Lengyel Intézet (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Instytut Polski
Lengyel Intezet logo.jpg
Polish Institute, Haggenmacher building, Nagymező street side, 2018 Terézváros.jpg

Alapítva 1939
Székhely Budapest (Nagymező utca, 15)
Elhelyezkedése
Lengyel Intézet (Budapest)
Lengyel Intézet
Lengyel Intézet
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 13″, k. h. 19° 03′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 13″, k. h. 19° 03′ 37″
Az Instytut Polski weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Instytut Polski témájú médiaállományokat.

A budapesti Lengyel Intézet (lengyelül: Instytut Polski w Budapeszcie) a világszerte működő Lengyel Intézetek, Lengyelország hivatalos kulturális intézeteinek egyike. Célja a lengyel kultúra megismertetése és elismertségének erősítése, a lengyel történelem és örökség megértésének növelése, valamint a nemzetközi együttműködés segítése a kultúra, oktatás, tudomány és társadalmi élet területén, és mindezek által Lengyelország politikai, gazdasági és kulturális pozíciójának erősítése.[1][2]

Történelem[szerkesztés]

A budapesti Lengyel Intézet egy 1934. október 21-én aláírt kulturális egyezmény nyomán 1939. május 24-én kezdte meg működését, másodikként a Lengyel Intézetek sorában, és első külföldi kulturális intézetként a magyar fővárosban. Az Intézet 1944-ig, Magyarország német megszállásáig háborítatlanul működött a Múzeum körúton. A háború alatt a lengyel emigráció szellemi életének egyik központja volt, valamint részt vett a lengyel menekültek segítésében, oktatásában is.

A második világháború után 1951-ben kezdte újra működését Lengyel Olvasóterem néven a Váci utcában, majd egy évre rá nyelvtanfolyamokat is indított. A nyelvoktatás kimagasló alakja három évtizeden át Varsányi István volt. 1964-ben költözött mai székhelyére, az Andrássy út és a Nagymező utca kereszteződésébe, és Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központként mélyítette tovább kulturális tevékenységét szimpóziumok, vitadélutánok, kiállítások, komolyzenei és dzsesszkoncertek, filmvetítések, valamint találkozók szervezésével. A központ mellett színjátszó kör és lengyel bolt is működött, mely utóbbi könyveket, zenei kiadványokat, kézműves termékeket árusított.

A rendszerváltás után kormányközi kulturális egyezmények erősítették meg a központ létét, mely 1994 óta ismét Lengyel Intézet néven működik. Ekkor indult a Lengyel Filmtavasz is, amely a kortárs lengyel filmművészet legjelentősebb alkotásait hozza el évről évre a magyar közönségnek azóta is. A lengyel bolt helyét 1999-ben a Platán Galéria, egy kortárs művészeti galéria vette át, és tizennégy év múlva a galérián belül kezdte meg működését a Latarka művészpince. Az Intézet többek között művészeti eseményeket szervez, kiadványok megjelenését támogatja, vásárokon és kiállításokon vesz részt, versenyeket és pályázatokat hirdet, valamint nyelvtanfolyamokat szervez. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a lengyel irodalmat népszerűsíti, és olyan eseményeken is rendszeresen jelen van, mint például a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Sziget, a Lamantin Jazz Fesztivál és a Café Budapest.[3]

Igazgatói[4][szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Polish Institutes (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs, Republic of Poland, 2012. (Hozzáférés: 2014. április 19.)
  2. Mission and goals of Polish Institutes (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs, Republic of Poland, 2012. (Hozzáférés: 2014. április 19.)
  3. A Lengyel Intézet új arculata (magyar nyelven). Lengyel Intézet, 2014. (Hozzáférés: 2014. április 19.)
  4. 75 LAT INSTYTUTU POLSKIEGO W BUDAPESZCIE (lengyel nyelven). www.75lengyelkultura.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 3.)
  5. Joanna Szczutkowska: Współpraca kulturalna Polski z Węgrami w dziedzinie kinematografii w latach siedemdziesiątych XX wieku (lengyel nyelven) pp. 133. Polska Akademia Nauk, 2018. [2019. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 8.)

További információk[szerkesztés]

  • Lengyel Intézet Budapest (magyar, lengyel, angol)
  • Mieczysław Wieliczko: W siedemdziesiątą rocznicę. Instytut Polski w Budapeszcie (1937-1944), "Polonia Węgierska 145, 2008, 10-11 oldal.