Szegedy Róza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szegedy Róza
Laccataris Demeter: Szegedy Róza
Laccataris Demeter: Szegedy Róza
Született 1775.
Ötvös
Elhunyt 1832. május 18. (57 évesen)
Sümeg
Állampolgársága Magyar Királyság
Nemzetisége magyar
Házastársa Kisfaludy Sándor
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szegedy Róza témájú médiaállományokat.

Mezőszegedi Szegedy Róza (Ötvös, 1775. – Sümeg, 1832. május 18.) Kisfaludy Sándor felesége és múzsája ('Liza').

Élete[szerkesztés]

A fiatal Szegedy Róza
Szegedy Róza háza az udvarból nézve, Badacsonytomaj
Származása[szerkesztés]

A nemesi származású dunántúli mezőszegedi Szegedy család sarja. Édesapja, mezőszegedi Szegedy Ignác (1736-1796) zalai alispán[1] királyi tanácsos,[2] édesanyja, a barkóczi Rosty családból származó barkóczi Rosty Katalin Rozália (1753-1787),[3][4] barkóczi Rosty Ferenc (1718-1790) vasi alispán, királyi tanácsos és bajáki Bajáky Katalin (1726-1782) lánya volt.[5] Ráczkevi Eötvös Károly író állítása szerint, a Rosty nemzetség „ősrégi család, ama 108 nemzetség egyike, mely Árpád vezérlete alatt az országot elfoglalta.”[6] Anyját korán elvesztette, apja halála után nagybátyja, Szegedy János (1741-1806),[7] felsőörsi prépost lett a gyámja. St. Pöltenben, orsolyita apácáknál tanult. Szegedy Róza a liberális érzelmű mezőszegedi Szegedy Ferenc (1786 - 1848) zalai alispán nővére volt.

Leánykora, Kisfaludy udvarlása[szerkesztés]

Róza a Zala vármegye híresen szép és gazdag lányai közé tartozott, számos udvarlóval. Az egyik kedves fiatalkori barátja Rózának, besenyői és velikei Skublics Imre (1771-1830) volt,[8] aki később a vármegye főjegyzője lett. Kisfaludy Sándor figyelmét Sümegen egy Oszterhuber nevű barátja hívta fel a feltűnő szépségre: „...igen szép és igen okos lány, de igen nagy úrnő. Szegény legény ne forgolódjék körülötte, mert nagyra van nevelve.” Kisfaludy ettől fogva „szeme közé akart nézni Szegedy Rózának”. Tudatosan próbált „véletlenül találkozni” vele, de többször is épp lemaradt a találkozásról. A 20 év körüli ifjú tiszt végül Sümegen látta meg életében először az akkor 16-17 éves Rózát, 1792 tavaszán.[9] Egy rokona, forintosházi Forintosné gyónáskor észrevette a lányt, gyorsan riasztotta az épp az öreganyjánál Sümegen időző Kisfaludyt, aki egy átmulatott éjszaka után rohant a templomhoz. De már csak hintójában látta arcát egy pillanatra. Elunva az utánafutkosást, írt hozzá egy verset, melyet Skublics Imre barátja Róza kezébe juttatott. „Nagyon rossz vers lehetett, nincs is meg a versek gyűjteményében. Tartalma az volt, hogy Jupiter, Apolló, Merkur s valamennyi olimpusi isten otthagyta az eget, s elment ki erre, ki amarra; az ördög maradjon az égben, ha Szegedy Róza onnan a földre szállott, s itt akar mulatni.”[9] Vashosszúfaluban ismerte meg nagybátyáéknál, barkóczi Rosty Páléknál (1745-1818),[10] egy szüreti bál alkalmával.[6] Ekkor szerettek egymásba, s ez a szerelem az élete végéig elkísérte Rózát. Kezdetben óvatosan fogadta a nagy szoknyavadász hírében álló 24 éves Kisfaludyt, akinek katonatiszti külföldi szerelmi kalandjai közszájon forogtak.[6] A költő 1796-ban feleségül kérte, amire a túl sürgető rohamnak[6] is betudhatóan, akkor még nemet mondott. A türelemre intett, romantikusan érzelmes Kisfaludy így hivatásos katonatiszti feladat vállalása mellett döntött, és háborúba indult, felejteni a viszonzatlannak hitt szerelem kínjait. Róza nagyon is szerette az ő daliáját, a visszaemlékezések szerint ugyan akadtak más, nemes kérői is Kisfaludy távolléte alatt, ám ő senkinek nem akart igent mondani, azt tervezte, kolostorba vonul, és Jézusnak szenteli életét.

Házassága Kisfaludyval[szerkesztés]

Idővel azonban a költő visszatért a halál torkából, változatlanul szerelmesen, így másodjára is feleségül kérte Rózát 1798-ban Felsőörsön, amire a leány már igent mondott. 1800. január 20-án házasodtak össze Ötvösön (egyes feljegyzések szerint Gógánfán). A végig boldog házasság első öt évét Kámban töltötték, a Rosty családtól örökölt Szegedy Róza birtokán, ahol szőlőtermesztéssel és gazdálkodással foglalkoztak. 1805-ben Sümegre költöztek, itt született Kisfaludy versciklusa, a Boldog szerelem himnusza. 32 évig éltek együtt.

