Mezőörményesi járás
| Mezőörményesi járás | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Vármegye | Kolozs vármegye |
| Járási székhely | Mezőörményes |
| Települések száma | 14 (1913)[1] |
| nagyközségek | - (1913)[1] |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
A Mezőörményesi járás a Magyar Királyság megszűnt közigazgatási egysége, amely Kolozs vármegye része volt, Mezőörményes székhellyel. Területe jelenleg Romániában, Beszterce-Naszód megyében fekszik.
Fekvése[szerkesztés]
A Kolozsvári járás Kolozs vármegye keleti részén helyezkedett el, a megye északi határától a déliig húzódott. Nyugaton a Nagysármási járás, északon a Szolnok-Doboka vármegye és Beszterce-Naszód vármegye, keleten a Tekei járás, délen Maros-Torda vármegye voltak a szomszédai. A járási székhely Mezőörményes a járás déli részén található.
Története[szerkesztés]
A 18. század végén a járás területe Kolozs vármegye alsó kerületéhez tartozott,[2] 1864-ben szintén.[3]
1920 és 1925 között 14 településsel a romániai Kolozs megyéhez (Județul Cojocna) tartozott Plasa Ormeniș) néven.[4] 1925-ben a járás már nem létezett,[5] településeinek többségét Maros-Torda megyéhez csatolták.[6]
Lakossága[szerkesztés]
1910-ben 13 355 lakosa volt, ebből 11 163 görögkatolikus, 1601 református, 296 izraelita, 196 római katolikus, 64 unitárius, 19 evangélikus, 15 görögkeleti, 1 egyéb vallású.[7] A lakosság 81,5%-a román, 15,9%-a magyar, 0,8%-a német, 1,8%-a más anyanyelvű volt.[8]
Települései[szerkesztés]
Az 1913-as helységnévtár szerint a járást öt körjegyzőségben tizennégy község alkotta:[1]
| körjegyzőség | település | lélekszám |
|---|---|---|
| Mezőkecsedi kj. | Mezőkecsed | 757 |
| Mezőviszolya | 860 | |
| Mezőörményesi kj. | Mezőkirályfalva | 650 |
| Mezőörményes | 1401 | |
| Mezőszilvás | 1510 | |
| Mezőszentmihályi kj. | Fűzkút | 658 |
| Lompérd | 653 | |
| Mezőszentmihály | 1016 | |
| Nagynyulasi kj. | Komlód | 435 |
| Nagynyulas | 1491 | |
| Oroszfája | 888 | |
| Septéri kj. | Mezőköbölkút | 910 |
| Mezőújlak | 1051 | |
| Septér | 1075 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c A magyar szentkorona országainak helységnévtára 1913. Szerk. Biszak Sándor. Budapest: Hadtörténeti Intézet és Múzeum – Arcanum. 2006. ISBN 9789637374463
- ↑ Benkő József: Erdély. Ford. Szabó György. Sepsiszentgyörgy–Barót: Székely Nemzeti Múzeum–Tortoma. 2014. 452 és 468. o. ISBN 9789738995253
- ↑ Pesty Frigyes helységnévgyűjteménye 1864–1865. Budapest–Sepsiszentgyörgy: Országos Széchenyi Könyvtár–Székely Nemzeti Múzeum. 2014. III 11. o. ISBN 978-963-200-631-4
- ↑ Erdély statisztikája: A Romániához csatolt egész volt magyar terület lakosságának nemzetiségi, felekezeti és kulturális községenkénti statisztikája az 1910. és 1920. évi hivatalos adatok alapján. Közzéteszi Jakabffy Elemér. Lugos: „Magyar Kisebbség” Nemzetpolitikai Szemle. 1923.
- ↑ Nicolae Istrate: Indicatorul comunelor din Ardeal si Banat. Cluj: Cartea Românească. 1925.
- ↑ Benisch Artúr: A visszatért területek közigazgatási beosztása (Kárpátalja, keleti és erdélyi részek. Közigazgatástudomány, IV. évf. 3. sz. (1941)
- ↑ Erdély településeinek vallási adatai. Szerk. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. II 266. o. ISBN 9632154193
- ↑ Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 373. o. ISBN 9632151046
.svg){kind=small}
