Kelet-Anglia uralkodóinak listája
Ellenőrzött
A Kelet-angliai Királyság (angolul Kingdom of East Anglia, óangolul Ēast Engla Rīce, latinul Regnum Orientalium Anglorum) egyike volt a hét angolszász királyságnak, és amely a mai Norfolk és Suffolk megyékben terült el (esetleg Cambridgeshire keleti, valamikori mocsárvidéke is hozzá tartozhatott. A királyság a 6. században jött létre, amikor Britanniát meghódították az angolszászok. A 7-8. században a Wuffinga-dinasztia uralkodói kormányozták, 794-ben, azonban elfoglalta Mercia, majd 869-ben a dán vikingek. Különállóságát 918-ban vesztette el végleg, amikor I. Edward wessexi király betagozta az egységes Angol Királyságba.
A kelet-angliai királyok uralkodási dátumai gyakran bizonytalanok, mivel többnyire utólagos számításokon alapulnak. Egyes időszakok különösen nehezen meghatározhatók, például Eorpwald meggyilkolása utáni hároméves időszak, amikor nem ismert, hogy volt-e király a trónon. A királyság korai uralkodóira vonatkozó legfontosabb forrás Beda Venerabilis Historia ecclesiastica gentis Anglorum, azaz az Angol nép egyháztörténete című műve.
Kelet-Anglia királyai (571–918)
[szerkesztés]| Kelet-Anglia királyai | ||||
|---|---|---|---|---|
| Dinasztia | Uralkodó | Uralkodott | Megjegyzés | |
| Wuffingas | Wehha | –571 | Lehetséges uralkodó;[1] „Az első, aki uralkodott a keleti anglikánok felett” – Nennius.[2] | |
| Wuffa | 571–578[1] | Lehetséges uralkodó;[1] Wehha fia és a király, akiről a Wuffingas-dinasztia elnevezték. | ||
| Tytila | 578[1] | Lehetséges uralkodó, 'Uffa' (Wuffa) fia; 578-ban csatlakozott a Flores Historiarum szerint.[3] | ||
| Rædwald | ~616[4]–627 előtt[5] | Tytila fia,[1] Beda „imperiumnak” nevezte el, később Bretwalda-ként értelmezték.[6] A „Flores Historiarum” 599-et említ Rædwald trónra lépéseként.[7] Rædwald az első a Wuffingák közül, akiknek több mint egy neve ismert. | ||
| Eorpwald | –627/628[5] | Rædwald fia; Ricberht meggyilkolta.[8] | ||
| Ricberht | ~627~630[5] | Lehetséges uralkodó[1] | ||
| Sigeberht | ~630.[5] | Rædwald lehetséges fia. Lemondott a trónról, hogy szerzetesi életet élhessen; később, 637-ben csatában elesett.[1] | ||
| Ecgric | ~630 (Sigeberhttel közösen ~634-ig) | Csatában esett el, valószínűleg még 641-ben;[9] Sigeberht rokona vagy testvére. Valószínűleg Rædwald fia. | ||
| Anna | 640 első évei[4] – ~653[5] | Rædwald unokaöccse és Eni fia,[1] Angolszász Krónika szerint megölték[10] | ||
| Æthelhere | ~653[5]–655[1] | Anna testvére. A winwaedi csatában esett el.[1] | ||
| Æthelwold | 655[5]–663[5] | Anna öccse | ||
| Ealdwulf | 663[5]–713[5] | Anna, Æthelhere és Æthelwold unokaöccse. | ||
| Ælfwald | 713[5]–749[5] | Ealdwulf fia | ||
| Kelet Angliai dinasztia | Beonna, Alberht és esetleg Hun | 749[4] | Ismeretlen származású együtt uralkodók[1] Alberht Æthelberht I. néven is ismert.[11] Hunról semmit sem tudunk.[12] | |
| Æthelred I | ismeretlen | Valószínűleg Beonna utódja volt; az alkirályt II. Æthelberht apjaként nevezik meg.[13] | ||
| Æthelberht II | 779?[5]–794[5] | A trónra lépés dátuma egy késő középkori forrásból származik; Kelet-Anglia függetlenségét Æthelberht azon képessége jelzi, hogy saját pénzérméket verhetett.[14] Offa parancsára kivégezték[1] | ||
