Csev-Bahir-tó
Csev-Bahir-tó Stefánia-tó (ጨው ባሕር) | |
A NASA szatellitképe az egykori tóról | |
Ország(ok) | Etiópia Kenya |
Hely | Déli nemzetek, nemzetiségek és népek szövetségi állam |
Elsődleges források | Weito-folyó |
Elsődleges lefolyások | nincs |
Hosszúság | 64 km |
Szélesség | 24 km |
Felszíni terület | ~800 km2 |
Legnagyobb mélység | 7,5 m |
Tszf. magasság | 570 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 4° 43′ 00″, k. h. 36° 57′ 00″4.716667°N 36.950000°EKoordináták: é. sz. 4° 43′ 00″, k. h. 36° 57′ 00″4.716667°N 36.950000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csev-Bahir-tó Stefánia-tó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Csev-Bahir-tó (Amharául: ጨው ባሕር, [ t͡ʃʼəwbahɨr ]) vagy Stefánia-tó Etiópia déli részén található sós vizű tó. A Déli nemzetek, nemzetiségek és népek szövetségi állam délnyugati részén, Oromia szövetségi állam közelében elterülő tó déli csücske érinti Kenyát is. A tó amhara megnevezése sós tavat jelent. Egyéb ismert elnevezései: Istifanos-tó, Basso Naebor (Basszó Ebor), Chuwaha.
Földrajza
[szerkesztés]A Stefánia Természetvédelmi Terület közepén elterülő tó hossza nagyjából 64 km, szélessége pedig 24 km körül mozog. Magas vízszint esetén a tó Kenya északi részéig nyúlik.
Ez legdélebbi és legalacsonyabban (573 m) fekvő tó a Kelet-afrikai árok kenyai szakaszának északkeleti folytatása mentén elterülő tavak között. Vízgyűjtő területét a Humu-hegylánc választja el a Turkana-tóétól. Tőle keletre a Kumbi-hegylánc magasodik. A tavat északról a Weito-folyó és annak mellékfolyója, a Galana Sagan táplálja. Utóbbi egyes csapadékosabb időszakokban a Chamo-tó túlfolyásából is kap utánpótlást.
Története
[szerkesztés]Gróf Teleki Sámuel és térképésze, Ludwig von Höhnel voltak az első európaiak, akik eljutottak a tóhoz. Az 1888-ban felfedezett tavat Rudolf koronaherceg feleségéről, Stefánia belga királyi hercegnőről nevezték el. A közelben fekvő, ma is nagy kiterjedésű Rudolf-tavat szintén ők fedezték fel, és keresztelték el a koronahercegről. (1975-től utóbbi hivatalos neve Turkana-tó.)[1]
Teleki után többek között Arthur Donaldson Smith, Vittorio Bottego, M. S. Welby és Oscar Neumann is elérték a tavat. 1899-ben már igen kiszáradt állapotban volt, két évvel később már csak az északi részén találtak vizet. 1960-ban a tó területe kb. 2000 km² volt, azonban a 20. században fokozatosan elmocsarasodott.
2014-ben az ír alapítású Tullow Oil olajipari vállalat fúrásokat végzett a tó környékén, de nem bukkantak kőolajra.[2][3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Szabó Árpád Töhötöm (2001). „Afrika nyomában – gróf Teleki Samu után még egyszer”. Korunk (4). (Hozzáférés: 2014. július 21.)
- ↑ A Tullow Oil fúrásokat végzett a Csev-Bahir-medencében (angol nyelven). Amharic Movies, 2014. április 7. [2014. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 21.)
- ↑ A Tullow Oil nem talált olajat Etiópiában (angol nyelven). Irish Times, 2014. július 14. [2014. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 21.)
Források
[szerkesztés]- Chisholm, Hugh (szerk.): Basso Naebor Stefanie (Encyclopædia Britannica, 1911). (angolul)
- Szabó Árpád Töhötöm: Afrika nyomában – gróf Teleki Samu után még egyszer (Korunk, 2001. 4. sz.)
További információk
[szerkesztés]- Teleki Sámuel élete és munkássága (magyarul)
- A tó madárvilága Archiválva 2014. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)