Ugrás a tartalomhoz

Skóciai Szent Margit

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Skóciai Szent Margit
Született1045[1][2][3][4][5]
Baranya vármegye Magyar Királyság
Elhunyt1093. november 16. (47-48 évesen)
Edinburgh
Állampolgársága
HázastársaIII. Malcolm skót király (1069–)[6][7]
Gyermekei
SzüleiÁgota
Száműzött Eduárd
Foglalkozásakirálynő
SírhelyeDunfermline Abbey
A Wikimédia Commons tartalmaz Skóciai Szent Margit témájú médiaállományokat.
Szent Margit skót királyné arcképe egy kódexből
Oltára a Canterbury-i katedrálisban

Skóciai Szent Margit (Nádasd(?), Magyar Királyság, 1047. június 10. – Edinburgh, Skócia, 1093. november 16.) skót királyné, aki III. Malcolm második feleségeként nagy befolyást gyakorolt a kora középkori Skócia egészére, ám legfőképpen hitéleti munkássága jelentős, mivel megismertette a latin rítusú katolikus egyház liturgiáján alapuló kereszténységet az országgal. Gyermekei folytatták munkáját. Egyes vélekedések szerint anyai ágon magyar származású.

Ősei és élete

[szerkesztés]

Száműzött Eduárd Magyarországon élt. Margit 1047. június 10-én született a Reska nevű településen, a Magyar Királyságban. Születési helye azonban a Hosszúhetény és Pécsvárad közt fekvő Nádasd (ma Mecseknádasd), Kószavár is lehetett.[8]

Eduárd a feleségével, s gyermekeivel: Margittal, Krisztinával és Edgárral 1057-ben vagy valamivel korábban érkezett Anglia földjére. A hastingsi csatavesztés után a Bölcsek Tanácsa, utolsó kísérletként Anglia függetlenségének megvédésére, a fiatal Edgárt, Eduárd és Ágota fiát, Margit testvérét választotta királlyá. Hódító Vilmossal szemben a gyermek Edgárnak nem volt semmi esélye, már csak azért sem, mert a legfontosabb állami hivatalok normannok kezében voltak, akik Vilmost ujjongva ünnepelték mint új királyt. Edgár anyjával és nővérével Margittal együtt Skóciába menekült (a fáma szerint hazatérésük közepette Skóciába sodorta őket egy tengeri vihar), ahol akkor III. Malcolm uralkodott.

Margitról attól az időtől kezdve kapunk élesebb képet, hogy III. Malcolm második feleségeként Skócia királynéja lett 1069-ben. Mindvégig döntő befolyást gyakorolt férjére, aki az asszony hatására kivetkezett vad szokásaiból; Margit még normandiaiak és németalföldiek földhöz juttatását is kieszközölte annak érdekében, hogy támogatást szerezzen egy normann–skót háború esetére. Terve nem járt sikerrel, támogatást nem nyert, viszont a háború megkezdődött. Az életrajzíró Durhami Turgottól is tudjuk azt, hogy Skócia népe hálás szeretettel tisztelte Margit királynét, aki templomokat és kolostorokat építtetett, és minden nyomorúságos szenvedőn segített. Az irgalmasság tetteinek gyakorlásával emléket állított az emberek szívében.

Anyjának kérdéses magyar származása

[szerkesztés]

Ha Ágota I. István magyar király lánya, akkor nehezen érthető, hogy az angol uralkodók nem formáltak jogot a magyar koronára. A francia korona iránti igényüket címerükben is jelezve III. Eduárdtól (1340) III. Györgyig (1801) fenntartották. Miért alakult ki trónválság István halálakor, és miért nem játszott szerepet Ágota családja a magyarországi küzdelmekben? A magyar források sem említik, hogy Istvánnak életben maradt volna gyermeke.[9][10][11][12][13][14][15][16][17][18][19][20]

A magyar legendárium szerint amikor a dánok betörtek Angliába, Száműzött Eduárd hercegnek és fivérének menekülnie kellett hazájukból, ahol letaszították őket trónjukról. A magyar uralkodótól, I. István királytól kértek menedéket, aki be is fogadta őket, s a Mecsekben még egy birtokot is nekik adott. Évekig éltek itt, aztán István hozzáadta Eduárdhoz Ágotát, aki 1047-ben, Mecseknádasdon egy kislányt szült neki, akit Margitnak kereszteltek.[21] Amikor a politikai helyzet Angliában rendeződni látszott, Eduárd és családja hazautazott, s évek múltán feleségül adta Margitot III. Malcolm skót királyhoz, akitől nyolc gyermeke született, köztük Edit, aki Matild néven I. Henrik angol király első hitvese lett 1100-ban.
Bővebben: Ágota (Száműzött Eduárd felesége)

Gyermekei és halála

[szerkesztés]

Margit minden angol királynő ősanyja lett azáltal, hogy leánya, Matild, Hódító Vilmos legkisebb fiának, I. Henriknek lett a felesége. Legkisebb fia I. Dávid néven követte apját a skót trónon, ám mindvégig az angolok irányítása és ellenőrzése alatt uralkodott.

