Földes Ferenc (filozófus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Földes Ferenc
Élete
Született 1910. március 16.
 Osztrák–Magyar Monarchia Beszterce
Elhunyt 1943. január 13. (32 évesen)
Ukrajna
Nemzetiség magyar
Szülei dr. Földes Imre, Lusztig Ilona
Házastársa Sándor Veronika
Pályafutása
Első műve Munkásság és a parasztság kulturális helyzete Magyarországon (1941)

Földes Ferenc (Beszterce, 1910. március 16.Ukrajna, 1943. január 13.) magyar nyelvtanár, filozófus, író.

Élete[szerkesztés]

1910-ben Besztercén született. Apja dr. Földes Imre hivatalnok, majd kereskedő. Anyja Lusztig Ilona tanítónő. Földes 1920-28 között Budapesten, a Markó utcai reáliskolában tanult, majd 1928-32 között a párizsi Sorbonne egyetemen és a bolognai egyetemen tanult filozófiát. 1932-ben hazatért Budapestre, és részt vett a baloldali szervezetek munkájában, emiatt 4 hónap fogházbüntetésre ítélték.

1934-ben feleségül vette Sándor Veronikát. Egy ideig nyelvtanításból éltek szerény anyagi körülmények között, albérletben. Földes 1938-ban ismét Bolognába ment, befejezte tanulmányait, és megszerezte filozófiából a doktori címet. 1939-ben újra Párizsban tartózkodott, de a háború kitörésekor visszatért Magyarországra. Itthon cikkei jelentek meg 1939-41 között a Kelet Népe, a Korunk, Az Ország Útja című folyóiratokban és a Népszavában. Fő műve, a Munkásság és a parasztság kulturális helyzete Magyarországon a Cserépfalvi Kiadó gondozásában jelent meg 1941-ben.

1941-42-ben részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság szervezésében és munkájában. Az 1942. március 15-i tüntetés egyik szervezője volt. 1942 áprilisában behívták munkaszolgálatra, és kivezényelték az orosz frontra, ahol sokat segített bajtársainak, a csüggedőknek, sebesülteknek.

1943. január 13-án a keleti fronton (Ukrajnában) eltűnt.

Nevét viseli a miskolci Földes Ferenc Gimnázium.

Művei[szerkesztés]

Publikációk, írások, cikkek[szerkesztés]

  • Könyvismertetés egy regényről (A regény: Paul Nizan La Conspiration című műve.) (Üzenet, 1939)
  • A rasszizmus ideológiai szerepei (Korunk, 1939)
  • 1789 és a gondolkodás (Korunk, 1939)
  • Forradalom és filozófia (Üzenet, 1939)
  • A földmunkásság a középfokú iskolákban (Kelet Népe, 1940)
  • Földmunkások a főiskolákon (Kelet Népe, 1940)
  • A munkásság és a kultúra Ipari munkások a középfokú iskolákban (Kelet Népe, 1940)
  • Iparostanonc oktatás Magyarországon (Kelet Népe, 1940)
  • Munkásgyerekek a főiskolákon (Népszava, 1941)
  • Jobbágyfiúk Bethlen Gábor kollégiumában (Az Ország Útja, 1941)
  • A képviselők és a képviseltek osztályaránya (Az Ország Útja, 1941)
  • Lakásmonopólium és telekmonopólium (Az Ország Útja, 1941)
  • Mennyit költenek a magyar városok kultúrára? (Kelet Népe, 1941)
  • Rákóczi (Népszava, 1941)

Fő műve[szerkesztés]

Források[szerkesztés]