunista szakszervezeti szövetség, a SZOT utódjaként létrehozott MSZOSZ szövetséghez. Ugyanezen év júniusában a SZEF egyik alapítója lett. A SZEF elnökévé 2007 júliusától a PSZ éléről Varga Lászlót választotta a SZEF kongresszusa.

Tevékenysége[szerkesztés]

A PSZ alapvető törekvése, hogy az érdekvédelem jogi garanciái bővüljenek, s olyan alkupozíción nyugvó, eredményes érdekegyeztetési rendszer, szociális párbeszéd működjön, amely megteremti a korszerű oktatáspolitika, a biztonságos foglalkoztatás, valamint az európai uniós szintű kereseti, szociális és nyugdíjviszonyokhoz közelítés feltételeit.

Céljai elérése érdekében a PSZ, az ágazat reprezentatív érdekvédelmi szervezeteként, elsősorban tárgyalásokat folytat, részt vesz a közoktatás, a közszféra különböző szintű érdekegyeztető fórumainak munkájában. Az elmúlt években azonban többször, más módon is fellépett az ágazat érdekeinek védelmében.

A PSZ legnagyobb tüntetése 1995. november 15-én volt Budapesten, a Parlament előtt, ahol követelték a közoktatás támogatásának költségvetési garanciáját, az óvodai ellátás kötelező önkormányzati feladatként való elismerését, a bérfelzárkóztatás folytatását.

2001-2002-ben, valamint 2007-ben országos népi kezdeményezéssel élt a PSZ a közalkalmazottak bér- és előmeneteli rendszerével kapcsolatban. 2004-ben és 2006-ban tevékenyen részt vett az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság megalakításában és a kompromisszummal megvalósult követelések megfogalmazásában.

A PSZ kezdeményezése alapján 1991 óta minden év november 22-én ünnepeljük a Magyar Közoktatás Napját.

Az érdekképviseleti munkát több országos szakmai és rétegtagozat segíti. Ilyen a felnőttoktatási és felnőttképzési, a gyermek- és ifjúságvédelmi, a gyógypedagógiai, az ifjúsági, a kollégiumi, az óvodai, a szakoktatási és szakképzési, az intézményvezetői tagozat, a technikai és adminisztratív dolgozók tagozata, a nyugdíjas választmány és az általános művelődési központban (ÁMK) alkalmazottak tagozata.

Az érdekvédelmet jogsegélyszolgálattal és alapítványok, köztük a Gárdonyi Géza Alapítvány támogatásával is erősíti.

A PSZ az érdekvédelem prioritása mellett fontosnak tartja a tagjainknak nyújtott egyéb szolgáltatásokat például önsegélyezés, az üdültetés, az öntevékeny kulturális és sportmozgalom.

A PSZ 1992-ben alapította a szakszervezet érdekében végzett tevékenység elismerésére szolgáló kitüntetését, az Eötvös József-emlékérmet, valamint a szervezeteknek, intézményeknek és intézményfenntartóknak adható Eötvös József-emlékplakettet.

A PSZ folyóirata a Pedagógusok lapja, mely a közszféra, a közoktatás és a szakszervezeti élet fontos, aktuális kérdéseivel foglalkozik. Főszerkesztője: Millei Ilona (2010).

Nemzetközi tevékenysége[szerkesztés]

A PSZ intenzív kapcsolatokat tart fenn más országokban működő pedagógus-szakszervezetekkel, illetve nemzetközi tömörülésekkel. Alapító tagja az Oktatási Internacionálénak (Education International - EI) és 2004. januártól elismert, teljes jogú tagja az Európai Szakszervezeti Szövetség Oktatási Bizottságának (ETUCE). Részt vesz az Európai Unió ágazati érdekegyeztetésében.

Vezetői 1990 óta[szerkesztés]

Felépítése[szerkesztés]

A PSZ szervezeti felépítését az Alapszabály tartalmazza. [1]

A kongresszusok között a PSZ munkáját ügyvivő testület irányítja. Tagjai az elnökön és az alelnökökön kívül (2016. márciusban): Békési Tamás, Földváriné Jeneses Katalin, Kókán István, Makár Barnabásné, Szabó Gáborné, Tömöriné Tóth Anna.

A PSZ Felügyelőbizottsága: Horváth István – elnök, Szatmári Zoltánné, Takács Pál György, Holdampf Sándorné, Slezák Ferencné

Tagozati vezetők:

  • Szakoktatási és felnőttképzési munkacsoport: Márk Csaba Endre
  • Adminisztrációs és technikai: Gyeraj Mihály
  • Óvodai: Verba Attiláné
  • Gyógypedagógiai: Pomázi Zsóka
  • Kollégiumi: Ringhofer Ervin
  • Vezetői munkacsoport: Molnárné Kis Erika
  • Gyermekvédelmi intézmények:
  • Egyházi munkacsoport: Józsa László
  • Nyugdíjas: Dobay László
  • Ifjúsági:

Az Ügyvivő Testületi tagokon és a tagozatvezetőkön kívül a területi szervezetek vezetői rendelkeznek megszabott számú, mindösszesen 177 mandátummal a PSZ Országos Vezetőségében (OV).

A PSZ Országos Irodáját igazgató titkár irányítja (dr. Dudás Lilian - 2014).

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Hivatalos oldal[szerkesztés]

a Pedagógusok Szakszervezetének honlapja