Rosty Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
barkóczi Rosty Ferenc
Rosty Ferenc alispán címeres viaszpecsétje
Rosty Ferenc alispán címeres viaszpecsétje
Született 1718
Elhunyt 1790. február 4. (72 évesen)
Kám, Vas vármegye
Nemzetisége magyar
Házastársa 1.f. balásfalvi Orosz Mária (1720-1751)
2.f. Bajáky Katalin (1726-1782)
Foglalkozása vasi alispán, királyi tanácsos

Barkóczi Rosty Ferenc (1718 – † Kám, Vas vármegye, 1790. február 4.) Vas vármegye alispánja és követe, királyi tanácsos,[1] táblabíró, földbirtokos.

Élete[szerkesztés]

Rosty Ferenc a Vas vármegyei nemesi származású barkóczi Rosty családban született. Édesapja, barkóczi Rosty László vasi főszolgabíró, édesanyja, a zalalövői Csapody családból való zalalövői Csapody Mária úrnő volt. Az anyai nagyszülei zalalövői Csapody István (†1703), győri lovas alparancsnok, a lövői várkapitány, és az ősrégi és tekintélyes osztopányi Perneszy családból való Perneszy Zsófia (fl. 16511702) lánya voltak; Csapody Istvánné osztopáni Perneszy Zsófia szülei, osztopáni Perneszy István (fl. 1647-1663) (†1663), a zalalövői vár főkapitánya, és nyéki Rauch Zsuzsanna voltak. Rosty Ferencnek három testvére volt: Rosty János (1717-1762); Rosty Anna Mária (1722-1784), boldogfai Farkas Ferenc (1713-1770) zalai másodalispán felesége; és Rosty Katalin, szalapatakai Nagy Mihály (1706-1756) zalai alispán, királyi tanácsos felesége. Rosty Ferenc és sógora, boldogfai Farkas Ferenc zalai alispán, közti igen sűrű levelezése megmaradt, amely a közeli baráti kapcsolatukra utal.[2]

Édesapja halála után, a még nagyon fiatal Rosty Ferenc, az 1739-ben létrejött családi vagyon elosztásban, a jáki kastély és jószágok felét kapta meg, valamint Csében két egésztelkes jobbágyot (a kastélybeli jogosultságokkal), a salomvári szőlőbirtokok felét, valamint a Pácsod prediumban szántókat, réteket is.[3] Jogi tanulmányai befejezésével a vármegye közigazgatásába lépett. 1742-ben vasi alszolgabíró, 1742-ben adópénztárnok és egyben táblabíró, majd később házi pénztárnok volt.[4]

Három egymás utáni ízben Vas vármegye alispánjává választották: először 1757.-ben Zarka István mellett, utána 1762.-ben balázsfalvi Orosz Ignácz mellett, és 1772.-ben Horváth Ferenc mellett.[5] 1764. február 14.-én Mária Terézia magyar királynő tanácsosi címet adományozott neki.[1] Rosti Ferenc 1764. évi június hó első napjaiban költözött fel Pozsonyba, egyelőre Sallér István követtársa nélkül.[6] Vas vármegye követe volt az 1764–65-ös pozsonyi országgyűlésen. Leveleiből, irataiból kitűnik, hogy öntudatosultak benne a paternalista érzelmek, és benne volt észrevehető a korszak újabb vonásában, az hogy, a megye teljes lakosságát képviselte.[7] Lokál patriotának is nevezhető, mivel hazája után rögtön utána a vármegyének is hűséget fogadott.[8] Egy paszkvillus szerint, a császár által javasolt adóemeléseknek Rosty Ferenc nagy ellenzője lett és nem csak a haza, hanem a szegény adózó nép védelmezőjének ismerték.[9] Rosty Ferencről Bezerédj István követtársa kiemelte az országgyűlés tagjairól szóló névtelen röpiratból, azt hogy, "Kopasz, görbe kobakú, nagypofájú vörös ember volt".[10]

Az úrbérrendezés korában, Rosty Ferenc alispán 9 úrbéri birtokkal rendelkezett és 578 úrbéri holdja volt összesen. Lakóhelye Jákon volt, és a legnagyobb ingatlana a 201 úrbéri holdas földbirtoka volt Kámon. Összesen 42 jobbágya volt és 27 zsellére.[11]

A második felesége, bajáki Bajáky Katalin, 1782. november 22.-én hunyt el 60 évesen és ünnepélyes temették el az osztopáni Perneszy család jáki kriptájában.[12] Rosty Ferenc 1790. február 4.-én Kámon hunyt el 72 évesen és a jáki családi kriptában temették el.

Házasságai és leszármazottjai[szerkesztés]

Első felesége balásfalvi Orosz Mária (1720-1751),[13] balásfalvi Orosz Ferenc (1675-1739) győri szolgabíró és Lassek Erzsébet (1691-1733) lánya. Ebből a házasságból származott:

  • barkóczi Rosty Pál (1745-1810) táblabíró, főhadnagy. Neje, nedeczei Nedeczky Anna (1764-1839). Dédunokájuk, báró Eötvös Loránd.