| Mercia-i diansztia | Offa | 794[5]– ~796[15] | 757-től 796 júliusáig uralkodott Merciában; 787-től fiával, Ecgfrith közösen uralkodott (aki követte őt a trónon, és kevesebb mint öt hónapos uralkodás után meghalt).[1][16] Uralkodott Kelet-Angliában.[13] | |
| Kelet Angliai dinasztia | Eadwald | ~796[15]– ~800[15] | Ismeretlen származású; Offa halálát követő instabil időszakban került királlyá.[15] | |
| Mercia-i diansztia | Coenwulf | ~800[15]–821[4] | 796-tól 821-ig uralkodott Merciában:[4]} Eadwald rövid uralkodása után uralta Kelet-Angliát,[17] Kelet-Angliában uralkodásának kezdetéről nem ismert pontos dátum.[18] | |
| Ceolwulf | 821–823[19] | Coenwulf testvére; 821 és 823 között uralkodott Merciában.[19] | ||
| Beornwulf | 823[4]–827[19] | Ismeretlen eredetű,[20] 823-tól uralkodott Merciában[4] 826-ig,[4] egy kelet-angliai felkelés során vesztette életét.[19] | ||
| Kelet Angliai dinasztia | Æthelstan | 827[15]–845[4] | Valószínűleg 825-ben felkelést vezetett a merciaiak ellen.[1] Trónra lépésekor helyreállították Kelet-Anglia függetlenségét.[20] | |
| Æthelweard | ~845[4]–855[4] | |||
| Edmund (Eadmund) | 855[5]–869[4] | Æthelweard fia. Az utolsó kelet-angliai király, 14 évesen lépett trónra,[21] a vikingek megölték 869. november 20-án,[4] szentté avatták.[22] Kelet-Anglia politikai berendezkedése Edmund halála után bizonytalan. | ||
| Norvég szuverenitás alatt álló királyok | Oswald | ~869[4]–875[4] | Alkirály, akit csak numizmatikai bizonyítékokból ismerünk.[4] | |
| Æthelred II | ~875[4]–878[4] | Alkirály, akit csak numizmatikai bizonyítékokból ismerünk.[4] | ||
| Kelet-angliai dán királyok | Guthrum | ~878[4]–890[23] | Kelet-Angliát 878-ban ítélték neki a wessexi Nagy Alfréddal kötött wedmore-i szerződés részeként. 890-ben halt meg, 55 éves korában.[24] | |
| Eohric | 890[25]–902[4] | 902 decemberében csatában esett el (Æthelwolddal együtt). | ||
| Æthelwold | 902[4] | A dánok alkirálya; 902 decemberében elesett egy csatában.[26] | ||
| Guthrum II | 902[4]–918 | A kelet-angliai dánok elfogadták Idősebb Edward főuralmi hatalmát, 918-ban csatában elestek.[27] | ||
| 918-tól a wessexi királyok uralkodtak Kelet-Angliában. | ||||
Megjegyzések
[szerkesztés]Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i j k l m n Fryde et al. 1986 8. oldal
- ↑ Nennius. Historia Brittonum. Forgotten Books, 46. oldal. o. (2008. március 14.). ISBN 978-1-6062-0992-9
- ↑ Yonge 1853 269. oldal
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w Lapidge 1999 508-509 oldalak
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p Yorke 2002 67. oldal
- ↑ Swanton 1997 X. oldal
- ↑ Yonge 1853 277. oldal
- ↑ Bede. Bede's Ecclesiastical History of the English People, Oxford Medieval Texts (angol nyelven). Oxford: Clarendon Press, II. könyv, 15. fejezet. o. (1969). ISBN 0198222025
- ↑ Kirby 2000 74. oldal
- ↑ Swanton 1997 28. oldal
- ↑ *Hill, David. Aethelbald and Offa: two eighth-century kings of Mercia : papers from a conference held in Manchester in 2000 (British Archaeological Reports British Series). Manchester: Manchester Centre for Anglo-Saxon Studies, 128. o. (2005. március 14.). ISBN 978-1-8417-1687-9
- ↑ Ashley 1998 244. oldal
- ↑ a b Yorke 2002 64. oldal