Betegsége, halála[szerkesztés]

Élete folyamán korán betegeskedni kezdett. 45 évesen „sovány volt, fényes fehér arca s még akkor is gyönyörű kék szemei.” Eötvös Károly Utazás a Balaton körül című könyvében több fejezetet szentel Szegedy Róza alakjának. Utolsó éveiről így ír: „1831-ben már mindig komoly volt. Sőt szomorúnak látszott. Arca halovány, szinte hervadozó, csak sötét égszínkék szemeiben volt meg a régi sugár. Nem volt már fiatal, közel volt az ötvenhetedik évhez.” 1832. május 18.-án Róza meghalt 57 évesen Sümegen.[11] Sümegen közös sírban nyugszanak. Badacsonyi háza - melyben férjével együtt laktak - ma emlékmúzeum.

Rózsakő[szerkesztés]

Az elbeszélések szerint Róza egyik kedvenc helye volt egy, a Badacsony oldalában rejlő kő, melyen gyakran üldögélt Kisfaludyval, gyönyörködve a csodás balatoni panorámában, ami onnan a szemük elé tárult. Ezt a követ később róla nevezték el Rózsakőnek, amelyet a mai napig a fiatal szerelmesek sora keresi fel, a róla szövődött legenda miatt.

Szegedy Róza irodalmi művekben[szerkesztés]

Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül; A legrészletesebb életrajzi leírást Szegedy Róza életéről a kései kortárs Eötvös Károly adta e könyvében.

Származása[szerkesztés]

mezőszegedi Szegedy Róza családfája
mezőszegedi Szegedy Róza
(1776. –
Sümeg, 1832. május 18.)
Apja:
mezőszegedi Szegedy Ignác
(Pápa, 1736. január 24.
Ötvös, 1796. szeptember 16.)
Zala vármegye alispánja, királyi tanácsos
Apai nagyapja:
mezőszegedi Szegedy Ferenc
(1696. – ?)
Veszprém vármegye alispánja, királyi táblai ülnök
Apai nagyapai dédapja:
mezőszegedi Szegedy Pál
(? - ? )
Vas vármegye alispánja
Apai nagyapai dédanyja:
telekesi Török Katalin (? - ? )
Apai nagyanyja:
medgyesi Somogyi Róza
(Pápa, 1714. június 26.
? )
Apai nagyanyai dédapja:
medgyesi Somogyi Ádám
(? – ? )
Veszprém vármegye alispánja
Apai nagyanyai dédanyja:
vizeki Tallián Rózália
(Pápa, 1692. augusztus 6. -
Pápa, 1733. április 30.)
Anyja:
barkóczi Rosty Katalin Róza
(Ják, 1753. augusztus 30.
Sümeg, 1787. október 10.)
Anyai nagyapja:
barkóczi Rosty Ferenc
(1718. –
Kám, 1790. február 4.)
Zala vármegye alispánja, királyi tanácsos
Anyai nagyapai dédapja:
barkóczi Rosty László
(? – ? )
Vas vármegye főszolgabírája
Anyai nagyapai dédanyja:
zalalövői Csapody Mária
(? – ? )
Anyai nagyanyja:
bajáki Bajáky Katalin
(Sárvár, 1726. –
Ják, 1782. november 26.)
Anyai nagyanyai dédapja:
bajáki Bajáky Mihály
(1671 -
Táplánfa, 1734. május 11.)
Vas vármegye főszolgabírája
Anyai nagyanyai dédanyja:
niczki Niczky Mária
(1698 -
Táplánfa, 1759. július 7.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zala megye archontológiája 1338-2000 Szerkesztő: Molnár András Zalaegerszeg, 2000. (Zalai Gyűjtemény, 50.) 254.o.
  2. Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó. (598.o.)
  3. familysearch.org Rosty Katalin keresztelő adatlapja (boldogfai Farkas Ákos adattárából)
  4. Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-novemberADATTÁRGéfin Gyula: Kisfaludy Sándor kiadatlan levelei. (1. közlemény) - Rosty katalin halálának a dátuma
  5. Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó. (400.o.)
  6. ^ a b c d Eötvös Károly: Balatoni utazás. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. február 14.)
  7. Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó. 599.o.
  8. Darnay Kálmán. Kaszinózó táblabírák I-II. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R. 2010. 97.o.
  9. ^ a b Eötvös Károly: Balatoni utazás. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. február 14.) Miként kezdődik Himfy szerelme fejezet
  10. Szluha Márton. (2012) Vas vármegye nemes családjai II. kötet. Heraldika kiadó.(399.o.)
  11. Kisfaludy Sándorné Szegedy Roza halála - Sümeg- boldogfai Farkas Ákos András adattárából

Források[szerkesztés]