Első felesége halála után bajáki Bajáky Katalint (1726-1782), bajáki Bajáky Mihály (1671-1734) vasi főszolgabíró és niczki Niczky Mária (1698-1759)[14] lányát vette el. E második frigyből született:

  • barkóczi Rosty János (1758-1810) keszthelyi plébános
  • barkóczi Rosty Katalin (1753-1787).[15] Férje mezőszegedi Szegedy Ignác (1736–1796), Zala vármegye alispánja és királyi tanácsos volt. Rosty Katalin mezőszegedi Szegedy Róza édesanyja volt.

Származása[szerkesztés]

barkóczi Rosty Ferenc családfája
barkóczi Rosty Ferenc
(1718. –Kám, Vas vármegye, 1790. február 4. )
Vas vármegye alispánja és követe, királyi tanácsos, táblabíró, földbirtokos.
Apja:
barkóczi Rosty László
Vas vm. főszolgabírája, birtokos
Apai nagyapja:
barkóczi Rosty István
(? –†1718)
gróf németújvári Batthyány Pál familiárisa, majd árváinak,
jószágkormányzója (bonorum prefectus)
Apai nagyapai dédapja:
barkóczi Rosty János
birtokos
(Rosty Miklós és Petretich Ilona fia)
Apai nagyapai dédanyja:
fületinczi Keltz Anna
(Keltz János és czitaróczi Czitaróczy Magda lánya)
Apai nagyanyja:
jobbágyi Jobbágyi Regina
Apai nagyanyai dédapja:
?
Apai nagyanyai dédanyja:
?
Anyja:
zalalövői Csapody Mária
Anyai nagyapja:
zalalövői Csapody István
(?– †1703)
törökverő, a zalalövői vár utolsó főkapitánya, zalai földbirtokos
Anyai nagyapai dédapja:
nemes Csapody István
(Chiapody alias Szabó Pál, és Helena asszony fia)
Anyai nagyapai dédanyja:
 ?
Anyai nagyanyja:
osztopáni Perneszy Zsófia
Anyai nagyanyai dédapja:
osztopáni Perneszy István († c. 1661)
a zalalövői vár főkapitánya, zalai és somogyi földbirtokos
(osztopáni Perneszy Ferenc, lövői kapitány, Zala vármegye alispánja, országgyűlési követe, és szombathelyi Szombathelyi Zsófia fia)
Anyai nagyanyai dédanyja:
nyéki Rauch Zsuzsanna
(nyéki Rauch Dániel, nedelici főharmincados és Fürnberg Anna Jusztina lánya)

Jegyzetek és források[szerkesztés]

  1. ^ a b A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 47. kötet - 22. oldal
  2. ZML. XII. Farkas család. 3. doboz 1759-1799 130-159. 29
  3. Dominkovits Péter. ZALALÖVŐ TÖRTÉNETE 1690-1790. In:Könyvészeti adatok. Zalalövő története: Az ókortól napjainkig.Elektronikus megjelenítés:NKÖEOK Szerkesztőség - 2007. Zalalövő története c. kötet borítója. Zalalövő, 1998. Szerkesztő: Molnár András
  4. http://library.hungaricana.hu/pdf/MLTK_MEGY_VASM/VASM_Vhk_1995.pdf/slice?pg=188&to=188
  5. [http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0025/11.html VASVÁRMEGYE ÖNKORMÁNYZATA ÉS KÖZIGAZGATÁSA. Írta Somogyi József, átnézték Bezerédy Viktor és Thallóczy Lajos]
  6. Dunántúli Szemle 1943 (10. évfolyam, 1-8. szám)1943 / 1-2. szám.Rög és lélek.Bezerédj István: Rosti Ferenc levelei az 1764-65. évi pozsonyi országgyűlésből
  7. Szijártó István. (2010)A Diéta. A magyar rendek és az országgyűlés 1708-1792. Balaton Akadémiai kiadó. 177.o.
  8. Szijártó István. (2010)A Diéta. A magyar rendek és az országgyűlés 1708-1792. Balaton Akadémiai kiadó. 180.o.
  9. Szijártó István. (2010)A Diéta. A magyar rendek és az országgyűlés 1708-1792. Balaton Akadémiai kiadó. 194.o.
  10. Szijártó István. (2010)A Diéta. A magyar rendek és az országgyűlés 1708-1792. Balaton Akadémiai kiadó. 143.o.
  11. Fónagy Zoltán. (2013). A Nemesi Birtokviszonyok az Úrbérendezés Korában. Adattár II. MTA. Budapest.(1326.o.)
  12. familysearch.org Rosty Ferencné Bajáky Katalin halála
  13. Szluha Márton (2012) Vas vármegye nemes családjai II kötet. Heraldika kiadó (400. o.)
  14. Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó. 219.o.
  15. Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-novemberADATTÁRGéfin Gyula: Kisfaludy Sándor kiadatlan levelei. (1. közlemény)