- ↑ Kirby 2000 164. oldal
- ↑ a b c d e f The New Cambridge Medieval History, Volume 4, Part 2. Cambridge: Cambridge University Press, 555. o. (1995. március 14.). ISBN 978-0-5213-6292-4
- ↑ Brown & Farr 2001 5 és 135 oldalak
- ↑ Kirby 2000 179. oldal
- ↑ Brown & Farr 2001 219. oldal
- ↑ a b c d Yorke 2002 122. oldal
- ↑ a b Brown & Farr 2001 222. oldal
- ↑ *Giles, John Allen. The whole works of King Alfred the Great. London: Bosworth & Harrison, 115. o. (1858. március 14.). OCLC 659908076
- ↑ Yorke 2002 59. oldal
- ↑ Lapidge 1999 223. oldal
- ↑ Ashley 1998 246. oldal
- ↑ Lapidge 1999 223. oldal
- ↑ Stenton, Frank. Anglo-Saxon England. New York: Oxford University Press, 321–322. o. (1988. március 14.). ISBN 978-0-1982-1716-9
- ↑ *Jaques, Tony. Dictionary of Battles and Sieges: a Guide to 8,500 Battles from Antiquity through the Twenty-First Century. Westport, USA: Greenwood (2007. március 14.). ISBN 978-0-3133-3539-6
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a List of monarchs of East Anglia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. A fordítás csak a táblázatra vonatkozik.
Források
[szerkesztés]- ↑ Ashley 1998: Ashley, Michael. British Monarchs: the Complete Genealogy, Gazetteer, and Biographical Encyclopedia of the Kings & Queens of Britain. London: Robinson (1998. március 14.). ISBN 978-1-8548-7504-4
- Higham, N.J.. East Anglia, Kingdom of, The Blackwell Encyclopedia of Anglo-Saxon England. London: Blackwell (1999. március 14.). ISBN 978-0-6312-2492-1
- ↑ Brown & Farr 2001: Brown, Michelle P.. Mercia: an Anglo-Saxon Kingdom in Europe. London, New York: Leicester University Press (2001. március 14.). ISBN 978-0-8264-7765-1
- ↑ Fryde et al. 1986: Fryde, E. B.. Handbook of British Chronology, 3rd, Cambridge: Cambridge University Press (1986. március 14.). ISBN 978-0-5215-6350-5
- Hoggett, Richard. The archaeology of the East Anglian conversion. Woodbridge, Suffolk: Boydell (2010. március 14.). ISBN 978-1-8438-3595-0
- Jones, Gwyn. A History of the Vikings. Oxford and New York: Oxford University Press (1973. március 14.). ISBN 978-0-1928-0134-0
- ↑ Kirby 2000: Kirby, D. P.. The Earliest English Kings. London and New York: Routledge, 67, 74. o. (2000. március 14.). ISBN 978-0-4152-4211-0
- The New Cambridge Medieval History, Volume 4, Part 2. Cambridge: Cambridge University Press (1995. március 14.). ISBN 978-0-5213-6292-4
- ↑ Lapidge 1999: Kings of the East Angles, The Blackwell Encyclopedia of Anglo-Saxon England. London: Blackwell (1999. március 14.). ISBN 978-0-6312-2492-1
- ↑ Swanton 1997: Swanton, Michael. The Anglo-Saxon Chronicle. London: Routledge (1997. március 14.). ISBN 978-0-4159-2129-9
- ↑ Yonge 1853: Yonge, C. D.. The Flowers of History. London: Bohn (1853. március 14.)
- ↑ Yorke 2002: Yorke, Barbara. Kings and Kingdoms of Early Anglo-Saxon England. London and New York: Routledge (2002. március 14.). ISBN 978-0-4151-6639-3
- East Anglia – East Engle (angol nyelven). Encyclopædia Britannica (archív). [2006. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. október 18.)
- History Files: The East Engle (angol nyelven). History Files. [2006. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. október 18.)
