I. Edgár angol király
| Edgár | |
 | |
| Ragadványneve | Békés Edgár |
| Anglia királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 959. október 1. – 975. július 8. | |
| Koronázása | 973. május 11., Bath |
| Elődje | Eadwig wessexi király |
| Utódja | II. Szent Eduárd angol király |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Wessex-ház |
| Született | Wessex[2][3] |
| Elhunyt | 975. július 8. (31-32 évesen)[4][5][6][7] Winchester |
| Nyughelye | Glastonbury Abbey |
| Édesapja | I. Edmund wessexi király |
| Édesanyja | Ælfgifu of Shaftesbury |
| Testvére(i) | Eadwig wessexi király |
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Edgár témájú médiaállományokat. | |
Békés Edgar, óangol alakjában Eadgar, (943 – 975. július 8.), Anglia királya 959 és 975 között. I. Edmund fiatalabb fia volt. A Békés jelzőt használják neve előtt, de a valóságban bátyjánál, Eadwignél keményebben vezette az országot. Tőle már életében, 958-ban megszerezte Northumbriát és Merciát. Hivatalosan Eadwig halála után, 959-ben lett Anglia királya. Ő nevezte ki Dunstant Canterbury érsekévé, aki később életvitele miatt megtagadta a koronázást. Ez egy diszkrét jelzés a népszerűsített történelemben arra, hogy Edgar szeretője, Wulfthryth, wiltoni apáca 961-ben lánygyermeket szült neki. Dunstan végig a király tanácsnoka volt.
Edgar uralkodása az angolszász királyság egyik legbékésebb időszaka volt, s ekkor élte a szász királyság fénykorát. Bár már előtte is több királyt hívnak Anglia megalapítójának, mégis az ő időszaka alatt vált egységes egésszé a terület. Edgar uralkodásának a végére kevés esélye volt már csak annak, hogy az országrészek ismét visszavonuljanak, s külön életet éljenek, mint Edwy uralkodásának a végén.
Uralkodását gyakran összekapcsolják a Szerzetesi Reformmozgalommal, amit Dunstan, Aethelwold és Oswald idején érte el csúcspontját. A mozgalom méretéről és fontosságáról az akadémikusok még mindig vitatkoznak.
Edgart 973-ban Bath-ban koronázták meg. Ez nem az eddig megszokott beiktatás volt, hanem birodalmi ceremónia, aminek megszervezése rengeteg időbe és diplomáciai megbeszélésbe került. A koronázás menetét Dunstan dolgozta ki, s a mai napig hasonlóképpen történik a brit uralkodók koronázása. A szimbolikus koronázás egy fontos lépés volt. Nem sokkal a koronázás után Chesterben Britannia hat királya és a skót király is tiszteltét tette nála. Kifejezték, hogy szeretnének Edgar hűbéresei lenni. Edgar halálától a normann hódításig nem egyszerű öröklés szerint váltották egymást a királyok. Edgar 975. július 8-án Winchesterben halt meg 31 éves korában, s Glastonburyben temették el. Edgar halála az angolszász Anglia végét is jelenti, mert a 11. században ezen a területen három ország, 2 dán és egy viking volt.
Uralkodásáról a Tolnai Világtörténelme című könyv a következőket írja:
[...] Edgár (959–75.), [...] a hatalomra törekvő nagyurak kedve szerint való ember volt. Az uralkodás gondjaival egyáltalán nem törődött, azokat rábízta a canterbury érsekké tett Dunstanra, ő maga pedig csak a tivornyázásra gondolt. De Edgár minden kicsapongása ellenére is vitéz uralkodó volt, aki hajóival távol tudta tartani a dánokat országától s az Írországban megtelepedett Dánokat is meghódította. Alatta olyan hatalmassá vált az angolszász birodalom, hogy amikor egyszer Edgár király tengeri utat tett országa körül és azután felhajózott a Dee folyón, a hajó evezőit nyolc alkirálya huzta, mig ő maga a kormányt igazgatta. Ezt a büszke cimet viselte: «Az angolszászok királya és uralkodója a szigeteknek, meg a tenger királyainak.»
Gyermekei
[szerkesztés]- Edgár először Szent Wulfridától[9] (945 k. – 1000) egy leányt nemzett:
- Wiltoni Szent Eadgyth[9] (961 – 984. szeptember 16.)
- Első feleségétől, Æthelflædtől[9] (? – 962), akivel 961-ben[9] házasodott össze, egy fiú született:
- II. Eduárd[9] (962/963 – 978. március 18.)
- Második felesége, Ælfthryth[9] (945 k. – 1002 novembere) – akivel 964/965-ben[9] házasodott össze – két gyermeket szült férjének:
- Eadmund[9] (965 – 970/972)
- II. Ethelred[9](968 – 1016. április 23.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2004
- ↑ http://scholtz.org/bill/SecondSite/Scholtz/Scholtz-o/p91.htm
- ↑ WikiTree (angol nyelven)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Darryl Roger Lundy: The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). Brockhaus. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Tolnai Világtörténelme, Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991), ISBN 963-7765-03-4, 422. oldal
- ↑ a b c d e f g h i http://genealogy.euweb.cz/brit/cerdic1.html
További információk
[szerkesztés]- Középkori forrás Archiválva 2010. január 11-i dátummal a Wayback Machine-ben Edgar király törvényeinek egy része
- Edgar király egy síremléken
- Oxford Dictionary of National Biography bejegyzés
| Előző uralkodó: Eadwig |
Következő uralkodó: nincs |
| Előző uralkodó: Eadwig |
Következő uralkodó: nincs |
| Előző uralkodó: Eadwig |
Következő uralkodó: nincs |
| Előző uralkodó: Eadwig |
Következő uralkodó: nincs |
| Előző uralkodó: Eadwig |
Következő uralkodó: nincs |
| Előző uralkodó: Eadwig |
Következő uralkodó: nincs |
| Előző uralkodó: Eadwig |
Következő uralkodó: nincs |
| Előző uralkodó: nincs |
Következő uralkodó: II. Eduárd |
.svg)
