Ranolder János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ranolder János
Veszprém püspöke
Ranolder 05.JPG

Született 1806. május 16.
Pécs
Elhunyt 1875. szeptember 21. (69 évesen)
Veszprém
Püspökségi ideje
1849. október 27. – 1875. szeptember 12.
Előző püspök
Következő püspök
Zichy Domonkos
Kovács Zsigmond
Ranolder János a Catholic Hierarchy-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ranolder János témájú médiaállományokat.
Ranolder János portréja a Vasárnapi Ujság 1857. évi 41. számában

Ranolder János (Pécs, 1806. május 16.Veszprém, 1875. szeptember 12.) veszprémi püspök, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Pécsett született köztiszteletben álló polgári család sarjaként. Édesapja Ranolder Ferenc kesztyűkészítő, édesanyja Hubáts Cecília, testvérbátyja Ranolder Károly a későbbi dárdai, majd beremendi plé­bános volt. Iskoláit szülővárosában kezdte a pécsi Ciszterciek Gimnáziumában, ahol kitűnő tanulmányi eredménnyel végzett, majd tanulmányait Pesten folytatta a papi szemináriumban a hittudományi karon.

Ranolder János

1829. május 17-én pappá szentelték, ezután először a pécsi püspökségen dolgozott. Később további tudományos képzésre Bécsbe az Agusztineumba küldték, ahol teológiai doktorátust szerzett 1830-ban. Ezután visszakerülvén Pécsre, az ottani papi szemináriumban tanított a szentírástudomány és a keleti nyelvek tanáraként 1831. január 6-ától 1840-ig. 1834-től püspöki segédkönyvtárosként is dolgozott, 1834 és 1835-ben között a Szentírás magyarra történő fordításában segédkezett Szepessy püspök mellett. Kiemelkedő képességei, ismeretei révén 1840-től már a pesti egyetemen adott elő. A görög, a latin és a héber nyelv elsajátítása után több élő európai nyelvet is megtanult. Egyházi szakírói tevékenységet is kifejtett. Műveket publikált Hermeneuticae Bibliae generalis valamint A katolikus anyaszentegyház szertartásai címmel. Tanulmányúton járta be Európa nevesebb helyeit: megfordult Itáliában, Angliában, Svájcban és Németországban. Tapasztalatairól a Religio című folyóiratban számolt be.

Az egyházi ranglétrán nagy léptekkel haladt előre, előbb pécsi kanonok, majd a papnevelde kormányzója, és 1849-ben, negyvenhárom évesen megkapta a veszprémi püspöki kinevezést. 1850. május 19-én foglalta el püspöki székét. 1861-ben 50 holdas csopaki birtokán három hónap alatt hatalmas kastélyt és a kastély mellett lévő pince mellé vincellér és présházat építtetett.[1] Jövedelmeinek jelentős részét rendkívül szerteágazó karitatív tevékenységére fordította: Ranolder János püspök, aki szabadidejében legszívesebben szőlőbirtokaira visszahúzódva töltötte napjait, hitben, szerénységben leélt élete során jövedelmének nagy részét, mintegy négymillió forintot – az akkori időkben hihetetlenül nagy összeget – fordított közcélokra.

Alapítványokat hozott létre a pécsi szegény betegek gyógyítására, a veszprémi egyházmegye rászoruló papjai, apácái, iskolái támogatására. Veszprémben kórházat, zárdát, iskolát építtetett. Felismerte, hogy Magyarországon és a Dunántúl egyes részein nagy jövője van a bortermelésnek, ezért Csopakon, Badacsonyban a Somló hegyen és a Hegyalján szőlőket telepíttetett, modern alapokra helyezve ezzel a fajtanemesítést. A szőlőtermesztés népszerűsítése érdekében szőlőoltványokat ajándékozott a földműveseknek, a csopaki bor nemzetközi hírnevének megalapítása az ő nevéhez fűződik. Élete utolsó nagylelkű gesztusaként a főváros részére százezer forintot adományozott egy leánynevelő intézet alapítására.

Emlékezete[szerkesztés]

A tudós és bőkezű mecénás nevét viselő iskola – a Ranolder Intézet – mai neve: Leövey Klára Gimnázium.[2] Csopakon minden év szeptemberében a Ranolder Emléknapon megemlékeznek életéről és áldásos tevékenységéről.[3] Emlékére Veszprém város Önkormányzata Ranolder-díjat alapított (Ranolder-emlékérem és díszoklevél), az oktatás és nevelés területén kiemelkedő személyek munkájának elismerésére.

Budapesten, a Ferencvárosban az ő nevét viselte 1879 és 1954 között a Balázs Béla utca.[4]

Művei[szerkesztés]

  • Ranolder János: Kemenes költeményei, Werfer Károly kiadása,[5]

Kitüntetései[szerkesztés]

  • Ferenc József „Pro litteris et artibus” nagy aranyérme, 1854.

Róla írták[szerkesztés]

  • Takács Lajos: Ranolder János veszprémi püspök élete és munkássága 1806-1875. A Veszprémi Egyházmegye Múltjából 14., kiadta a Veszprémi Egyházmegye Érseki Levéltára, 1987.[6]
  • Dr Sziklay János: Veszprém Város az irodalomban és művészetben (p.269) - K.: Dr Óvári Ferenc, Veszprém, 1932.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csopak-Ranolder-Jásdi pince. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
  2. Leövey Klára Gimnázium. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
  3. Ranolder Jánosra emlékezve. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
  4. Budapest teljes utcanévlexikona. Sprinter Kiadó, 2003. 89., 417. old.
  5. Ranolder, János: Kemenes költeményei. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
  6. Ranolder János veszprémi püspök élete és munkássága 1806-1875

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ranolder János témájú médiaállományokat.


Előde:
Zichy Domonkos
Veszprémi püspök
1849–1875
Utóda:
Kovács Zsigmond