Montreuil (Seine-Saint-Denis)

	Montreuil
	; Montreuil címere
	; Montreuil címere
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Megye	Seine-Saint-Denis (1968. január 1. – )
Polgármester	Patrice Bessac (2014–)
INSEE-kód	93048
Irányítószám	93100
Testvérvárosok	Lista Cottbus (1959–); Hải Dương; Diadema, São Paulo; Csangcsun (2008. május 6. – ); Agadir; Beit Sira; Beszterce; Grosseto; Mityiscsi; Slough; Yélimané Cercle;
	Népesség
Teljes népesség	111 367 fő (2020. jan. 1.)
Népsűrűség	12 485,09 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	8,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Montreuil Pozíció Franciaország térképén
	é. sz. 48° 51′ 37″, k. h. 2° 26′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 37″, k. h. 2° 26′ 35″
	Montreuil weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Montreuil témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Montreuil (egyértelműsítő lap).

Montreuil település Franciaországban, Seine-Saint-Denis megyében. Lakosainak száma 111 367 fő (2020. január 1.).^[1] Montreuil Párizs, Charonne, Bagnolet, Noisy-le-Sec, Romainville, Rosny-sous-Bois, Fontenay-sous-Bois, Saint-Mandé és Vincennes községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Párizs keleti agglomerációjában fekvő település.

Története[szerkesztés]

Montreuilba a 19. század végén nagyszámú bevándorló közösség érkezett. Miután 1877-ben Charles Emile Reynaud kifejlesztette a praxinoscope-t; tükörberendezéssel vászonra tudott vetíteni, üveglemezre festett képeket, amelyeket szövet anyaggal kapcsolt össze. (Ő használt először filmorsót) ezáltal Montreuil a 19. század végén a 20. század elején, a francia filmipar egyik fő központjává vált. Itt alakult meg a Les Films Albatros, amely köré 1920-ban az orosz nyelvű bevándorlók telepedtek le.

Az ide települt bevándorlók legnagyobb csoportját ma a Magrebek és a Szaharától délre fekvő afrikai, különösen Mali-ból érkezett bevándorlók teszik ki, ezért a helyet Bamako-sur-Seine-nek is nevezik.

Montreuil, a székhelye a legnagyobb francia szakszervezetnek a CGT-nek is és itt van a franciaországi- és európai központja a globalizáció-ellenes civil szervezeteknek (Attac).