A királyné nyolc gyermeket hozott világra, hat fiút és két leányt:

  • Edvárd (?–1093. november 13.) apjával együtt esett el az alnwicki csatában
  • Edmund (1070 körül–1097 után)
  • Etelred (?–1093 körül), dunkeldi apát
  • Edgár (1074 körül–1107. január 8.), Skócia királya 1097-től 1107-ig, ő nőtlen maradt, és gyermeke sem született
  • Sándor (1077/1078–1124. április 23.), I. Sándor néven Skócia királya volt 1107-től 1124-ig, ő 1107 körül nőül vette Normandiai Szibillát, de gyermekük nem született, a királynak viszont volt egy törvénytelen fia, Máel Coluim
  • Edit (1080 körül–1118. május 1.), aki Matilda néven I. Henrik angol király első felesége lett 1100. november 11-én, s akinek négy gyermeket szült, Eufémiát, Matildát, Vilmost és Erzsébetet
  • Mária (1082–1116), ő III. Eusztász boulogne-i gróf hitvese lett, akinek egy leányt szült, Matildát, aki 1125-ben a későbbi István angol király felesége lett, akinek öt gyermeket szült, Eusztászt, Balduint, Vilmost, Matildát és Máriát
  • Dávid (1082 vagy 1084–1153. május 24.), Skócia királya volt I. Dávid néven 1124-től 1153-ig, ő az özvegy, háromgyermekes Matilda huntingdoni grófnőt vette el 1113-ban, akitől négy gyermeke lett, két fiú és két lány (Malkolm, Henrik, Klarícia és Hodierna)

Margit 1093. november 16-án halt meg Edinburghban, három nappal azután, hogy férje, Malcolm és legidősebb fia az angolok elleni csatában elestek. A nép körében azonnal szentként kezdték el tisztelni, ünnepélyes szentté avatása 1261-ben történt IV. Ince által. Margit és Malcolm földi maradványait a reformáció idején Spanyolországba menekítették. Később visszahozták Skóciába és az általa 1072-ben Dunfermline-ban (Edinburgh-tól kb. 20 km-re északra, North Qeensferry mellett) alapított bencés kolostorban nyugszik férjével.

Ünnepét 1673-ban vették föl a római naptárba, június 10-re. 1969-ben november 16-ra helyezték át.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ FemBio database (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Darryl Roger Lundy: The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Autoritats UB
  4. ↑ opac.vatlib.it (angol nyelven)
  5. ↑ Kindred Britain
  6. ↑ Kindred Britain
  7. ↑ p10216.htm#i102154, 2020. augusztus 7.
  8. ↑ „Műemlékvédelem, 1986 (30. évfolyam, 1–4. szám)1986 / 1. számSándorfi György: Három korai magyar motte”. 
  9. ↑ Herzog, József (1939). „Skóciai Szent Margit származásának kérdése”. Turul 53, 1–42. o. 
  10. ↑ von Redlich, Marcellus D. R. (1940). „The Parentage of Agatha, Wife of Prince Edward the Exile”. National Genealogical Society Quarterly 28, 105–109. o. 
  11. ↑ Moriarty, G. Andrews (1952). „Agatha, Wife of the Atheling Eadward”. The New England Historical and Genealogical Register 106, 52–60. o. 
  12. ↑ de Vajay, Szabolcs (1962. szeptember 1.). „Agatha, Mother St. Margaret, Queen of Scotland”. Duquesne Review 7 (2), 71–80. o. 
  13. ↑ Klaniczay, Gábor. Holy Rulers and Blessed Princesses: Dynastic Cults in Medieval Central Europe. Cambridge University Press, 132–133. o. (2002) 
  14. ↑ Ronay, Gabriel. The Lost King of England: The East European Adventures of Edward the Exile. Boydell Press (1989) 
  15. ↑ Weis, Frederick Lewis.szerk.: Sheppard, Walter Lee: Ancestral Roots of Sixty Colonists Who Came to New England Between 1623 and 1650, 6th, 3. o. 
  16. ↑ Jetté, René (1996. október 1.). „Is the Mystery of the Origins of Agatha, Wife of Edward the Exile, Finally Solved?”. New England Historical and Genealogical Register 150, 417–432. o. 
  17. ↑ (1998. április 1.) „The Origin of Agatha—The Debate Continues: The Parents of Agatha, Wife of Edward The Exile”. New England Historical and Genealogical Register 152. 
  18. ↑ Ingham, Norman (1998). „A Slavist's View of Agatha, Wife of Edward the Exile, as a Possible Daughter of Yaroslav the Wise”. New England Historical and Genealogical Register 152, 216–223. o. 
  19. ↑ Ingham, Norman (1998). „Has a Missing Daughter of Iaroslav Mudryi Been Found?”. Russian History 25, 231–270. o. 
  20. ↑ Lauder-Frost, Gregory (2002. szeptember 1.). „Agatha – The Ancestry Dispute”. The Scottish Genealogist 49 (3), 71–72. o. 
  21. ↑ Archivált másolat. [2007. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 25.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Skóciai_Szent_Margit&oldid=28714817”